Sosem voltam jó matekból – mondja viccesen a riporter vagy a riportalany, kifejezve társadalmunk széles rétegének viszonyulását a matematikához. Bár a közoktatásban kiemelten, 12 éven át tanítják, sok gyereknek előbb-utóbb rettegett tantárgyává válik, amit nehéz megérteni, nehéz megtanulni. Ők felnőttként még azt a keveset is, amit tudtak, igyekeznek elfelejteni. Másoknak a matematika mintha a vérükben lenne, szinte nem is kell tanulniuk, könnyedén oldják meg a feladatokat, sorra nyerik a versenyeket. Szerintük érdekes és szép. Vannak, akik nem értik, mire jó a matematika, miért is kell kínozni ezzel az elvont tudománnyal a tanulókat. Valóban csak keveseknek, kiváltságosaknak okozhatnak örömet a matematika logikus kérdései, válaszai, megoldatlan problémái, szépsége és igazsága? A való életben mire használható, amit ebből a tárgyból tanulunk?
A matematika az ókortól kezdve egyre inkább a társadalom tudásának alapja, nélküle nem lett volna építészet, kereskedelem, technika, informatika, telefon, tévé, internet és facebook. A fizika, a kémia, a biológia vagy a haditechnika sem tudott volna fejlődni a matematikusok újabb és újabb elméletei, tételei nélkül. Mint ahogy a matematika is újabb és újabb inspirációt kapott a tudományok és a technika eredményeitől.
A római számok között hiába keressük a nullát, a negatív számokról nem is beszélve, ezek csak a középkorban, a kereskedelem igényei nyomán kerültek be a matematikába. A XII. században a semmi absztrakciójaként bevezetett nulla mára közismertté vált, és ez minden bizonnyal elmondható a XIX. század végén bevezetett üres halmazról is. A végtelen kicsi és végtelen nagy fogalmának bevezetése, melyet a XVII. századi fizika erősen motivált, az analízis kialakulásához vezetett. Mára minden mérnök és közgazdász bevezetést kap a differenciál- és integrálszámítás rejtelmeibe, melynek fogalmai teljesen átjárják a gazdasági és technikai világunkat. Az informatika kora is visszahatott a matematikára, gondoljunk csak az internetes fizetést lehetővé tevő kriptográfiára, vagy az információk keresését szolgáló adatbányászatra. Az elmúlt néhány évtizedben számos új matematikai terület létrejöttének lehettünk tanúi a káoszelmélettől a pénzügyi változásokat modellező véletlen folyamatokon át a nagy hálózatok vizsgálatáig. Az így kialakult diszciplínák fokozatosan beépülnek a matematika hagyományos területei közé. Mára a matematika életünk szinte minden részét átszövi. A matematikai logikát, algoritmusokat alkalmazó rendszerszintű gondolkodás a sikeres vállalat számára kulcsfontosságú. Az iparban, a bankszférában egyre keresettebbek a matematikusok. Statisztikák szerint az egyik legjobb foglalkozás a világon a matematikusé: nyugalmas, széles körben keresett és emellett jövedelmező!
Talán mégiscsak érdemes lenne több gyerekkel és felnőttel megértetni, megszerettetni a matematikát, megmutatni hasznosságát, alkalmazhatóságát! Hiszen szinte nincs az életnek olyan területe, amelyet a matematika ne érintene!
A Bolyai János Matematikai Társulat feladatának érzi, hogy hazánkban ezt az üzenetet széles körben terjessze, a matematika eredményeit, ezek innovatív hatásait sokak számára elérhetővé tegye. Ez vezetett néhányunkat arra, hogy elindítsuk a Társulat elektronikus matematikai lapját, az Érintőt. Számos kérdésre szeretnénk választ kapni mi is mindannyian, akiket már régen megérintett a matematika. Mivel foglalkozik ma a matematikai kutatás? Hogyan épülnek be az új matematikai felfedezések a mindennapjainkba? Hogyan lehet az egyre szélesedő ismeretanyagot, a mélységet nem feladva, a következő generációnak átadni? Hogyan lehet ebben segíteni a szülőknek? Kik azok, akik napjainkban a matematikai kutatás és innováció élvonalában dolgoznak?
Többek között ezeket a témákat szeretnénk körüljárni negyedévente megjelenő folyóiratunk rovataiban, ismeretterjesztő írásokkal a matematika tanításáról, tudományos eredményeiről, ipari és pénzügyi alkalmazásairól, könyvismertetésekkel, portrékkal, hírekkel. Szeretnénk megszólítani mindazokat, akik a matematikát tanulják, tanítják, kutatják, vagy bárhol alkalmazzák. Reméljük azonban, hogy az Érintőt nemcsak azok olvassák, akiket munkájuk, tanulmányuk a matematikához köt, hanem minden érdeklődő.
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címünkre várjuk mások ötleteit is, amelyekkel hozzá tudunk járulni ahhoz, hogy minél többen érezzék azt, hogy a matematika őket is megérintette.
Simon Péter főszerkesztő és Oláh Vera felelős szerkesztő