matematikatanítás

Matematikaoktatás a COVID-19 idején

  • Máder Attila, Torma Bence, Torma Gábor
Hogyan látta három, az oktatás különböző szintjein különböző tapasztalattal, de azonos lelkesedéssel és didaktikai kutatókedvvel ren­del­ke­ző szegedi tanár, oktató, hallgató az elmúlt hónapokat, az online matematikatanítás kezdeti nehézségeit? Máder Attila, Torma Bence és Torma Gábor írása a mostani időszakban is kiváló útmutatóul szolgálhat azoknak a tanároknak, akik nem tudták meghallgatni az előadásukat a 2020 novemberi Varga Tamás Módszertani Napokon.

A 32. Varga Tamás Módszertani Napokról

  • Csapodi Csaba, Fried Katalin, Gosztonyi Katalin, Korándi József, Vancsó Ödön, Kulman Katalin
A tavalyi jól sikerült nemzetközi Varga100 konferenciához csatlakozó rendezvény után idén a XXXII. Varga Tamás Módszertani Napokat az ismert körülmények miatt online szervezték. Bár személyesen nem találkozhattak egymással a résztvevők, többségükben matematikát tanítók, és az előadások is mások voltak a képernyőn keresztül, új lehetőségeket is rejtett magában ez a forma. Csapodi Csaba és kollégái részletes beszámolója következik.

Matematikatörténet és Matematikaoktatás Konferencia 2020. május 20−24.

Körtesi Péter, az idei jól sikerült nemzetközi online Matematikatörténet és Matematikaoktatás Konferencia főszervezője beszámolója a megújult MacTutor History of Mathematics Archive honlapról is fontos információkat közöl. A konferencia céljai között szerepel az, hogy a közép-európai régió matematikusainak életéről, munkásságáról sok hiányzó adattal, pontosítással hozzájáruljon a jelzett adatbázis kiegészítéséhez, továbbfejlesztéséhez.

Hogyan képzelte el 1840-ben Kerekes Ferenc a heurisztikus módszer alkalmazását a matematika tanításában?

Kerekes Ferenc (1784−1850) a Debreceni Református Kollégium matematika professzora szerint „...úgy kell tanítani, hogy az mind a tanítónak, mind a diáknak a gyönyörűségére szolgáljon”. Kántor Sándorné feldolgozta Kerekes matematikai és matematika didaktikai munkásságát, többek között ma is aktuális cikkét, a matematikának a felfedeztető módszerrel (de methodo heuristica) való tanításáról.

A játékkal töltött idő nem elvesztegetett idő

A játékkal töltött idő nem elvesztegetett idő – állítja Török Judit és Fried Katalin. Vannak, akik – velük együtt – lehetőséget látnak a játékokban. Az iskolai tanítás során is színesebbé, érdekesebbé tehetjük óráinkat egy-egy játék vagy játékos feladat beillesztésével. Itt a „Számlétra ” és a „Kavicskupacok” néhány változatát mutatjuk be.

Miért érdemelte ki Róka Sándor az Erdős-díjat?

2026-ban Róka Sándor megkapta a Nemzeti Matematikai Versenyek Világszövetségének Erdős Pál-díját. A díjátadó júliusban esedékes. A hivatalos indokláson túli szakmai eredményei, egész eddigi munkássága miatt is jogos a magyar matematikát is megtisztelő elismerés.

Matematika  ̶  Informatika  ̶  Didaktika:  MIDK 2026

Áprilisban nemzetközi konferenciát rendeztek Debrecenben, témája a matematika és az informatika didaktikai kutatásainak bemutatása és megbeszélése volt. A szervezőbizottságból Báró Emőke tudósított az eseményről.

A szultán 100 rabja  ̶  variációk egy témára

A klasszikus példát: a szultán 100 rabját és 100 börtönőrét, akik a zárakat a parancs szerint ki-be fordítgatják, több matematikai feladatgyűjteményben is megtalálhatjuk. Az ELTE-s hallgatók mesét, zenét, verset írtak a feladatból és a megoldásból 😊!

Matematika a fizikaórán

A matematika és fizika tudománya évszázadok óta kart karba öltve fejlődik. A fizika a matematika nyelvén fogalmazza meg törvényeit, igényei pedig hatással vannak a matematika fejlődésére. Az iskolában azonban találkozunk azzal a problémával, hogy fizikaórán már alkalmazás szinten kellene használni a tanulónak olyan matematikai összefüggéseket, amelyekkel a matematikaórán még alig, vagy egyáltalán nem találkozott. A fizikatanár sokszor rákényszerül arra, hogy bevezesse a hiányzó matematikai ismereteket. Bakosné Novák Andrea saját tapasztalait is átadja, bemutatva, milyen lehetőségeket ad hozzá a matematika tanításához a fizika.

XXVII. Nagy Károly Matematikai Diáktalálkozó Komáromban

2019. november 22-24. között 27. alkalommal került sor Komáromban (Szlovákiában) a kárpát-medencei magyar középiskolások számára évenként megrendezett Nagy Károly Matematikai Diáktalálkozóra. Az idei háromnapos rendezvény 20 előadásán több, mint 80 tanár és diák vett részt anyaországi vagy egyéb kárpát-medencei magyarlakta vidékről. A rendezvény ötletgazdája, Oláh György és az idén elhunyt Keszegh István után Fonód Tibor lett a diáktalálkozó fő szervezője.

Dr. Pap Gyula (1954–2019)

Hirtelen és váratlanul távozott el az élők sorából 2019. október 4-én Dr. Pap Gyula egyetemi tanár, a határeloszlás-tételek, a sztochasztikus folyamatok és a matematikai statisztika nemzetközileg elismert kutatója, aki élen járt a tudományos utánpótlás nevelésében. Könyvét az elágazó folyamatok statisztikai paraméterbecsléseiről már nem tudta megírni. Debreceni kollegája, Dr. Kántor Sándorné középiskolás kora óta közelről ismerte őt.

Kovács Csongorné, Rátz Tanár Úr Életműdíjas 2019-ben

„A tanítás örökös keresés: hogyan lehetne közelebb vinni, jobban megértetni a gyerekekkel az adott témát, milyen módszerrel, milyen játékokkal lehet felépíteni egy-egy fogalmat, vagy hogyan gyakoroljunk, hogy ne legyen unalmas, hogyan lehetne örömet szerezni matekórán. A legtöbb ötletet, módszert a kollégáimtól lestem el. Kötelező „lopni" egymástól, hiszen egy jó tanár órája rengeteg ötletet indíthat el bennünk."

Bíró Bálint, Rátz Tanár Úr Életműdíjas 2019-ben

„A díj hatalmas megtiszteltetés, hiszen alapítása óta olyan tanárok nyerték el, akik számomra nemcsak szakmai, de emberi példaképek is voltak... A diákoknak is azt javaslom, legyenek érdeklődők, kíváncsiak, gyakran tegyék fel a kérdést: miért? És csak akkor legyenek elégedettek, ha kérdéseikre megkapták a logikus választ.”

Tényleg túl nehéz volt?

A matematika érettségi vizsga is kicsit olyan, mint a magyar foci: mindenki ért hozzá, de legalábbis véleménye van róla. Általában lesújtó. Mindenekelőtt természetesen az idei volt a legnehezebb. Minden évben. A 2019-es év ebből a szempontból különleges volt. Már a vizsga napján online petíció indult. A hírportálokat ellepték a vizsga nehézségét reklamáló visszhangokról szóló tudósítások. Csapodi Csaba és Koncz Levente azonban megnézte, mit mutatnak a statisztikák.

Kombinatorikai versenyfeladatok megoldási módszerei

  • Fonyó Lajos, Fonyóné Németh Ildikó
A magyarországi matematikaversenyeken a tanulók nagyon gyakran találkozhatnak kombinatorikus gondolkodást igénylő feladatokkal. Ezek a példák általában megmozgatják a fiatalok fantáziáját, hiszen a játék, a különféle esetek elemzése, az esélylatolgatás mindenki számára érdekes kihívást jelent. Gyakran hallani olyan véleményt, hogy a kombinatorikai feladatok azért nehezek, mert szinte mindegyik probléma más, nincsenek általános megoldási módszerek. Ezt a vélekedést cáfolja 12 válogatott módszer benutatásával Fonyó Lajos és Fonyóné Németh Ildikó.

A puding próbája, avagy a GEOMATECH a gyakorlatban

A pedagógustársadalom egyre világosabban látja, hogy a XXI. században nem lehet XX. századi módszerekkel oktatni. A tanulók egyre kevésbé köthetők le a tanórákon, nekik már nem elegendő a hagyományos órák statikussága. A mai fiatalok számára minden régi módszer lassú és unalmas. Számukra interaktivitás, változatosság, azonnali visszacsatolás és a digitális eszközök (leginkább a mobiltelefon) hatékony bevonása teheti érdekessé a foglalkozásokat. Minda Mihály 3 tanév tapasztalait osztja meg a tanárokkal és az érdeklődőkkel.

Bennfoglalás – áldás vagy átok?

Mosóczi András, a mateking.hu alapítója sarkos véleményt fogalmaz meg cikkében a bennfoglalás tanításáról. Lehet vele vitatkozni, de olvassák el mellé C. Neményi Eszter: Áldás vagy átok című cikkét is ugyanebben a témában.

Kristálynövesztés

1970, Iskolarádió, Varga Tamás-féle komplex matematikatanítási kísérlet. Csaknem fél évszázada volt, olvasóink többsége talán még meg sem született. Az idősebbek végigélték, emlékeznek rá. Az alábbi történet egy nagyobb, egészen más jellegű hosszabb írás beszúrt epizódja. Mivel így is teljes egészet alkot, megkértük szerzőjét, Herczeg Jánost, hadd jelentessük meg ebben a formában.

Statisztikát  ̶  sportosan

Két matematikatanár beszélget a statisztika középiskolai oktatásáról, változásairól az utóbbi évtizedekben, kapcsolódásairól a hétköznapi élettel, a sporttal. Eközben kicsit megismerhetjük Tamásné Kollár Magdolnát és Jánvári Zsuzsát. Képünk egy kézilabdapálya méretezését mutatja. Hogy miért? Kiderül a cikkből.

Bíró Bálint: Geometriai problémák és a GeoGebra

Egy geometria feladathoz készített GeoGebra-munkalap nem csak pontosabb, mint a körzővel, vonalzóval, ceruzával papíron vagy a táblán létrehozott rajz, de nem elhanyagolható előnye, hogy sok esetben új feladatok kitalálására, összefüggések felismerésére is ösztönözhet diákot és tanárt egyaránt. Bíró Bálint tehetséggondozásra szánt szakköri példái bemutatják, milyen pedagógiai lehetőségeket rejt a szerkesztőprogram használata a geometria iránti érdeklődés felkeltéséhez és a kreativitás fejlesztéséhez.
Keresés