Gabi néni (1930. 12.27 – 2018. 01.03)
Thiry Imréné („Gabi néni”, ahogy saját magát hívta már akkor is, amikor még nem volt „néni” korban) 87. életévének betöltése után néhány nappal örökre elment.
Nem kényeztette el az élet. Nagyon fiatalon elveszítette szeretett férjét, akit élete végéig gyászolt. A harmincas évei közepétől magányosan élt. A magányosság nem tette keserűvé, személyiségéből az élet- és emberszeretet sugárzott. Teljes életet élt. Fiatalabb kollégái, tanítványai „anyai” figyelmet, bizalmat, segítséget, bölcs tanácsokat kaptak tőle. Szabadidejében – az ő szavaival élve – „példázgatott”, azaz feladatokat gyűjtött, módszertani elképzeléséhez leginkább illeszkedő megoldásokat keresett.
1956-tól hivatalos nyugdíjba vonulásáig, majd először teljes állásban, később óraadóként, egyre csökkenő óraszámmal még a 80. életévének betöltése után is a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorlóiskolában tanított.
A matematika munkaközösség oszlopa volt, bár soha nem volt vezető sem a munkaközösségben, sem máshol.
Végtelen szerénysége, saját személyének háttérbe szorítása alapvető személyiségvonása volt annak ellenére, hogy volt, lett volna oka büszkeségre. Önzetlenül, őszintén tudott örülni mások sikereinek, és sohasem mulasztotta el szavakban is elismerni kollégái és tanítványai teljesítményét. Mások boldogsága őt is boldoggá tette.
Lojalitása a Fazekashoz, ezen belül a munkaközösséghez, kollégáihoz, példaértékű volt. Őrizte, továbbvitte a hagyományokat, időt és fáradságot nem sajnált azért, hogy egymásra figyelő, egymást segítő, elfogadó, tisztelő, valódi közösséggé formálja a matematika munkaközösséget, és a gyerekekért együttműködni képes közösséggé az osztályában tanító tanárokat.
Ő nem megkövetelte, hanem kiérdemelte mások tiszteletét.
Személyes példája nevelőerőt jelentett, nemcsak a pályakezdő fiataloknak, akiknek segítése, „nevelése” számára természetes volt, hanem minden, a Fazekasba érkező pedagógus számára.
Kiváló tanár, vérbeli, e hivatás gyakorlására született pedagógus volt. A matematika iránti szeretetét átsugározta tanítványaiba. Kristálytiszta logikával felépített órái minden tanítványa számára élményt jelentettek. A gyerekek képességeihez illeszkedő feladatanyaggal dolgozott, a differenciálás számára természetes volt akkor is, amikor ezt a módszert még nem nevezték nevén. A korrepetálásra szorulókkal délutánonként külön foglalkozott, nem azért, mert erre bárki kötelezte. Addig nem nyugodott, amíg mindenki el nem sajátította mindazt, amit ő fontosnak tartott. Türelme végtelen volt.
A speciális matematika tagozat tanáraként tanítványai százait segítette kiemelkedő versenyeredményekhez, a matematika tudására épülő magas presztizsű életpályához.
Személyiségéből fakadóan nevelte tanítványait a siker „helyén kezelésére”, nem tűrte az önzést, a nagyképűséget. A segítőkészség, másokra figyelés, a másik ember tisztelete nála alapkövetelmény volt. Egész életükben hálával emlékeznek rá azok a tanítványai is, akik kamaszkorukban önbizalomhiánnyal küzdöttek. Thiry Gabi néni megtanította őket a kudarcok feldolgozására, a tanulságok levonására, töretlen bizalommal, és életszeretettől vezérelve feltöltötte őket a fegyelmezett munka és az együttműködés mindent megoldó erejébe vetett hittel. Empátiája segítette abban, hogy minden tanítványához megtalálja az utat.
2006-ban megkapta a Rácz Tanár Úr díjat. Méltóbb helyre nem is kerülhetett volna az a díj, amely nem csupán a versenyeredményekben mérhető tanári teljesítményt, hanem teljes tanári, pedagógusi életpályát ismer el.
Thiry Imréné nem hagyott maga után publikációkat, nem őriznek róla, tőle interjúkat, nem szerepelt iskolán kívüli nyilvánosság előtt. Ő „csak” csendben, a háttérbe vonulva, de csillogó szemmel és értő figyelemmel tette a dolgát: a matematika tantárgyat a szeretett és megtanulható tárgyak sorába, a matematikát a nélkülözhetetlen „élettudományok” magasságába emelte, és eközben nevelte a rábízott gyerekeket tisztességes, dolgos, hasznos életre.
Életműve tovább él tanítványaiban, családjaikban, és azokban a pedagógus kollégákban, akik kapcsolatba kerültek vele.
Jobbá tette a világot.
Nyugodjék békében.
Hámori Veronika