A Bolyai János Matematikai Társulat, az ELTE Matematikai Intézete és az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézete 2018. február 26-án, 94. születésnapján emlékülést tartott a nemrég elhunyt Császár Ákos tiszteletére. Császár Ákos, az MTA rendes tagja, az általános topológia nemzetközileg elismert szaktekintélye volt, aki egyetemi munkája mellett 1960 és 1993 között mellékállásban vezette az MTA Matematikai Kutatóintézetében a Topológiai Osztályt.
A Rényi Intézet díszterme zsúfolásig megtelt matematikus kollégákkal, volt tanítványokkal, a professzor tisztelőivel.
A megemlékezés – igen megható módon – annak a 2009-ben készült portréfilmnek a rövidített változatával indult, amelyben életútjáról beszélgetett Laczkovich Miklós akadémikussal az ELTE Tanári Klubban.
Lovász László nem a Magyar Tudományos Akadémia elnökeként, hanem Császár-tanítványként szólt arról, hogy valós függvénytan tanárához órát lehetett igazítani, olyan pontosan kezdte és fejezte be az előadásait. Akkoriban az 50 perces egyetemi tanórák között 10 perc szünet volt, és a professzor a hallgatóktól elvárta, hogy teljesen tisztára törölt tábla fogadja. Egyik alkalommal egy kacskaringó mégis ottmaradt a tábla közepén. Császár Ákos elkezdte az előadást, majd úgy fél óra múlva integráljelként beépítette a táblára írt jegyzetébe, megjegyezve: „ezzel kihasználtam a tábla nyújtotta lehetőségeket”.
A 80-as évek eleji szorosabb munkakapcsolat során (Császár Ákos ekkor az ELTE Matematikai Intézetének igazgatója, Lovász László a helyettese volt), bebizonyosodott, hogy Császár professzort mindenekfelett mély szakmai és emberi tisztesség, kötelességtudás jellemezte.
Győry Kálmán akadémikus, a Debreceni Egyetem Matematikai Intézetének professor emeritusa csaknem fél évszázada, 1969-ben a Schweitzer-verseny titkáraként ismerte meg Császár Ákost, akinek később az Akadémián a Matematikai Tudományok Osztálya vezetésében 6 évig helyettese, majd utóda lett. Beszélt az ugyanabban az évben született öt kiváló matematikusról, (Aczél János, Császár Ákos, Fuchs László, Gaál István és Horváth János), akiket 1947-ben tanáruk, Fejér Lipót nevezett el Big Five-nak. A 2004-es Rényi Intézetbeli ünnepi tudományos ülésen mind az öt nyolcvanesztendős neves tudós előadást tartott. 2014-ben pedig az MTA Matematikai Tudományok Osztálya rendezett konferenciát az Akadémián a 90 éves „nagy ötök” tiszteletére. Közülük ma már csak ketten élnek.
Katona Gyula akadémikus egyike azoknak, akik talán a legrégebben ismerték Császár Ákost. Történetében elmesélte, hogy 1958-ban, harmadikos gimnazista korában nagyon meglepte, amikor a tekintélyes egyetemi tanártól megtudta, hogy az 1 hosszúságú intervallumban ugyanannyi pont van, mint a 2 hosszúságúban. Később őt is tanította az egyetemen, precíz óráira jellemző volt, hogy miután befejezte a bizonyítást és letette a krétát, pontosan akkor szólalt meg az óra végét jelző csengő. Rejtély, hogyan csinálta. Katona szerint nincs még egy olyan magyar matematikus, aki annyit tett volna a Bolyai Társulatért, mint Császár. Több éven keresztül volt elnöke, mégpedig ideális elnöke: pillanatok alatt összefoglalta a vitát, kívülről tudta az alapszabályt és az ügyrendet, eldöntötte, egy kérdést szavazásra kell-e bocsátani vagy sem. Sosem engedett eltérni a szabályzattól, mindenre odafigyelt és kapásból is tökéletesen megfogalmazott mondatokat tudott mondani. Tőle tanulta azt az igazságot, hogy új ötleteket könnyű kitalálni, de embert kell hozzá találni, aki meg is csinálja…
A komoly, merev arckifejezés mögött humorérzék és érzékeny lélek lapult. Nagy zeneértő és természetismerő, természetjáró volt. Egy évtizedekkel előtti kiránduláson kis unokahúgának, akit lányaként nevelt, elveszett a kedvenc macija, Császár Ákos újsághirdetést adott fel, és a játékmackó megkerült. De akkor is megcsillant a könny a szemében, ha valaki olyannak adott át díjat, akit nagyon kedvelt.
A teremben többen is megerősítették, hogy Császár Ákos tartja a csacsipacsi országos rekordját.[1]
Simon Péter, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára az ELTE Matematikai Intézete nevében így emlékezett:
Császár Ákos meghatározó vezetője volt az ELTE TTK matematikaoktatásának több mint négy évtizeden át. Matematikusok generációit vezette be az analízis és a topológia tudományába. Előadásainak szigorú felépítettsége és axiomatikus megközelítése nyomán kialakult hallgatóiban a matematika szilárd épülete iránti tisztelet. Legendás volt előadásainak precizitása és átgondoltsága. Anekdoták élnek előre tervezett táblavezetéséről.
Én egyetemistaként nem hallgattam az előadásait, de egy vékony személyes szál kötött össze bennünket, mivel ugyanabba a középiskolába jártam, mint Császár Ákos, ahol őt öregdiákként nagy megbecsüléssel tartják számon. Ez a ciszterci rend Szent Imre Gimnáziuma. Az iskola meghatározó volt Császár Ákos pályafutása szempontjából, amelyről így beszélt a 80 éves születésnapja alkalmából a Magyar Tudomány számára készült interjúban:
„A matematikát nagyon jó pedagógustól, Hadarits Vendeltől tanultam. Ő az első órán a bűvös négyzetekről beszélt nekünk. Annyira megragadott, olyan érdekesnek tartottam, hogy az első matematikaóra végére elhatároztam: matematikus leszek! Hadarits Vendel még négy évig tanított, s mindvégig gondolt arra, hogy matematikusnak készülök. A tananyagon túl sok mindent elmondott nekem, erősítette a matematikához kötő szálakat. Később a gimnázium igazgatója lett, majd Zircre költözött, apátnak választották. Kapcsolatunk ekkor sem szakadt meg, leveleztünk, s ezután is sok hasznos tanácsot kaptam tőle.”
Ez a rövid idézet számunkra is tanulságos, hiszen sokszor beszélünk az oktatás kapcsán az érdeklődés felkeltéséről, a tehetség felismeréséről, és a tehetséggondozás fontosságáról.
Az 1940-es évek végén hozták létre az ELTE Természettudományi Karát, amelyen akkor négy matematika tanszék volt:
- - Felsőbb Geometriai Tanszék, Kerékjártó Béla majd Hajós György vezetésével
- - Felsőbb Analízis Tanszék, Fejér Lipót vezetésével
- - Felsőbb Függvénytani Tanszék, Riesz Frigyes vezetésével
- - Algebra és Számelméleti Tanszék, Turán Pál vezetésével
Az 1950-es évek elején a növekvő hallgatói létszám, matematikaoktatás igénye a nem matematika szakosok számára, valamint a Fejér és Riesz vezette tanszékek tehermentesítése indokolta egy harmadik analízis tanszék létrehozását. Az Analízis Alkalmazásai Tanszék vezetésére Császár Ákost kérték fel, akit a Műegyetemről hívtak át. Az új tanszékvezető ekkor még 30 éves sem volt. Ugyanekkor alakult meg Rényi Alfréd vezetésével a Valószínűségszámítási Tanszék.
Riesz 1956-ban és Fejér 1959-ben bekövetkezett halála után 1961-ben a három analízis tanszékből létrehozták az Analízis I és Analízis II tanszéket, az elsőnek Császár Ákos lett a vezetője. Több mint két évtizeden keresztül vezette az Analízis I tanszéket.
Az Egyetem Annales című folyóiratának 1958-ban létrehozott matematika szekciójának alapító főszerkesztője is Császár Ákos volt.
1983-ban a matematikai tanszékekből megalakult a Matematikai Intézet igazgatója Császár Ákos lett 1987-ig. (Ekkor tanszékcsoportok jöttek létre az intézet helyett.) A két analízis tanszéket rövid időre egyesítették T. Sós Vera vezetésével, majd 1985-ben ezekből jött létre az Analízis Tanszék és az Alkalmazott Analízis Tanszék. Az elsőnek Császár Ákos volt a vezetője 1987-től 1992-ig, amikor Petruska György vette át a tanszék vezetését.
A kilencvenes közepétől nevezték ki Császár Ákost az ELTE emeritus professzorának.
Az ELTE-n matematikus generációk hallgatták előadásait. Jelenlegi kollégáink közül sokan voltak munkatársai hosszabb-rövidebb ideig, és megtapasztalhatták vezetői kiegyensúlyozottságát. Körükben, de a fiatalabbak között is, akiket már nem tanított, nagy tisztelet övezi alakját.
Az elhangzott megemlékezéseknek csak részleteit eleveníti fel ez az írás. Nem tért ki magára a tudományos programra, amelyben Laczkovich Miklós: A Császár-deriváltról, Buczolich Zoltán: Nemnegatív valós függvények eltoltjaiból képzett sorok majdnem mindenütt konvergenciájáról, Elekes Márton: A Baire-féle függvényosztályokról, Juhász István: Kompaktságot és/vagy összefüggőséget megőrző leképezésekről, Makai Endre: A C(Y)|X függvényosztály jellemzéséről (Császár Ákossal közös eredmények), Soukup Lajos: Szétszórt terek számosságsorozatairól adott elő. Az Érintő későbbi számaiban reméljük, lesz mód ezeket, vagy egyéb olyan cikkeket közölni, amelyek témája Császár Ákos matematikai tevékenységéhez kötődik.
Mostani számunkban olvasható még egy, az előadáson el nem hangzott visszaemlékezés Juhász Istvántól.
[1] Grétsy László: Nyelvi játékaink nagykönyve így ír erről a Szamárkézfogás című fejezetben:
„…csacsipacsinak azt a nyelvi játékot nevezzük, amelyben a pontosan megfogalmazott meghatározásoknak olyan két részből álló kifejezés vagy akár teljes mondat a megfelelője, egyúttal megoldása, amelyben a két rész csupán egyetlen betűben, a kezdőbetűjében különbözhet egymástól.
A különbözik helyett azért használtam a különbözhet formát, mert a kezdőbetűk akár egybe is eshetnek. Mint például ebben a Vargha Balázs egyik játékoskönyvéből idézett példában: Az őrültek orvosa – fájdalom – távozik: E – E. (Megoldása: Elmegyógyász / elmegy, ó, gyász!)
…A nyelvi játékokhoz amúgy is erősen vonzódó, sőt kötődő Timár Györgytől származik például ez a verssorpár: Ah, ideges ősz akadt, / A hideg eső szakadt. Ezt a másikat pedig a szintén igen játékos kedvű költőnek, Weöres Sándornak köszönhetjük: Aj, e nő-kebelű Lidi óta / A Jenőke belül idióta….
Nem csodálkoznék, ha olvasóim ezt a kérdést nélkülem is feltennék, ugyanis a legtöbb ember kíváncsi arra, hogy ebben vagy abban a sportágban, produkcióban, cselekvésben mi az eddig elért legnagyobb teljesítmény. Esetünkben nem könnyű a válasz, mert itt nemcsak a mennyiség, hanem a minőség is számít. E két szempont együttes figyelembevételével az eddigi csúcs kétségtelenül Császár Ákos matematikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának, a valós függvénytan és az általános topológia nemzetközi hírű kutatójának mintegy három évtizeddel ezelőtt készült, 59 betűből, illetve, mivel két sorról van szó, ennek a kétszereséből álló következő alkotása. Először a meghatározást írom le, majd utána a megfejtést, a jobb áttekinthetőség kedvéért két külön sorba.
Társasgépkocsin vadak engedély nélküli elejtésével foglalkozó, nagy termetű egyén fedett fővel egzotikus fából készült gépelemet rejt a tulajdonát képező bútordarabba, miközben azt az ostobaságot álmodja, hogy két tucat és még két gyümölcs életereje csökken, (továbbá) egy pincebogár csekély vastagságú, régen készült, hajlított, palackzárásra szolgáló alkalmatosságot aprít géppel e napon az edénybe B – H (59):
Buszon hatalmas or(v)vadász kalaposan tikcsavart dug asztalába, s badar álma:
Huszonhat alma sorvad, ászka lapos, antik, csavart dugaszt a lábasba darál ma.”
Kapcsolódó honlapok:
http://mta.hu/mta_hirei/elhunyt-csaszar-akos-matematikus-az-mta-rendes-tagja-108334
http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/kulonszamok/k0301/csaszar.html