módszertan

A Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet szervezésében két előkészületben lévő nemzetközi konferenciáról számolunk be. Az egyik az intézet névadójának 100. születésnapját ünnepli 2022. júniusában, a másik 2023 júliusában a matematikaoktatást kutatók európai társaságának rendezvénye lesz az ELTE TTK-n.

A hatosztályos gimnáziumok felvételi anyagait tanulmányozva láthatjuk, hogy minden évben előfordulnak olyan szöveges feladatok, amelyeket felnőttként ösztönösen egyenlettel oldanánk meg. Ebben az életkorban szívet melengető kreatív ötletekkel állnak elő a gyerekek egy-egy feladatmegoldás során. Leírni viszont nem tudják precízen. Mit tehet a tanár, a szülő?

Járványmatek középiskolásoknak című sorozatunk utolsó részéhez érkeztünk. Az 1.rész és a 2. rész után a mostani is igencsak aktuális: a tesztek megbízhatóságát és a vakcinák hatékonyságát számolja ki Volf Annamária különböző feltételek esetén. Jó lenne, ha minden középiskolás megismerné ezeket a példákat, vélekedések helyett a tényeket. Következik tehát a 3. rész.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem őszi továbbképzésén matematikatanárok hallgathatták meg Magyar Zsoltot arról, hogy miért is tanulunk kamatszámítást. Előadásának lényege az volt, hogyan lehet lépésről lépésre felépíteni egy nagyon is életközeli témakört: egy olyan ma­te­ma­ti­kai alkalmazást, amivel mindenki találkozik az élete során. Ez a cikk is erről szól.

A tavalyi, rendhagyó módon online megtartott rendezvény után idén új formában, személyesen és online részvétellel vegyesen tervezték a szervezők a 33. Varga Tamás Módszertani Napok meg­ren­de­zé­sét. Azonban a járványhelyzet alakulása, továbbá az előzetes regisztrációkból tükröződő, túlnyomórészt online részvételi szándék miatt végül teljes egészében online zajlott a program, amelyről Csapodi Csaba számol be.

Két negyedéves ELTE-s matematikatanár-hallgató fogta magát, és elment egy félévre egy közép-finnországi nagyvárosba, Jyväskylä-be tanulni. Közben azt próbálták megfejteni, miért jártak-járnak az emberek csodájára a finn oktatásnak, és vajon mi magyarázza a közelmúlt visszaesését? Kétrészes interjúsorozatuk első darabja a Finnországban élő Fenyvesi Kristóf oktatáskutatóval készült.
Idén 65. alkalommal rendezte meg a Bolyai János Matematikai Társulat a Rátz László Vándorgyűlést, ezúttal Esztergomban, közösen az Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnáziummal. Az újítások, az előadások és szemináriumok színvonala, a szabadidős programok, a helyi szervezők aktivitása és Esztergom város vendégszeretete mind hozzájárult a négynapos rendezvény sikeréhez.
Kicsit is tájékozott ember (például akár olvasóink) számára világos, hogy a COVID-19 világjárvány súlyos negatív társadalmi, egészségügyi, pszichológiai és gazdasági következményeket hozott magával – írja Tóth János. Most viszont szeretnék összeszedni néhány pozitív, a későbbiekben is hasznosítható hatást. Kezdjük az oktatással…
A matematikaoktatás értékelési gyakorlatának legújabb kutatási eredményeit és fejlesztési lehetőségeit mutatta be az immár másodszorra megrendezett FAME (Feedback and Assessment in Mathematics Education) konferencia 2026 június elején Budapesten a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet és az MTA-Rényi-ELTE Matematikadidaktikai Kutatócsoport szervezésében, több mint 80 európai kutató részvételével.
Mindannyian nagyon várjuk a visszatérést a jelenléti oktatáshoz, mert úgy érezzük, hogy az oktatómunka eredményességéhez feltétlenül hozzátartozik a hallgatókkal való személyes kapcsolattartás, és így a számonkérés is reálisabb eredményt hoz. Mindazonáltal a digitális oktatás némely elemét a jövőben is érdemes lesz megtartani. Két félév tapasztalatairól ír Kónya Eszter, a Debreceni Egyetem oktatója.
Tavaly szeptemberi számunkban Fülöp Ottilia és Nagy Marcell a második féléves matematika tárgy online oktatását vizsgálta. Ehhez a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának alapszakos hallgatói körében elvégzett felmérésüket hívták segítségül. A 2020/21-es tanévben már fel­hasz­nál­hat­ták előző félévben szerzett, online oktatással kapcsolatos tapasztalataikat. És igen, volt, amit most másképp csináltak…
A digitális otthoni munkarendben tanári szempontból az egyik legnagyobb kihívást a számonkérések kivitelezése jelenti. Egy fiatal középiskolai tanár, Kiss Márton azt próbálta ki osztályában, hogy matematikából az otthon írásban megoldott dolgozat feladatait nem elég lefényképezve visszaküldeniük a tanulóknak, hanem készíteniük kell egy hangfelvételt is a megoldások gondolatmenetéről, magyarázatáról. A kísérlet nagyon érdekes eredményeket hozott…
A tananyag folyamatos frissen tartása érdekében az oktatók rendszeresen tanulmányozzák a diákok nehézségeit, feladatokhoz való hozzáállását és a megoldásaikat. Ebben a tanulmányban az ELTE TTK Matematikatanítási és Módszertani Központ két oktatója, Ambrus Gabriella és Fried Katalin mutat be egy válogatást egy geometria feladathoz készíthető megoldásokból, hallgatói munkákat is felhasználva.
Mikor jön el a pillanat? Ha már elegünk van mindenből és úgy érezzük, hogy a gyerekek is már másra vágynak kicsit és még mindig digitális oktatás van/lesz, akkor! Aki már készített, annak valószínűleg semmi újat nem tudok mutatni, inkább azoknak szeretnék segíteni, akik még soha nem készítettek szabadulószobát – írja Tolnai Judit. Íme a tudnivalók…
Hogyan látta három, az oktatás különböző szintjein különböző tapasztalattal, de azonos lelkesedéssel és didaktikai kutatókedvvel ren­del­ke­ző szegedi tanár, oktató, hallgató az elmúlt hónapokat, az online matematikatanítás kezdeti nehézségeit? Máder Attila, Torma Bence és Torma Gábor írása a mostani időszakban is kiváló útmutatóul szolgálhat azoknak a tanároknak, akik nem tudták meghallgatni az előadásukat a 2020 novemberi Varga Tamás Módszertani Napokon.
A tavalyi jól sikerült nemzetközi Varga100 konferenciához csatlakozó rendezvény után idén a XXXII. Varga Tamás Módszertani Napokat az ismert körülmények miatt online szervezték. Bár személyesen nem találkozhattak egymással a résztvevők, többségükben matematikát tanítók, és az előadások is mások voltak a képernyőn keresztül, új lehetőségeket is rejtett magában ez a forma. Csapodi Csaba és kollégái részletes beszámolója következik.
A BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának alapszakos hallgatói körében elvégzett felmérés során Fülöp Ottilia és Nagy Marcell a második féléves matematika tárgy online oktatását vizsgálta 2020-ban. Kérdőívükben a kényesebb kérdésektől sem riadtak vissza, mint például, hogy mennyire tipikus a nem megengedett segédeszközök használata a virtuális számonkérések során…
A játékkal töltött idő nem elvesztegetett idő – állítja Török Judit és Fried Katalin. Vannak, akik – velük együtt – lehetőséget látnak a játékokban. Az iskolai tanítás során is színesebbé, érdekesebbé tehetjük óráinkat egy-egy játék vagy játékos feladat beillesztésével. Itt a „Számlétra ” és a „Kavicskupacok” néhány változatát mutatjuk be.
Áprilisban nemzetközi konferenciát rendeztek Debrecenben, témája a matematika és az informatika didaktikai kutatásainak bemutatása és megbeszélése volt. A szervezőbizottságból Báró Emőke tudósított az eseményről.
A klasszikus példát: a szultán 100 rabját és 100 börtönőrét, akik a zárakat a parancs szerint ki-be fordítgatják, több matematikai feladatgyűjteményben is megtalálhatjuk. Az ELTE-s hallgatók mesét, zenét, verset írtak a feladatból és a megoldásból 😊!