Kiemelkedő kutatások az SZTE Informatikai Intézetében

Kiemelkedő kutatások az SZTE Informatikai Intézetében

Meglepő, de igaz: jelenleg 8 pályázat van az SZTE Informatikai Intézetéből különböző fázisokban az MTA doktora cím elérésére. Tekintve, hogy az intézetben 56 oktató, illetve kutató van teljes állásban, ez elég nagy arány. 7 pályázat a Matematikai Tudományok Osztályát jelölte meg, egy a Műszaki Tudományok Osztályát.

Ezekből öt már túl van a sikeres védésen, és további testületi döntésekre, vagy az avatásra vár: Békési József értekezése: Hozzájárulás kombinatorikus optimalizálási problémák egy osztályához,  Ferenc Rudolfé: Továbbfejlesztett szoftverhiba előrejelzés fogalmi metrikák és gépi tanulás segítségével, Gazdag-Tóth Boglárkáé: Megbízható módszerek elhelyezési és szimplex-alapú problémákr, Kertész Attiláé: Komplex, elosztott rendszerek viselkedésének elemzése, és legutóbb Pluhár András Egy- és kétszemélyes pozíciós játékok című értekezése, amely játékelmélettel foglalkozik.

Végül három pályázat korábbi fázisban van: Bánhelyi Balázsét (Számítógéppel segített bizonyítások és optimalizálási modellek dinamikai és fizikai feladatokra) és Beszédes Árpádét (Kódelemzési módszerek a hibakeresés és szoftverkarbantartás támogatására) az MTA befogadta. Balogh János anyagát (Új korlátok online ládapakolási feladatokra) az MTA Operációkutatási Bizottsága előbírálati eljárásban tárgyalta.

A pályázatok témája szerint öt az operációkutatás−optimalizálás (Balogh, Bánhelyi, Békési, Gazdag-Tóth és Pluhár), három pedig az informatika−szoftverfejlesztés körébe tartozik (Beszédes, Ferenc és Kertész). A szűkebb tématerületek rendre: online ládapakolás, számítógéppel segített bizonyítások, kombinatorikus optimalizálás, üzemelhelyezési feladatok, játékelmélet; illetve kódelemzés, szoftvermetrikák és elosztott rendszerek. 

Balogh János és Békési József kutatási területe kapcsolódik, több közös publikációval rendelkeznek. A néhány évtizede kutatott ládapakolási probléma online változatának legrosszabb eset versenyképességi vizsgálatában „világranglista-vezetők", ők igazolták a legjobb eredményeket jelenleg, mind a felső, mind az alsó korlátok tekintetében (Dósa György, Leah Epstein és Asaf Levin társszerzőkkel). A vizsgált algoritmusoknak számos közvetlen gyakorlati alkalmazása is van, de bonyolultságelméleti szempontból is érdekesek.

Bánhelyi Balázs értekezése számítógéppel segített bizonyításokat tartalmaz késleltetett differenciálegyenletek kaotikusságára vonatkozóan, valamint a több mint fél évszázadig nyitott Wright sejtés kritikus részéhez. A dolgozata második részében a mesterséges neuronhálók ellenséges példái kizárását verifikáló algoritmusok sérülékenységét tárgyalja. Az utolsó rész egy globális optimalizálási algoritmus többféle párhuzamosítását vizsgálja, és kitér ezek alkalmazására plazmonikai és káoszelméleti kérdések eldöntésében.

Gazdag-Tóth Boglárka komplex, a gyakorlati helyzeteket jobban megközelítő üzemelhelyezési feladatokkal foglalkozott. Ezt a témakört hazánkban lényegében csak ő képviseli. A jellemző közgazdasági probléma az, hogy két üzletlánc meglévő egységei helyzete, forgalma, és profitabilitása ismeretében hova érdemes az egyik láncnak egy újabb üzletet nyitni úgy, hogy a versenyben az illető üzletlánc helyzete a legnagyobb mértékben javuljon. De a tárgyalt algoritmusokat lehet hasznosítani kritikus szolgáltatások (mentők, tűzoltók stb.) hálózata tervezéséhez is. 

Pluhár András egyes egy-, illetve kétszemélyes pozíciós játékok diszkrét matematikai problémáival foglalkozott. A vizsgált esetek a véges, zérus-összegű, különféle táblákon játszott játékok. A döntően elméleti eredményeket tartalmazó értekezés leginkább hivatkozott része mohó gráfszínezést tárgyal.

Beszédes Árpád és Ferenc Rudolf a szoftverhibák keresésére, kódelemzéshez és szoftverkarbantartáshoz elemeztek alkalmas módszereket. A módszertan fogalmi metrikákat, és gépi tanulást alkalmaz. Ezek az automatikus eszközök elengedhetetlenek az alkalmazási programok bonyolultságának növekedési üteme ismertében.

Kertész Attila az utóbbi években sokat fejlődött komplex elosztott rendszerek viselkedését tanulmányozta. A hardver technológia és a felhasználói igények változása olyan új paradigmák elemzését igényli, mint a felhő- és köd-architektúrák és a blokklánc módszerek.  Az elosztott rendszerek a hardver fejlesztés fizikai korlátai miatt szükségesek, hogy a növekvő számítási igényt ki lehessen elégíteni.

Ilyen sok pályázó egy időszakban ritkán fordul elő, bár az Informatikai Intézetben korábban is volt már hasonló intenzív pályázati hullám: Fülöp Zoltán (2003), Kuba Attila (2004), Csendes Tibor (2007), Gyimóthy Tibor (2009), Dombi József (2011), Gingl Zoltán (2014), Jelasity Márk (2014) és Kató Zoltán (2014) szerzett MTA doktora címet.

Az SZTE Informatika Doktori Iskola akkreditált, 5 teljes állású egyetemi tanára van MTA doktora címmel és fokozatot szerzett doktorandusszal. A most futó pályázatok középtávon tovább javítják majd a doktori iskola helyzetét, bár az egyetemi tanári pályázatok és a doktoranduszok fokozatszerzései lassíthatják a mostani pályázók törzstaggá válását.

Csendes Tibor 
egyetemi tanár, SZTE Informatikai Intézet és 
Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar