45 évvel ezelőtt, 1976 augusztusában hunyt el Kalmár László váratlanul, az MTA mátraházai üdülőjében – amint ezt Péter Rózsa megemlékezésében olvashatjuk a Szegedi Tudományegyetem Kalmár László emlékoldalán: http://www.inf.u-szeged.hu/projectdirs/kalmar/elete.php.
De ezen az oldalon található Kalmár László önéletrajza is, amelyből nagyon érdekes részletek derülnek ki matematikai munkásságáról, külföldi szakmai útjairól. Ugyanezen a helyen tették közzé A pedagógus a számítógépek korában című interjút Kalmár László akadémikussal, ami eredetileg a Köznevelés című folyóirat 1974. május 17-i számában jelent meg. (Az interjút készítette N. Sándor László.) Érdemes végigolvasni, Kalmár professzor véleménye, akkori meglátásai milyenek voltak a számítógép felhasználásáról, különösen az oktatásban. Mai szemmel nézve is előremutatóak!
Néhány 1974-es gondolata:
…A számítógépes, pontosabban a számítógép segítségével végzett oktatás az audio-vizuális tanítás újabb fokozata: minden gyerek előtt ott lehet egy külön képernyő, egy fényceruza meg egy írógép, amelynek révén kapcsolatot tart a számítógéppel. Válaszolhat a kapott kérdésekre, kérdezhet maga is, és megkaphatja a helyes választ is tőle. Belép ily módon az oktatásba az a pedagógus, „aki” egyidejűleg minden gyerekkel egyénileg tud foglalkozni.
…A tantervek megreformálásánál – véleményem szerint – már arra is gondolni kell, hogy a számítástechnika alapjai hovatovább az általános műveltség részét képezik. Ez annyit jelent, hogy be kell iktatnunk egy „számítástechnika” című tárgyat. Ezenkívül szinte minden tantárgy keretében tárgyalni kell, hogyan alkalmazható a számítógép az illető szakterületen.
…Az, amit viszont például Varga Tamás honosított meg hazánkban – Pólya György és Dienes Zoltán didaktikai gondolataiból kiindulva, de azokat lényegesen továbbfejlesztve –, az a matematikaoktatási tömegbázis kiszélesítésének útja. Ez jó út.
…Ismét aláhúzom: a gép nem helyettesítheti a pedagógus szakértelmét, sőt előtérbe állítja azt. A gépre nem bízunk emberi feladatot, a gép csak segédeszköze az embernek. Az orvos diagnózisát sem készítheti el a gyógyítás szolgálatába állított gép. Nincs gépi gyógyítás, sem gépi diagnosztika orvos nélkül. Gépi oktatás sincs: ellenben van – lesz – gép segítségével végzett oktatás, amelyből soha nem hiányozhat az élő szó varázsos ereje.