Varga Tamás (1919−1987) a matematikaoktatás és a matematikaoktatásról való kutatás kiemelkedő, nemzetközi hírű szakembere volt; a hazai matematikaoktatás, és különösen a felfedeztető matematikaoktatási hagyomány máig épít a munkásságára. Munkássága halála után 30 évvel is jelentős hatást gyakorol a magyar matematika tantervekre, a tanítás tartalmára, a felhasznált eszközökre, az alkalmazott módszerekre egyaránt.
Az MTA−ELTE Korszerű Komplex Matematikaoktatás Kutatócsoport Vancsó Ödön (ELTE) vezetésével régóta tervezte, hogy Varga Tamás születésének 100. évfordulóját egy nemzetközi matematikadidaktikai konferencia megszervezésével ünnepli meg. 2017-től kezdve fokozatosan felvettük a kapcsolatot a matematikadidaktika kiemelkedő nemzetközi szakértőivel, hogy a programbizottság tagjaként vagy meghívott előadóként vegyenek részt a konferencia előkészítésében, illetve lebonyolításában. Közülük is kiemelkedik Michèle Artigue, a francia Paris Diderot egyetem professzora, a Nemzetközi Matematikadidaktikai Egyesület volt elnöke, aki 2016 óta az MTA−ELTE projekt tanácsadója, és aki a Varga 100 konferencia társelnökeként a konferencia koncepciójának kidolgozásában, programjának megtervezésében jelentős segítséget nyújtott számunkra.
A Varga100 − Connecting Tamás Varga’s Legacy and Current Research in Mathematics Education című konferencia fő céljai közé tartozott Varga Tamás munkásságának nemzetközi kontextusba helyezése, jelentőségének megvitatása a mai matematikaoktatás szempontjából; a matematika oktatásáról szóló kurrens nemzetközi kutatások számára fórum biztosítása; illetve a magyar és a nemzetközi matematikadidaktikai kutatások közötti kapcsolatok erősítése. A konferencia témáiként olyan témákat választottunk, amelyek Varga Tamás munkásságával kapcsolatba hozhatók, ugyanakkor a mai kutatások szempontjából aktuálisak, széleskörű érdeklődésre tarthatnak számot. A témák egy része a matematika egyes területeihez kapcsolódik, mint a logika, az algoritmikus gondolkodás, a kombinatorika, a valószínűségszámítás tanítása, más részük pedig matematikai területektől független, mint például a felfedeztető matematikaoktatás és a hosszabb tanítási folyamatok tervezése, az eszközhasználat szerepe a matematikai fogalmak fejlődésében vagy a tanári kreativitás, önállóság a tanítási folyamatok tervezésében.
A konferencia 2019. november 6−8-ig tartott, helyszínéül pedig a Magyar Tudományos Akadémia az MTA Díszterme és a Humán Tudományok Kutatóháza szolgált.
A nemzetközi programbizottság a következő tagokból állt: Michèle Artigue és Vancsó Ödön (társelnökök); Werner Blum, Gosztonyi Katalin, Jeremy Kilpatrick, Laczkovich Miklós, Marta Menghini, Eva Swoboda.
A konferencia előestéjén, november 5-én Susanne Prediger (Technische Universität Dortmund, Németország, a European Society for Research in Mathematics Education szervezet elnöke) tartott nyilvános előadást az MTA Rényi Alfréd Kutatóintézetben „How can we support students to grasp mathematical structures? Insights into design research in mathematics education” címmel.
A november 6-ai megnyitón az MTA Dísztermében a meghívott vendégeket, a konferencia résztvevőit és a család képviselőit Lovász László, az MTA elnöke köszöntötte, amit Vancsó Ödön, Susanne Prediger és Michèle Artigue megnyitó szavai követtek. Gosztonyi Katalin (ELTE) „Tamás Varga’s reform movement and the Hungarian ’Guided Discovery’ approach” című előadásában Varga Tamás reformját történeti és didaktikai szempontból elemezte, bemutatta hazai és nemzetközi jelentőségét, hatásait, külön kiemelve az MTA−ELTE kutatócsoport jelenleg is zajló kutatásainak kapcsolatát Varga munkásságával. Az előadás után az elmúlt egy évben a projekt keretében összeállított, Varga Tamás örökségéről szóló interjúfilmet vetítettük le a megnyitó résztvevői számára. (A film szerkesztője Szmerka Gergely, szakértője Vancsó Ödön, vágta, feliratozta: Kádár Tamás.)
Szerda délutántól péntek estig további három plenáris előadást és egy panelbeszélgetést hallgathattunk meg. Viviane Durand-Guerrier (Franciaország) a logika szerepéről beszélt a matematikatanításban, különösen a diszkrét matematika tanításában. Manfred Borovcnik (Ausztria) a statisztika tanítására mutatott be új, a valószínűségszámításra nagyobb hangsúly helyező koncepciót. Mindketten kitértek Varga Tamás munkásságára is e területek tanításával kapcsolatban, és összehasonlították Varga Tamás koncepcióját a mai didaktikai fejlesztésekkel. Mariolina Bartolini Bussi (Olaszország) a matematikai segédeszközök használatának szerepéről beszélt a matematikai gondolkodás fejlesztésében; „semiotic mediation” elnevezésű elméletét egy történeti alapokon nyugvó, de saját fejlesztésű, „pascaline” nevű eszköz bemutatásával szemléltette.
A panelbeszélgetés címe „Inquiry Based Mathematics Education and the development of learning trajectories” volt. A beszélgetés résztvevői különböző, a felfedeztető oktatást előtérbe helyező európai matematikaoktatási irányzatokat hasonlítottak össze, különös tekintettel arra a kérdésre, hogy hogyan, milyen elvek szerint építenek ezek az irányzatok hosszabb tanítási folyamatokat. Katja Maaß (Németország) röviden bemutatta az általa vezetett „Inquiry Based Mathematics Eudaction” témájú európai projekteket, és beszélt arról, hogy a résztvevő országokban meglévő tanítási irányzatok lényegesen eltérnek egymástól, illetve hogy hogyan igyekeztek a projektek során az ezekből a különbségekből adódó nehézségeket áthidalni. Ezután négy különböző irányzatot mutattak be azok képviselői: Michiel Doorman (Realistic Mathematics Education, Hollandia), Ladislav Kvasz (Hejny-módszer, Csehország), Marianna Bosch (Study and Research Path, Spanyolország), és Juhász Péter (Pósa-módszer, Magyarország). A panelbeszélgetést Michèle Artigue vezette.
A plenáris előadásokon kívül 4 párhuzamos szekcióban összesen 60 előadás hangzott el, 11-en posztert állítottak ki. Magyar illetve finn matematikatanárok 7 workshopot tartottak, amelyek keretében Varga Tamás módszerét a gyakorlatban is bemutatták a résztvevőknek. Szitányi Judit (ELTE TÓK) vezetésével (C. Neményi Eszter, Csahóczi Erzsébet, Halmos Mária, Pálfalvi Józsefné, Varga Eszter és még sokan mások közreműködésével) pedig kiállítás is készült Varga Tamás életéről és munkásságáról, amit a szünetekben mindenki nagy érdeklődéssel tanulmányozott. Az informatív, szép kivitelű posztereket a Bolyai Társulat támogatásával Ács Katalin készítette. A centenárium tiszteletére jelentette meg a Typotex kiadó Pálfalvi Józsefné „Varga Tamás élete – A komplex matematikatanítási kísérlet” című könyvét.
A konferencián összesen 131 résztvevő volt jelen 18 országból. Kiemeljük, hogy az ELTE Matematika Doktori Iskola összes aktív matematikadidaktika doktorandusza előadással vagy poszterrel vett részt a konferencián, és mellettük több debreceni és szegedi doktorandusz is szerepelt valamilyen formában. Így a kutatói utánpótlás erősítését is jól szolgálta a konferencia.
A konferencia péntek délutáni zárását követően került sor a hagyományos, elsősorban tanároknak szóló 31. Varga Tamás Módszertani Napok rendezvényének megnyitójára. A megnyitón átadták a Varga Tamás Díjakat, melyeket idén Ambrus András és Pintér Klára érdemeltek ki. November 9-én, szombaton a Módszertani Napok résztvevői előadásokat hallgathattak meg, workshop-okon vehettek részt.
Köszönet illeti a konferencia előkészítéséért a nemzetközi programbizottság fent felsorolt tagjait, a lebonyolításért az ELTE TTK Matematika Doktori Iskola doktori hallgatóit, a kiállítás megalkotásán dolgozókat, a film elkészítésében közreműködőket, a programfüzet elkészítőit.
A konferencia részletes programja, az előadások és poszterek absztraktja elérhető a https://varga100.sciencesconf.org/ linken. A nyitónap fotóit Szigeti Tamás készítette (Forrás: https://www.flickr.com/photos/mtasajto/albums/72157711665189417).
Támogatóink, akik nélkül nem jöhetett volna részre a konferencia:
Csapodi Csaba, Gosztonyi Katalin, Vancsó Ödön
ELTE, TTK Matematikatanítási és Módszertani Központ
