2016. június 13. és 17. között került sor Santiago de Compostelaban a 19. Európai Ipari Matematika Konferenciára. A konferencia kiemelt előadója volt Joseph Teran (University of California, LA), aki a Jégvarázs című animációs filmben a hó mozgását élethűvé tette egy részletes fizikai modell bevezetésével és annak matematikai közelítésével. Ennek köszönhetően a hó mozgását parciális differenciálegyenletekkel írták le, a filmben látható animáció az egyenletek numerikus megoldásából származik. A látványos előadásban a matematikai modell bemutatásán kívül az előadó összehasonlította a hagyományos animációs technikával készült hómozgásokat azzal, ahogy ők csinálták. Ez utóbbi teljesen élethű volt, mivel a valódi fizikai folyamatot modellezték. (Sajnos ebben a cikkben a film szerzői jogai miatt nem tudjuk megmutatni magát a mozgást, de ha a legközelebb megnéznék a Jégvarázst, figyeljék meg!) Teran professzor egyik hallgatója pedig PhD dolgozatában a haj mozgásának szimulációjáról írt. Többségünk nem is gondolta volna, hogy a matematika milyen jelentős mértékben tudja növelni az animáció élethűségét, nemcsak a hóesésnél, de a szereplők ruhájának vagy hajának mozgatásában, a füst vagy a víz mozgásában.
A konferencia 10 plenáris előadója és 40 szekciója a matematika technikai és ipari alkalmazásainak különböző aspektusaiba nyújtott betekintést. Az egyik plenáris előadásból megtudhattuk, hogy a folyadékáramlás egyenleteinek gyors számítógépes közelítő megoldása hogyan segít ipari méretekben hatékonyan optimalizálni a gyümölcslevek vagy a tej dobozokba töltését.
A párizsi École Polytechnique professzora repülőgépek elektromágneses sugárzások elleni védelméről tartott előadást közös kutatásukról egy repülőgépgyártó céggel, amelyben differenciálegyenletek numerikus megoldását használták.
Egy oxfordi kutató a lítium-ion akkumulátorok új matematikai modelljét mutatta be, ennek segítségével a telefonoktól az autókig számos helyen alkalmazott akkumulátorok mikrostruktúrája is leírható, ezáltal működésük hatékonyabbá tehető.
A membránszűrők eladása az USA-ban több milliárd dolláros forgalmat képvisel. Számos helyen alkalmazzák az iparban a víztisztítástól a biotechnológián át a sörkészítésig. Pontos matematikai modellezésük mégis váratott magára ezidáig, erről számolt be a New Jersey Institute of Technology kutatója.
A növekvő energiaigény és a légszennyezettség növekedése közötti ellentét feloldására statisztikai és operációkutatási módszerek alkalmazását mutatta be egy másik plenáris előadó.
A matematikai modellek nem csak a technikában, hanem a biológiában is fontos szerepet játszanak. Egy madridi professzor előadása rávilágított, hogy az úgynevezett T-sejtek immunválaszban betöltött szerepét matematikailag modellezni lehet, és a viselkedésükben megfigyelt jelenség ilyen módon magyarázható.
Egy nemzetközi kutatócsoport vezetője arról beszélt, hogy nagy intenzitású ultrahang biológiai és ipari alkalmazása nemlineáris hullámegyenlettel kapcsolatos matematikai kérdésekhez vezet és optimalizálási kérdéseket is felvet. Energiahálózatok optimalizálásáról és megbízhatóságuk vizsgálatáról tartott előadást egy floridai professzor.
Az egyhetes konferencia során a technika és gazdaság számos területéről származó matematikai kérdésekkel találkoztunk, amelyek az alkalmazott matematika szinte minden területét érintették az optimalizálástól a statisztikán át a differenciálegyenletekig. Mindez megerősítette azt a meggyőződésünket, hogy bár a felületes szemlélő talán nem is érzékeli, a matematika mégis nélkülözhetetlen a mindennapi életben.
Az említett előadások kivonatait és az előadók bemutatását a http://www.usc.es/congresos/ecmi2016/ honlapon találhatják meg az érdeklődők.