Arany Dániel és József Attila lakása a Korong utcában

Ferenci Tamás: József Attila egy matematikai kérdése című cikkének margójára

Bevezetés

Ferenci Tamásnak az „Érintő"-ben megjelent József Attila egy matematikai kérdése című¹ érdekfeszítő cikkének nagyon örültem. Szeretnék hozzászólni egy matematikatörténeti-irodalomtörténeti vonatkozásához. Évek óta gyűjtöm az Arany Dániellel kapcsolatos adatokat. József Attila és a matematikus esetleges kapcsolatáról sok eddig homályos kérdés tisztázódhat Ferenci Tamás cikke nyomán, egyben saját régebbi téves megállapításaimat és következtetéseimet is korrigálnom kell. Tapasztalatom, hogy a kutatásokat nehezíti és időnként félre is viszi egy-egy „beragadt” helytelen adat, vagy megállapítás, ezért tartom fontosnak régebbi cikkem korrigálását, melyre Ferenci Tamás is hivatkozik.²

Arany Dániel halálának idejéről és körülményeiről általában kevés és ellentmondó adat van. Részleteket mutatok be a készülő Arany Dániel életét bemutató tanulmányom erre vonatkozó bekezdéséiből. 

Arany Dániel lakhelye 1936–1944 ősze között

A matematikus és családja 1915 és 1936 között a Külső-Kerepesi út 38-ban élt.³ Az épület a Hungária körút és a Kerepesi út kereszteződésének közelében az 1884-1886 között emelt Ferenc József lovassági kaszárnyával – a mai Készenléti Rendőrséggel – szemben helyezkedett el .

Innen költözött Arany és felesége 1936 november 1-én a XIV. kerületi Korong utca 6-ba. Az első és legfontosabb önkorrekció, hogy az épület nem 1896-ban, hanem 1933-ban épült villa, melyben több bérlakás volt, és valóban a mai napig áll Zugló Herminamező városrészében.⁴

A bérházat Syzinek Rudolf (Rezső)⁵ pincér, majd lokáltulajdonos⁶ építette, aki mulatójának jövedelmét fektette be a Korong utcai épületbe.⁷ Volt, hogy a tulajdonos is ott lakott, és hét, majd az 1944-es összeírás szerint kilenc lakást adott ki, melynek I. emeleti 7. számú kétszobás, 64 m²-es, erkélyes lakását bérelték évi 960 pengőért Aranyék.⁸ (Lásd: 2. ábra.) Az 1941-es népszámlálási ívet a matematikus saját kezűleg töltötte ki.⁹ (Lásd: 1. ábra.) Ebből megtudható, hogy a két utcai szobán kívül rendelkezett konyhával, kamrával, fürdőszobával, benne faligázmelegítővel, vízöblítéses WC-vel, padlásrésszel és még egy cselédszobával (cselédkamrával) is. Pincerész is járt a lakáshoz, melyben a tüzelőt tárolták, mert „Zephir” típusú fatüzeléses kályhával fűtöttek. A lakásban nem volt telefonkészülék, se rádió. A főzéshez és a meleg vízhez gázt használtak. Egy a születése óta a házban élő hölgy¹⁰ szülei elbeszélésére emlékezett vissza: „Szüleim '37-től éltek a házban és ismerték Arany Dánielt. Aranyéknak volt egy fiatal cselédlányuk, aki segített a háztartási munkában. Édesapám szintén tanár volt. Ő mesélte, hogy az idős Arany hallása akkorra meggyöngült. A matematikus szeretett sétálni a Korong utca fái alatt. Egyik sétája alkalmával a következő emlékezetes beszélgetésük volt. Édesapám felvetette, hogy ezekben a nehéz időkben miért nem megy Győrbe, vagy Győr környékére, ahol rokonai, barátai és tanítványai élnek. Ott jobban át lehetne vészelni ezeket az vészterhes időket. Arany azt válaszolta; nem hinné, hogy őket innen elvinnék Németországba, mert már öregek, dolgozni nem tudnak, nem vennék hasznukat. Mit csinálnának ott velük? Gondolom, hogy ez a beszélgetés már a legnehezebb időkben volt. Édesapám figyelmeztetni akarta őt. Aranyék maradtak a házban.”

A lakásuk kellemes és kényelmes idős éveket ígért az öreg házaspárnak. Nem gondolták, hogy valaha is el kell hagyniuk. Mégis így történt. 1944 őszéig a Korong utca 6. számú házban egy csodálatos villalakásban élt és dolgozott a nagy műveltségű, széles érdeklődésű matematikus. Innen 1944-ben előbb egy kisebb lakásba kellett költözniük. A már említett lakó visszaemlékezése szerint: „Előbb egy másik Korong utcai ún. csillagos házba, majd a pesti gettóba kényszerítették őket.” A visszaemlékezés hitelességét megerősíti az a tény, hogy valóban a Fővárosi Közlöny 1944. évi június hó 16-án megjelenő számában a következő Korong utcai házakat jelölték ki a sárga csillag viselésére kötelezettek kényszerlakhelyéül: Korong utca 3., 36., 37., 37/a.¹¹

Ismerte-e egymást Arany Dániel és József Attila?

A Korong utcai háznak több ismert, híres lakója volt. Egyik „Bodrogi Zsigmond (Kula, 1874 – Bp., 1937. ápr. 23.): író, nótaszerző. Tisztviselő volt. Versei – melyeknek egy részét ő maga zenésítette meg – főleg a Népszavában láttak napvilágot.”¹²

A ház legjelentősebb irodalomtörténeti érdekessége, hogy 1933–1936 között József Attila és Szántó Judit bérelt benne egy szerény 17 m²-es manzárdlakást, „a város peremén”.¹³ Valóban akkoriban még ez a terület a város pereme volt.

Lehetséges, hogy ismerte egymást a matematikus és a költő?

Erről hitelt érdemlő adataim nincsenek. A kérdés megválaszolására megvizsgáltam, hogy volt-e olyan közös idősáv, amikor mindketten ott laktak.

Biztos adat, hogy Aranyék 1936. november 1-én költöztek a házba és 1944. őszéig itt laktak.

József Attiláról tudjuk, hogy „Szántó Judittal a Korong utcába költözésük (valószínűleg 1933. október[-ében])”¹⁴ történt. A kérdés, hogy József Attila 1936-ban meddig élt itt, pontosabban novemberben még itt élt-e. Iskolai tanulmányaink szerint és N. Horváth Béla: „A líra logikája József Attila” című monográfiája szerint is: Szántó Judittal 1936 nyarán szakítottak véglegesen,¹⁵ vagyis a matematikus és a költő egyidőben nem lakhattak a Korong utcában. Így a már említett cikkemben téves következtetés volt, hogy „annyi biztos, hogy ismerték egymást a matematikussal.” Ferenci Tamás a cikkében azt írja, hogy „bár sajnos ez utóbbi állítást nem részletezi a cikk[em],” ezzel érzékelteti, hogy az állításom nincs kellően alátámasztva. Igaza van, óvatosabban kellett volna levonni a következtetésem, mely arra alapult, hogy '36-ban mindketten lakói voltak a háznak. A fentiek alapján ma már azt lehet mondani; habár 1936-ban mindketten laktak a Korong utca 6-ban, de József Attila előbb elköltözött, mint ahogy Arany odaköltözött, így a házból, mint lakótársak, nem ismerték egymást.

Arany Dániel emléktáblája

A Természet Világa Természettudományi Közlöny 2009. októberi számában megjelent cikkemben még az áll, hogy sajnos Arany Dánielnek nincs emléktáblája a házon.

Azóta a ház lakói kérték a Zuglói Önkormányzatot, hogy tábla kerüljön a ház falára, amely megörökíti a matematikus emlékét, mert az 1930-1940-es években a Korong utcai ház első emelet 7-es számú lakásának bérlője volt. Az önkormányzat 2016-ban támogatta a kérést, és meghatározta az emléktábla elhelyezésének formáját, hogy az illeszkedjen József Attila emléktáblájához. A tábla carrarai márványból készült, 60x40 centiméteres és a földszinti 2. és 3. ablak között helyezték el, a Columbus utca felőli oldalon. Rozettával rögzítették a falhoz, de koszorúkampót nem helyeztek alá. Összesen 250.000,-Ft-ot szavaztak meg a kivitelezésére.¹⁶

Az emléktábla tervét üdvözölte a Bolyai János Matematikai Társulat nevében Katona Gyula elnök és Simon Péter főtitkár. „Arany Dániel emléktáblájának kihelyezésére vonatkozó javaslatukat melegen támogatjuk, azért hálásak vagyunk. [...] Feltétlenül feltüntetendőnek tarjuk, hogy a »Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok« alapítója, hiszen ezzel került be a magyar matematika történetébe. [...] Ez a lap azóta is – immár 120 éve – matematikus, természettudós és mérnök generációkat nevelt és szolgált, és olyan hungarikum, amit az USA-tól Japánig mindenhol elismeréssel irigyelnek.” – áll az önkormányzatnak írt levelükben.¹⁷

A ház lakóinak elmondása szerint az emléktáblát állíttató tulajdonos – a zuglói önkormányzat – formálisan, hivatalosan még nem avatta föl (nem volt ún. emléktábla-leleplezés), viszont a Verspiknik rendezvény keretében megemlékeztek a matematikusról és a költőről. Legutóbb 2019. áprilisában a Verspiknik¹⁸ nevű rendezvényen a ház egyik lakója Kovács Krisztina¹⁹ – aki a matematikus lakásának mai tulajdonosa – mondott méltató szavakat Arany Dánielről és József Attiláról. (Lásd: 4. ábra.)

Aranyék utolsó hónapjai

Arany Dániel 81 éves korában, 1944 márciusában vette kezébe National Mathematics Magazine című újságot, melynek „Problémafelvetések” rovatában kitűzött 521. számú feladatának megoldását közölték,²⁰ melyhez a szerkesztő hosszabb megjegyzéseket fűzött. Arany idős kora ellenére még mindig szellemi képessége birtokában volt, és hódolt élete szenvedélyének, a matematikának. Még mindig voltak ötletei, új gondolatai. Tapasztalatait megosztotta a szakmával, melynek megbecsült tagja volt. Ez a feladatkitűzése volt életében az utolsó megjelenő írása.

5. ábra. National Mathematics Magazine, vol. 18, no. 6, 1944, pp. 243–252.

1944 tavasza különösen fontos volt számára. Az Arany házaspár 1944 márciusában ünnepelte házasságkötésük 40. évfordulóját. Házasságot kötöttek 1904. március 26-án a Kálvin téri református templomban.²¹ Felesége Szántó Ella operaénekes volt.²² Rubinlakodalmuk örömét a német megszállás árnyékolta be. Már évek óta érezni lehetett, hogy az antiszemitizmus egyre jobban terjed Magyarországon. Származásuk miatt sárga csillag viselésére kötelezték őket, vallásukat tekintve keresztények voltak. A férj katolikus, felesége református. A megszállás alatt Arany Dánielt és feleségét a budapesti gettóba zárták, ahol embertelen körülmények között haltak meg.

A 81. évében járó tudóst a Dohány utcai Zsinagóga Hősök kertjében jeltelen sírba temették el. Halálának pontos dátumát és körülményeit nem ismerjük, csak annyit tudunk, hogy 1944. december 24-e és 1945. február eleje között történt. A Yad Vashem Intézet adatbázisa szerint 1944 decembere. Ez az információ azoknak a meggyilkolt személyeknek a listáján alapul, akik a Magyar Munkaszolgálatos Zászlóaljaktól és hazájukból eltűntek kártyakatalógusában találhatók.²³ A kortárs Obláth Richárd tudomása szerint a nyilasok végeztek a házaspárral. Nem tudjuk, hogy helytálló-e Obláth Richárd megállapítása halálának 1944-es dátumáról, de mint kortárs barátnak neki lehettek a legmegbízhatóbb ismeretei.²⁴ Átnéztem több száz oldalt a budapesti halotti anyakönyvekből, de nem találtam bejegyzést Arany Dánielről, csak a feleségéről és rokonairól.

A pesti „nagy” gettó területét 1944 novemberében jelölték ki és decemberében palánkkal vették körbe. Itt embertelen körülmények között zsúfolták össze a budapesti zsidóságot, egy-egy szobában 10-14 ember lakott. A gettóból kimenni nem lehetett, élelemhez alig lehetett hozzájutni, tisztálkodási lehetőség is a minimálisra szűkült. A lakókat megalázták és legyilkolták a nyilasok, életüket, még meglévő vagyonukat nem védte senki. Nagyon nagy volt az elhalálozás. Az ostrom idején temetetlen holtak voltak a negyedben, annak ellenére, hogy a bentlakók mindent megtettek, hogy tisztességgel eltemessék őket. „A budapesti gettóból utolsó alkalommal 1944. december 24-én szállították ki a Salgótarjáni úti temetőbe a halottakat.. . . A gettó felszabadulása [1945. január 18.] után, 1945. február közepéig az áldozatok holttesteit kiszállították a Salgótarjáni úti temetőbe, illetve a Dohány utcai zsinagóga kertjében hantolták el 24 tömegsírban.”²⁵ A Dohány utca templomkertjében február 17-én temettek utoljára.

6. ábra. A Dohány utcai Hősök Kertjében elhelyezett tömegsírok vázlata

7. ábra. özv. Arany Dánielné halotti anyakönyvi bejegyzése

Arany Dánielt az 1945. február 3-án kelt halottak névjegyzéke (lásd: 8.  ábra.) szerint február 5-én temették a B. 1. jelű közös sírba²⁶ 120 férfi sorstársával együtt.²⁷ Felesége ugyancsak itt nyugszik a C. 8. számú tömegsírban 170 nőtársával.²⁸ (Lásd: 6. ábra)

Arany Dániel halt meg előbb, mert a halottak felsorolásánál az özv. szó szerepel felesége neve előtt a 83. sorszám alatt. Ennek bizonyítására felkutattam özv. Arany Dánielné halotti anyakönyvi bejegyzését, mely tanúsítja, hogy Ella asszony 1945. február 12-én hunyt el.²⁹ Halálát sógornője Szántó Jánosné jelentette a hatóságoknak. Ugyanaznap halt meg Szántóné férje, Szántó János is 74 évesen, ő Aranyné (Szántó Ella) testvére volt. Az anyakönyvből megtudtam, hogy utolsó lakhelyük a Wesselényi utca 18-ban volt. (Lásd: 7. ábra) Itt éltek összezsúfolva a rokonokkal. Ez a ház a gettóban a Wesselényi-Kazinczy utca sarkán állt. A családból további halálestet is bejelentett Szántó Jánosné; 1945. március 5-én elhalálozott Szántó Lajos 65 évesen.³⁰

Arany Dániel halálának pontos időpontját és okát nem sikerült tisztázni, ez további kutatást igényel. Biztosat csak akkor lehet mondani, ha előkerül erről a halotti anyakönyvi bejegyzés.

8. ábra. 1945. februári elejei jelentés az eltemethetőek listájával, köztük Arany Dániel neve a 2. sorszám alatt

Annyi tudható, hogy 1944. december 24-e és 1945. február 3-a között történt.

Temetésének idejét sikerült felkutatni: 1945. február 5-én volt a közös sírba helyezése. Brutális kegyetlenséggel fizikailag megsemmisíthették, de szellemiségét, emberségét, emberi jóságát és tudósi kvalitásait nem tudták megsemmisíteni. Humanizmusa és pedagógusi szellemisége túlélte őt.

Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,
nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt
kis ország, messzeringó gyerekkorom világa.
Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága
s remélem, testem is majd e földbe süpped el.
Itthon vagyok.

Lábjegyzetek

¹ Ferenci Tamás: József Attila egy matematikai kérdése In.: https://ematlap.hu/gazda-g-sag-2020-13/1029-ferenci-tamas-jozsef-attila

² Bóra Eszter:Ismeretlen ismerősünk: Arany Dániel. Természet Világa, 140(10):CLI–CLV, 2009.

³ Arany Dániel lakhelyeit a Budapesti Czim- és Lakásjegyzék 1880-1928, számaiból tudjuk. A Franklin Társulat 1880 és 1928 között, összesen 29 alkalommal jelentette meg a kiadványt.

⁴ Az adatok az 1610/1944. ME. rendelet végrehajtásához felvett adatszolgáltatási ívből származnak a BFL engedélyével. Levéltári jelzet: HU BFL IV.1420.r14 02911 008 - XIV. kerület - Korong utca - 6 Letöltés: 2021. február 10. https://archives.hungaricana.hu/hu/lear/Lakasiv/5043/?list=eyJxdWVyeSI6ICJIVSBCRkwgSVYuMTQyMC5yIC0gWElWLiBrZXJcdTAwZmNsZXQgLSBLb3JvbmcgdXRjYSAtIDYifQ

⁵ özv. Syzinek Rudolfként szerepel az 1944-es lakásösszeírási íven. Az 1938-39-es lakcímkiadványban Syzinek Rezsőként. A Budapesti Háztulajdonosok címtára (név- és lakjegyzéke) 1938, 1939 (Budapest, 1938) XIV. kerület 314. p.; A Budapesti ingatlanok címtára 1933. (Budapest, 1934) VIII. kerület 543. oldalán még csak a 31608/26 helyrajzi szám olvasható. Akkor ez a terület a VIII. (sic!) kerületnél tüntették fel. Itt Syzinek Rezső és neje szerepel a jegyzékben.

⁶ A Syzinek Rezsőre vonatkozó adatokért köszönetet mondok a ház mai lakójának, Kovács Krisztinának.

⁷ A Budapesti ingatlanok címtára 1934. (Budapest, 1934) szerint 1934-ben a VII. ker. Korong utcában már I. emeletes épület állt a telken.

⁸ Az 1610/1944. ME. rendelet végrehajtásához felvett adatszolgáltatási ív 1.-3. oldala a Korong utca 6. számú házról a BFL engedélyével. Levéltári jelzet: HU BFL IV.1420.r. - XIV Kerület - Korong utca - 6.

⁹ A dokumentumért köszönetet mondok Kovács Krisztinának.

¹⁰ Köszönöm Édesné Putnay Ágotának szíves szóbeli közléseit.

¹¹ A Fővárosi Közlöny 1944. évi június hó 16.-i (30.) szám Melléklet 5. p.

”¹² Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990 Javított, átdolgozott kiadás, Főszerkesztő: Kenyeres Ágnes, Akadémiai Kiadó, Budapest https://mek.oszk.hu/00300/00355/html/index.html

¹³ Utalás József Attila: A város peremén 1933 tavaszán írt költeményére. Ha József Attila és Szántó Judit csak 1933. októberétől bérelte a lakást, akkor a vers nem itt született.

¹⁴ Tverdota György. Tizenkét vers. József Attila Eszmélet-ciklusának elemzése. Gondolat, 2004. 15. p. (Ferenci Tamás is utal rá a József Attila egy matematikai kérdése című cikkében.) Letöltés: 2021. február 10. https://ematlap.hu/gazda-g-sag-2020-13/1029-ferenci-tamas-jozsef-attila

¹⁵ Szántó Judit és József Attila 1936 nyárán történt végleges szakításáról ír N. Horváth Béla: A líra logikája József Attila című monográfiájában Akadémiai Kiadó, 2008 176. p. Az 1936. október elejére datált József Attila „Judit” című verstöredéke is ezt támasztja alá.

¹⁶ Forrás: Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat 123-1238/2016 számú előterjesztése és határozata alapján. Továbbá: Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat Köznevelési, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottsága 175/2016. (X. 17.) KKISB számú határozata.

¹⁷ Forrás: Bolyai János Matematikai Társulat levele a Zuglói Önkormányzatnak. (Kelt, 2016. szeptember 5.)

¹⁸ Erről az eseményről olvasható egy rövid tudósítás a zuglo.hu honlapon. Letöltés: 2021. február 10. https://www.zuglo.hu/elmenyszeru-irodalom-a-korong-utcaban/

¹⁹ Köszönetet mondok Kovács Krisztinának a kutatáshoz nyújtott segítségéért, mellyel adatokat szolgáltatott a ház tulajdonosáról és felkarolta az emléktábla ügyét. Továbbá, hogy az évről évre megrendezett Verspikniken méltatta Arany Dániel munkásságát.

²⁰ Arany, Daniel, et al. „Problem Department” National Mathematics Magazine, vol. 18, no. 6, 1944, pp. 243–252. JSTOR, https://www.jstor.org/stable/3029881?seq=1 Letöltés 2021. február 10.

²¹ Forrás: Budapesti Hírlap 1904. március 23. 83. szám 7. p. és az eredeti házassági anyakönyv kötetben fellelhető a Budapesti Kálvin Téri Református Egyházközösség Lelkészi Hivatalában: VIII. (1895–1904) anyakönyvei; lapszám: 427.; sorszám: 72. Első házasságáról a készülő tanulmányomban lehet majd részletesen olvasni.

²² Pesti Hírlap 1907. március 14. 26. p.; Amerikai Magyar Népszava 1934. 06. 23. 5. p.

²³ Forrás: The Central Database of Shoah Victims’ Names: Daniel Arany. https://yvng.yadvashem.org/nameDetails.html?language=en&itemId=6567305&ind=0

²⁴ Obláth Richárd:Képek a magyar matematika múltjáról IV. Arany Dániel (1863-1944) In.: Középiskolai Matematikai Lapok. 1954. 11. (novemberi) szám. 65. p.

²⁵ Holokauszt Archív Portál; Tanulmányok menü alatt található: Tömegsírok - áldozatok névjegyzékei című cikk. http://holocaust.archivportal.hu/temak/tomegsirok-aldozatok-nevjegyzekei

²⁶ Jelentés, Lelőhely: Budapest Főváros Levéltára engedélyével; Jelzet: HU BFL XVII.2 36. csomó Letöltés: 2021. február 10. http://holocaust.archivportal.hu/vii-keruleti-rendorkapitanysag-jelentese-getto-halottainak-eltemeteserol-dohany-utcai-zsinagoga-0

²⁷ Névjegyzék. Lelőhely Budapest Főváros Levéltára engedélyével; Jelzet: MZSL – BFL 1091. sorszám alatt Vizi Éva összeállítása; A Magyar Zsidó Levéltárban őrzött jegyzék és Budapest Főváros Levéltárában a Budapesti Nemzeti Bizottság fondjában található Náci és nyilas rémtetteket vizsgáló bizottság iratainak felhasználásával. Letöltés: 2021. február 10. http://holocaust.archivportal.hu/pesti-getto-dohany-utcai-zsinagoga-kertjeben-es-klauzal-teren-eltemetett-halottainak-jegyzeke

²⁸ u. o. 2093. sorszám alatt

²⁹ Hungary Civil Registration, 1895-1980, database with images, FamilySearch https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DYF7-2W7?cc=1452460&wc=92QJ-K6D%3A40678301%2C54933001%2C1077273702: 16 June 2014), Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun > Budapest (VII. Kerület), Budapest (VIII. Kerület) > Births (Születtek) 1911, Deaths (Halottak) 1980 > image 1 of 519; Archiv der Stadt Budapest (Archive of the City), Hungary. Letöltés 2021. február 10.

³⁰ Hungary Civil Registration, 1895-1980, database with images, FamilySearchhttps://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DYF7-VKF?cc=1452460&wc=92QJ-K6F%3A40678301%2C54933001%2C1077266101 : 16 June 2014, Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun > Budapest (VII. Kerület) > Deaths (Halottak) 1945 (feb) > image 46 of 72; Archiv der Stadt Budapest (Archive of the City), Hungary.