A diák, majd a tanár és lapszerkesztő, tragikus sorsú Faragó Andor (1877–1944) életének néhány meghatározó pillanatát fogjuk feleleveníteni. Megmutatjuk, hogyan válhatott egy tehetséges fiatalból Eötvös-i értelemben vett tudós tanár. Bepillanthatunk az akkori tanárképzés néhány fontos mozzanatába. Találkozhatunk sok ismert és ismeretlen személlyel, akár a megszokottól eltérő helyzetekben is. De mindenek előtt Faragó Andorral, a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok első szerkesztőjével kerülhetünk közelebbi ismeretségbe. Kezdjük az elején.
Elemi iskolai tanulmányairól semmit se tudunk. Nem tudjuk, hol lakott akkor, nem tudjuk, melyik iskolába járt. Talán valamire lehet következtetni abból, hogy utána VII. kerületi középiskolába íratták be a szülei, de hát ez édes kevés. Ami biztos: iskoláit végig Grosz Andorként végezte, csak egyetemi éveinek legvégén magyarosított Groszról Faragóra.
A középiskola, ahol érettségizett, a „VII. kerületi m. kir. áll. főgymnasium” volt. Ma ez a Madách Imre Gimnázium, amely 1981-ben ünnepelte fennállásának centenáriumát. Trefort Ágoston kultuszminiszter, engedve a középiskolai oktatás iránti fokozott igénynek, 1881-ben hozta létre ezt a gimnáziumot, de csak 1890-92-ben épült meg az iskola ma is látható épülete a Barcsay utca 5-ben. Addig a Klauzál utca 10-ben működött, felfutó rendszerben, óriási osztálylétszámokkal. Ide járt minden bizonnyal Grosz Andor is. Az 1892/93-as volt az első tanév az új épületben, ekkor volt Grosz Andor V. osztályos. A tanulók létszáma tovább emelkedett, 1891-ben még „csak” 700, 1895-ben már 900 beiratkozott tanulója volt az iskolának. Kezdettől fogva az iskola tanulóinak 50-60 százaléka izraelita vallású volt. Hiába volt meg az új épület, 1894-től további tantermeket kellett bérelnie az új igazgatónak a Rökk Szilárd (Somogyi Béla) és a Csokonai utcában. Nem tudjuk, de talán feltételezhetjük, hogy a VII. és a VIII. osztály tantermei a főépületben voltak.
Kik taníthatták Grosz Andort a gimnázium utolsó két tanévében, amikor már nemcsak matekot (mennyiségtant), de fizikát (természettant) is tanult? Matematikából már 1888-tól működött önképzőkör az iskolában. Kezdettől – 1881-től – itt tanított matematikát Szemethy Béla (1855–1932), aki negyven éven át volt az iskola matek-ábrázoló szakos tanára. Nagyon valószínű, hogy ő hívta fel Grosz Andor figyelmét az Arany Dániel által kiadott és szerkesztett Középiskolai Mathematikai Lapokra. Először az 1896/1. számban, a 169. feladat megoldói között találkozhatunk a Lapokban Grosz Andor nevével.[1] Heten oldották meg ezt a feladatot, köztük Visnya Aladár a pécsi főreálból, aki még ez év őszén megnyerte a Mathematikai és Physikai Társulat Tanulóversenyét (Zemplén Győző lett a második, majd az egyetemen mindketten Grosz Andor évfolyamtársai lettek). Megoldotta Friedmann Bernát is a sátoraljaújhelyi piarista főgimnáziumból, aki a következő évben lett ezen a versenyen „báró Eötvös I. díjas”, megelőzve Weisz Lipótot, aki ugyancsak a pécsi főreál tanulója volt. Friedmann Bernát Fazekas Bernátra, Weisz Lipót Fejér Lipótra magyarosította később a nevét, így vonultak be a matematikai köztudatba.
1888 és 1894 között Klupathy Jenő (1861–1931) tanította a természettant az iskolában. Éppen akkor ment el, amikor Grosz Andor felért a VII. osztályba, tehát őt már nem taníthatta. Miért ment el, miért adta fel középiskolai tanári állását Klupathy Jenő? 1894 nyarán Eötvös Lorándot kultuszminiszternek hívta kormányába Wekerle Sándor, ezért Eötvösnek fel kellett adnia egyetemi tanári állását. Ekkor Klupathy Jenőt kérte meg, hogy helyettesítse őt az egyetemen, tartsa meg helyette az előadásokat. Félév múlva megbukott a Wekerle kormány, Eötvös visszajött az egyetemre, de Klupathy már nem ment vissza a középiskolába. Helyette talán Lukáts László (1866–?) vagy Medveczky Lajos (1870–?) tanította Grosz Andornak a fizikát, akik frissen végzett tanárként kerültek a Barcsay utcába. Akkoriban heti 4 órában tanították a fizikát VII. és VIII. osztályban, s a fiatal tanárok valószínűleg jó emlékeket hagytak Grosz Andorban saját magukról és a tantárgyukról is.
Több jel is mutat arra, hogy Grosz Andor jól érezte magát a középiskolában. Az érettségit követően se szakadt el a Barcsay utcától, tartotta a tanárokkal a kapcsolatot. Első tanári állásában Beregszászon megszervezte, hogy az iskolából Budapestre, az országos tornaversenyre érkező tanulókat és kísérőiket a Barcsay utcai főgimnázium küldöttsége fogadja, kalauzolja és szállásolja el Budapesten. Amikor pedig sok év múlva visszajött Sopronból tanítani Budapestre, abban a főgimnáziumban talált állást, ahol egykori földrajz és történelem szakos tanára, Létmányi Nándor (1854–1917) volt az igazgató.
1896-ban, a millennium évében érettségizett, és ez év őszén kezdte meg tanulmányait a budapesti tudományegyetem bölcsészkarán. (Akkoriban minden tanár szakos hallgató a bölcsészkarra járt, szaktárgya jellegétől függetlenül.) Csakhogy ebben az évben minden esemény az ország ezer éves fennállása megünneplésének lett alárendelve, még az iskolai és az egyetemi oktatás is. A budapesti millenniumi kiállítás a teljes Városligetet betöltötte. Megtekintésére az egész országból érkeztek népes turistacsoportok, akik számára csak úgy lehetett megfelelő szállást biztosítani, hogy a nagyobb iskolákat is ideiglenes szálláshelyekké alakították át. Az ezredévi kiállítást május 2-án nyitotta meg Ferenc József, felavatva egyben a Sugárút alatt futó Földalatti Vasutat, az első ilyet a kontinensen. De október 4-én újra eljött, hogy felavathassa a róla elnevezett új hidat, a mai Szabadság hidat, és megnyithassa az Iparművészeti Múzeumot. Semmi kétség: aki csak tudta, erre az időpontra időzítette budapesti látogatását, s az oktatás az egyetemen se kezdődhetett meg hamarabb, mint október közepén.
Az Egyetemi Levéltárban őrzött dokumentumok szerint 237 bölcsészhallgató kezdte meg egyetemi tanulmányait a budapesti tudományegyetemen 1896-ban. Közülük 86-an fejezték be bölcsészkari tanulmányaikat a rendes időben, köztük Faragó (Grosz) Andor. Ha van még némi remény arra, hogy valahol egy fényképet találjunk, amin ő is rajta van, akkor ez esetleg egykori évfolyamtársainak hagyatékából kerülhet elő. Az említett 86 sikeresen végzett bölcsész évfolyamtárs közül 11-en kerültek be a Kenyeres Ágnes szerkesztette Magyar Életrajzi Lexikonba, éspedig a következők:
Bruckner Győző (1877–1962) jogász;
Földessy Gyula (1874–1964) irodalomtörténész;
Glücklich Vilma (1872–1927) tanár, feminista;
Gorka Sándor (1878–1945) zoológus, a Természettudományi Közlöny szerkesztője;
Hevesi Sándor (1873–1939) rendező, színigazgató;
Horváth János (1878–1961) irodalomtörténész;
Simon Lajos (1876–1942) pedagógiai író, a Tanító c. lap szerkesztője;
Szilády Zoltán (1878–1947) zoológus, a Biologica Hungarica szerkesztője;
Terkán Lajos (1877–1940) csillagász;
Visnya Aladár (1878–1959) tanár, majd zoológus;
Zemplén Győző (1879–1916) fizikus.
E tizenegy személy közül négyen: Glücklich Vilma, Terkán Lajos, Visnya Aladár és Zemplén Győző voltak matematika-fizika szakosok. (A fényképeken Zemplén Győző és Glücklich Vilma.) Ők ugyanazokat az előadásokat hallgatták, így kerülhettek személyes kapcsolatba Faragó (Grosz) Andorral.
Nem szerepel a felsorolásban Fejér (Weisz) Lipót (1880–1959) matematikus, aki az 1896/97-es tanévben, még mielőtt érettségizett volna Pécsett, már a budapesti tudományegyetem rendkívüli hallgatója, s így a fenti személyek évfolyamtársa volt. A következő tanévben Fejér a műegyetemre iratkozott be, majd 1898/99-ben ismét a tudományegyetemre járt, az 1899/1900-as tanévet pedig a berlini tudományegyetemen töltötte. Sajnos Fejér Lipótnak az Egyetemi Levéltárban őrzött hagyatékában nem található Faragó Andorra utaló dokumentum vagy fénykép.
Szomorú tény, hogy Faragó (Grosz) Andor neve nem szerepel a Magyar Életrajzi Lexikonban. De nem szerepel Erdős (Englander) Lajos (1877–1942) sem, a matematikus Erdős Pál édesapja, aki pedig Faragó (Grosz) Andor évfolyamtársa volt, további életük több ponton is összekapcsolódott. Előfordult, hogy ugyanannál a bizottságnál vizsgáztak, ugyanazon a napon.
Igaz, nem szerepel a lexikonban Oberle Károly (1877–1924) évfolyamtársuk sem, aki matematika tanárként később Németh Lászlónak és Teller Edének szerzett kellemetlen perceket az iskolában…
Az Egyetemi Levéltárban szerencsére megtalálhatók az egykori szigorlati jegyzőkönyvek. Ezek némi fogalmat nyújtanak a követelményekről és megtudhatjuk belőlük a szigorlati bizottságok személyi összetételét.
Abban az időben a bölcsészkari képzés nyolc félévből állt. Ezt követte két félév gyakorló tanítás, elég lazán szabályozott módon. Az első négy félév után, valamint a nyolcadik félév végén kellett szigorlatozni. Ezek nehéz vizsgának számítottak. A szigorlatnak volt írásbeli és szóbeli része, a szóbeli vizsga mindig ugyanazon a napon volt mindkét tantárgyból. A negyedik félév végi szigorlatot alapvizsgálatnak, a nyolcadik félév végi szigorlatot szakvizsgálatnak hívták. A szakvizsgára házi dolgozatot is kellett készíteni, hasonlóképp, mint ahogy a doktori vizsgához is szükség volt egy előre benyújtott, majd elfogadott disszertációra. Ebből a szakvizsgára készített házi dolgozatból lett később a „szakdolgozat”. Nagy különbség a mai helyzethez képest, hogy mindkét tárgyból kellett szakdolgozatot készíteni, s a dolgozatoknak készen kellett lenniük a nyolcadik félév végére. Bizony, elég sokan voltak, akik nem tudták teljesíteni ezeket a követelményeket, és szakvizsgájukat jó esetben szeptemberre, rossz esetben decemberre vagy következő év májusára, júniusára halasztották. Ez magyarázza, hogy 1896-ban az említett 237 felvett hallgató közül csak 86-an tudták időre, a nyolcadik félév végére befejezni tanulmányaikat.
Faragó (Grosz) Andor 1898. május 12-én abszolválta az „Alapvizsgálat”-ot.
A jegyzőkönyv tanúsága szerint:
Elnök: Beöthy Zsolt
Magyar nyelv és irodalom: Négyesy László
Írásbeli: A magyar regény fejlődése (jó)
Szóbeli: Szóösszetétel, szinonimák. Berzsenyi és Kisfaludy.
Dicséretes
Mennyiségtan: Rados Gusztáv
Projektív alapalakzatok megfelelő elempárjainak szerkesztése.
Arc sin x ágainak meghatározása a főértékből
Jó
Az analitikai mechanika elemei: Fröhlich Izidor
A gyorsulás rotációs és radiális komponense
Tömegközéppont mozgása megtartásának elve
Dicséretes
Kísérleti természettan: Fröhlich Izidor
Permanens mágnes. Elektrosztatikai sűrítők.
Leydeni palack töltése, kapacitása. A dielektromos állandó.
Dicséretes
Német fordítás: Petz Gedeon
Megfelelt
Mai szemmel nézve a magyar nyelv és irodalom vizsga és a német fordítás tűnik szokatlannak, talán feleslegesnek. Bizony jó néhány mai másodéves matematika és fizika szakos hallgatónak jelentene egy-egy ilyen vizsga nehezen leküzdhető akadályt. A matematika és a fizika tananyaga bővült, korszerűsödött azóta, mégis érdemes elmerengeni azon, mennyi előny származott a matematika-fizika szakos bölcsész hallgató számára a magyarból és idegen nyelvből előírt vizsga sikeres letevéséből a későbbiekben, illetve magán a tanári pályán.
Ugyanezen a napon, 1898. május 12-én tette le az alapvizsgát ugyanennél a bizottságnál Erdős (Englander) Lajos is. S ami még érdekesebb: más tételekből vizsgázott, de szóról szóra ugyanúgy értékelték őt is, mint ahogyan Faragó (Grosz) Andort minősítette a tisztelt bizottság. Alighanem közösen készültek, együtt tanultak életük első komoly egyetemi vizsgájára.
A nyolcadik félév utáni szakvizsgát már nem együtt tették le. Erdős még az alapvizsga évében, 1898. november 24-én kitűnőre levizsgázott filozófiából Pauer Imre Rudolfnál, majd a rendes időben, 1900. május 27-én letette a szakvizsgát is.
Faragó semmilyen külön vizsgát nem tett, mégse tudott felkészülni időben a szakvizsgára. Valószínűleg egész nyáron tanult, befejezte a szakdolgozatait is, úgyhogy ősszel, 1900. szeptember 27-én nekifuthatott a szakvizsgának. Idézzük újra a szigorlati jegyzőkönyvet:
Elnök: Entz Géza
Mennyiségtan: Rados Gusztáv
Házi dolgozat: kitűnő. Zárthelyi dolgozat: jeles.
Szóbeli: Kvadraturák. Teljes differenciálegyenlet rendszer első integrálja.
A Jacobi-féle multiplikátor. A redukált rendszer multiplikátora.
A szélsőérték problémája kivételes esetekben.
Kitűnő
Természettan: Fröhlich Izidor
Házi dolgozat: dicséretes! Zárthelyi dolgozat: dicséretes!
Szóbeli: Doppler elve, alkalmazás. Entrópia fogalma. Meg nem fordítható körfolyamat. Dinamikai elvek. Szabad erő. Váltakozó áram energiája.
Az emisszió képesség kísérleti vizsgálata
Dicséretes
Erdős is ugyanennél a bizottságnál vizsgázott; úgy tűnik, hogy a szakvizsgát mindig ugyanannál a bizottságnál kellett (lehetett?) letenni, mint az alapvizsgát. Radosnál Erdős házi dolgozata jó lett, zárthelyi dolgozata viszont elégséges, de a szóbelire már jót kapott. Fröhlich a házi és a zárthelyi dolgozatot is dicséretesre értékelte, ezek után nem meglepő, hogy dicséretes lett Erdős szóbeli vizsgája is természettanból. Nincs kizárva, hogy ezek a Fröhlich adta dicséretesek is hozzájárultak ahhoz, hogy Faragó Andor is, Erdős Lajos is szerették és szívesen tanították a fizikát a középiskolában.
A szakvizsgát sikeresen abszolváló hallgató számára következett az iskolai gyakorlóév, melyet egy pedagógiai vizsga zárt le, ez kvalifikálta a tanárjelöltet a tanári pályára. Grosz Andor ebben az évben vette fel a Faragó nevet, de a Tanárképző Intézet 1900/1901 évi Értesítőjében még Faragó (Grosz) Andor néven szerepel.
Ezekben az években még nem volt kötelező, csak ajánlott, hogy a bölcsész hallgató az egyetem mellett működő tanárképző intézetnek is beiratkozott növendéke legyen. A tanárképző intézet a miniszter alá volt rendelve, az egyetem pedig autonóm szervezet volt. A két „szomszédvár” között gyakori volt a nézeteltérés annak ellenére, hogy a tanárképző elég sok egyetemi tanárt foglalkoztatott. Az egyetem a tudományos képzést, a tanárképző intézet a tanításra való gyakorlati felkészítést tartotta fontosabbnak, ezt tekintette feladatának. Faragó Andor is csak ötödéves korában iratkozott be a tanárképzőbe, s lett a „M. kir. Tanárképző Intézeti Gyakorló Főgymnasium” tanárjelöltje. 1895 óta a Tanárképző Intézet vezetője Eötvös Loránd volt. Az 1895-ben létrehívott Eötvös József Collegium, melynek Eötvös Loránd volt a kurátora, formailag a Tanárképző Intézet mellé rendelt internátusként működött. Hasonlóképpen a Tanárképző Intézet mellé volt rendelve az említett gyakorló főgimnázium, a Kármán Mór által alapított „Minta” (a mai Trefort Ágoston Gimnázium). Valóban kitüntetett szerepe volt ennek az iskolának: csak minden második évben indított osztályokat, s az osztálylétszámok is harminc körül ingadoztak, nem pedig hatvan körül, mint például a Barcsay utcában. Az osztályokban tanító vezetőtanárok a szakma legjobbjai voltak, a diákok pedig igen gyakran az ország vezetőinek, minisztereknek, államtitkároknak, egyetemi tanároknak a gyerekei.
A tanárjelöltek egy-egy vezetőtanár mellé lettek beosztva, s akárcsak ma, a vezetőtanár osztályaiban gyakorolhatták a tanítást. Faragó Andor vezetőtanára matematikából és fizikából is Szíjártó Miklós (1862-1932) volt, akinek akkor jelent meg a VII. osztályos gimnazisták számára írt fizika tankönyve. Ez nem volt ritka jelenség; a Minta tanárai gyakran szerepeltek a tankönyvek szerzői között. Szíjártó Miklós például Arany Dániellel közös matematika tankönyvet is írt már.
Az 1900/1901-es tanévben csak páratlan számozású osztályok voltak a Mintában. Szíjártó a III. osztályban tanított számtant heti 3 órában, Beke Manó hasonló című tankönyvét használva, és a VII. osztályban mathematikát heti 3 órában, Wágner Alajos Algebra és Geometria tankönyvét használva. Beke is, Wágner is a Minta tanára volt. Faragó (Grosz) Andor Zemplén Győzővel együtt gyakorolt Szíjártónál, Zemplén még mintatanítást is tartott a VII. osztályban. Ebbe az oszályba járt többek között Wlassics Gyula (1884-1962), az akkori kultuszminiszter fia, és König Dénes (1884-1944), König Gyula (1849-1913) műegyetemi tanár fia. Érdekes neveket találunk a III. osztály névsorában is: ide járt Bartoniek Emil (1889-1915), akinek édesapja Bartoniek Géza (1854-1930) az Eötvös Collegium igazgatója volt, és Rusznyák István (1889-1974), aki 1949-től volt a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.
A második félév során Faragó (Grosz) Andor eltávozott a Mintából. Adódott ugyanis egy betöltetlen matematika tanári állás Kárpátalján, a 11. tanévébe lépő, beregszászi m. kir. áll. főgymnasiumban, ahol ideiglenes helyettes tanári minőségben, immár rendes fizetésért és végre Faragó Andor néven taníthatott. Kis gimnázium volt, összesen 248 tanulóval, akkor még nem is volt VII. és VIII. osztály ebben az iskolában. Faragó Andor lett itt az egyetlen mennyiségtan-természettan szakos tanár, rá is bízták II. osztálytól kezdve az összes matekórát. A fizikát azért nem, mert arra csak a felső két osztályban kerülhetett volna sor. 1901. március 4.-től tanított itt, heti 17 órában. Az iskola Értesítőjéből az is kiderül, milyen tankönyveket használtak. Az alsóbb osztályokban Gerevich Emil–Orbók Mór Számtan könyvét, a felsőbb osztályokban Mocnik Ferenc–Schmidt Ágoston Algebra, Geometria könyveit.
Faragó Andor pályakezdése jól sikerült Beregszászon. Nem tért ki a munka elől, sőt, élvezettel vetette bele magát, erről tanúskodik az Értesítőben osztályonként megadott igényes tematikája matematikából. Elvállalta még a VI. osztály osztályfőnökségét és a jegyzői feladatokat is a tanári tanácskozásokon. Szinte csodálkozhatunk, hogyan maradt eközben ideje felkészülni, majd felutazni Budapestre az április 23-i nagy vizsgára, az u. n. „pedagógiai vizsgálat”-ra, amelyre a tanári oklevél megszerzéséhez volt szükség. Ma ezt, illetve az ennek örökébe lépett vizsgát államvizsgának hívják az egyetemen. Az Egyetemi Levéltár ennek is megőrizte a jegyzőkönyvét, tanulságos megtekintenünk:
Pedagógiai vizsgálat 1901. április 23.
Elnök: Hofer Károly
Zárthelyi dolgozat: A bizonyítás elméletének elemei
Filozófia: Medveczky Frigyes
A filozófiai kísérletezés módszerei. Bacon indukcióelmélete, különös tekintettel a negatív instanciák elméletére.
Jó
Pedagógia: Fináczy Ernő
A matematikai oktatás anyaga és módszere. John Locke. A középiskolai kategóriák.
Jó
A vizsgabizottság elnöke tehát Hofer Károly (1827–1903) magyar-német-francia szakos tanár, a Markó-utcai főreál nyugdíjas igazgatója volt, a vizsgabizottság tagjai pedig Medveczky Frigyes (1855–1914) filozófia szakos, Fináczy Ernő (1860–1935) pedagógia szakos tanárok a budapesti egyetemen. Tekintélyes, egyben jóindulatú bizottság lehetett.
Faragó Andor akkor már az Országos Középiskolai Tanáregyesületbe valamint a Mathematikai és Physikai Társulatba is belépett. Kereste, hol kínálkozik számára igazi tanári állás. Kezében a középiskolai tanári oklevéllel nyolcosztályos középiskolára vágyott, ahol érettségiztetni is tudja majdani tanítványait. De még előtte megszervezte, hogy az 1901. május 26-27-i országos tornaversenyre vonattal érkező beregszászi diákokat és tanárokat egykori iskolája, a Barcsay utcai főgimnázium tanárai és diákjai fogadják és elszállásolják Budapesten. Elintézte, hogy a fogadó bizottságban ott legyen a Keleti pályaudvaron a VII. kerületi főgimnázium akkori igazgatója, Cherven Flóris (1840–1928) is!
Végül is Sopronban talált magának megfelelő tanári állást, de erről majd csak a következő tételben szólunk, melynek címe: „Tanár és lapszerkesztő a XX. században”.
Radnai Gyula
Megjegyzések: Az 1897. szeptemberi számban a 347., Visnya Aladár által kitűzött csillagozott, tehát nehéz feladatra két megoldást közölt Rátz László, a lap szerkesztője: Friedmann Bernátét és Grosz Andor bölcsészet hallgatóét, s a megoldók között szerepelt bizonyos Riesz F. is. 1898-ban pedig a 486. feladat kitűzője Grosz Andor. Ezek szerint a Középiskolai Mathematikai Lapokkal egyetemi éveiben is szívesen foglalkozott.
A Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok a http://www.komal.hu/ címen, az archívum a http://db.komal.hu/KomalHU/ honlapról érhető el. Az archívumból kikereshetők nemcsak az 1984-2013 közötti számok, hanem a korábbiak metaadatai is, amelyek alapján a fenti oldalak képeit is megtaláltuk a http://db.komal.hu/scan/ adatbázisában.
A cikk fényképeinek forrása:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Zempl%C3%A9n_Gy%C5%91z%C5%91
http://tudosnaptar.kfki.hu/TermVil/radnai/bolcseszet/glucklichvilman.jpg
Erdős Lajosnak (Erdős Pál édesapjának) az érettségi tablóképét a hódmezővásárhelyi református főgimnáziumból, Berecz Jánostól, a mai Bethlen Gábor Református Gimnázium tanárától kapta meg a szerző.
A cikkben említett, később híressé vált egyetemi hallgatókról ld. még:
Radnai Gyula.: Bölcsész természettudósok a XVIII. és a XIX. században I. és II. rész: 144/1: 40-41. és 144/2: 82-84. (2013) http://tudosnaptar.kfki.hu/TermVil/radnai/bolcseszet/bolcselso.html
A Szerk.
[1] lásd még a Megjegyzéseket a cikk végén