matematikatanítás

Csorba Ferenc, Rátz Tanár Úr Életműdíjas 2018-ban

Dr. Csorba Ferenc évtizedeken át tartó kiemelkedő szakmai tevékenységéért 2018-ban Rátz Tanár Úr Életműdíjat kapott. 1974-ben kezdte tanári hivatását, majd Győr-Moson-Sopron megye meghatározó matematikatanárává vált. Pedagógusként is az elhivatottság, a diákok tisztelete és szeretete, valamint kivételes szakmai igényesség jellemzi munkáját. Önzetlen, nagy tudású pedagógus. Nagyon sok cikke, írása jelent meg a matematikával foglalkozó folyóiratokban. Az Erdős Pál Matematikai Tehetséggondozó iskola 2001-es megalakulásától a mai napig előadóként részt vesz a tehetséggondozásban. A Bolyai János Matematikai Társulat győri tagozatának sokáig elnöke, jelenleg vezetőségi tagja.

Akik a nagy teljesítmények mögött állnak

„A hasznosítható tudás még soha nem volt olyan fontos, mint manapság, és az ehhez szükséges ismeretek megszerzése és használata is kulcsfontosságú..." – mondta Kroó Norbert professzor, akadémikus, az Alapítvány a Magyar Természettudományos Oktatásért kuratóriumának elnöke a Rátz Tanár Úr Életműdíj 2018. november 28-án megtartott átadó ünnepségén. A fényképen az idei díjazottak balról jobbra: Dr. Csorba Ferenc, Kurtán Mónika, Táborné Vincze Márta, Szászné Heszlényi Judit, Dr. Szántay Csabáné, Nagy Mária, Simon Péter, Zámborszky Ferenc.

Ötletes feladatmegoldások

Világéletemben szerettem feladatokat, rejtvényeket megoldani. Tanárként sokat foglalkozom a felső tagozatos tanulók versenyeztetésével matematika tantárgyból. A versenyfelkészítés teljesen más munkát követel meg tőlünk, mint egy szokványos tanóra megtartása. De sokkal érdekesebb is! A gyerekeknek olykor igencsak meglepő ötleteik vannak, olyan megoldásokat adnak egy-egy feladatra, amire az ember felnőtt fejjel nem is gondolna. Többek között ezért is nagyon jó általános iskolában tanítani, mert sokat tanulhatok a kreatív diákoktól. – Dr. Kovácsné Pető Andrea konkrét feladatok megoldásán keresztül elemzi különböző életkorú általános iskolás tanulók matematikai gondolkodásmódját.

Okostelefonok a matematikaórán — 2. rész, Gráfelmélet okostelefonnal

Okostelefonok a ma­te­ma­ti­ka­órán cikksorozatunk 1. részében Koren Balázs ezeket írta: Azzal, hogy beengedjük az okostelefonokat a tanterembe, olyan szellemet szabadítunk el, amit aztán már nehéz, szinte lehetetlen visszatuszkolni a palackba. Az okos­te­le­fo­nok­kal kapcsolatban általános szemlélet, hogy azt a mai Z, illetve alfa generáció képviselői már digitális benn­szü­lött­ként tökéletesen tudják hasz­nál­ni. A közhiedelemmel szemben azonban meg kell jegyeznünk, hogy ez csak részben felel meg a valóságnak. Ebben a részben olyan alkalmazásokat ismerhetünk meg, amelyek segítik mind a tanárok, mind pedig a diákok munkáját a gráfelmélet tanulása, illetve tanítása során.

Hogyan csinálják a japánok? A Budapesti Japán Iskolában jártunk…

  • Horváth Eszter, Hubert Tibor, Oláh Vera
A 12. kerületben két iskola közös udvarán japán zászló leng. Az egyikbe magyar, a másikba japán gyerekek járnak. Japánt erős gazdasági kapcsolatok fűzik Európához, így ma már Magyarországon is sok japán cégnek van képviselete, ezzel együtt nő azoknak a családoknak a száma is, akik gyerekeikkel együtt több évet töltenek hazánkban. 2005-ben nyílt meg a Magyarországi Japán Nagykövetséghez tartozó Budapesti Japán Iskola, ahol szívesen fogadtak minket egy óralátogatásra és azt követő beszélgetésre. Mivel közismert, hogy a távol-keleti országok diákjai milyen alapos matematikatudással érkeznek a felsőoktatásba, az Érintő szerkesztői szerettek volna bepillantást nyerni a japán matematikatanítás módszereibe, vajon ők hogyan csinálják? Beszámolónkban linkekkel hivatkozunk az órán felvett video néhány részletére.

Elveszett gyerekek?

Kezdő tanárként az egyetemről kilépve, a középiskolai matematika tananyag oktatásához megfelelő matematikai ismeretek birtokában, lelkesen, érdeklődő és csillogó szemű diákokra felkészülve kezdtem el tanári pályámat. Alig vártam, hogy tovább adhassam tanítványaimnak a matematika iránti lelkesedésemet. Majd az első órákon álmos, unatkozó, érdektelen, motiválatlan szemek néztek rám. Érthetetlen volt számukra, hogyan létezhet ember, aki ilyen lelkesedést érez a matematika iránt. Az arcokon azt az eltökélt szándékot lehetett leolvasni, hogy nekik aztán nem fogom ezt megtanítani. Mit kezdjek ezzel a hozzáállással? – Bakosné Novák Andrea egymás mellé állította a tanár és a diák problémáját...

Egész nap π-nap a szegedi Bolyai Intézetben

Idén újra π-napi előadásokat tartottak az SZTE Bolyai Intézet kutatói a Matematika Világnapján, „kiemelt teltházzal” (több mint 200 látogatóval). A nap díszvendége dr. Katz Sándor, Prima Primissima-díjas matematikatanár volt. Ördöglakatos, Rubik-kockás játékok, π-számjegyek keresése, csomózás, körkerület mérése és tűdobálás is színesítette a programot több szegedi téren.

Térbeli feladatok megoldása GeoGebrával

A GeoGebra dinamikus geometriai szerkesztő program, amely lehetővé teszi, hogy síkbeli és térbeli szerkesztéseket, bizonyításokat szá­mí­tó­gé­pes környezetben, interaktív módon szem­lél­tes­sünk, tanítsunk, tanuljunk. Egyre többen használják a tanórán is, hiszen a programot könnyű letölteni és az alapjait sem nehéz — akár néhány óra, egy-két nap alatt is — elsajátítani. Vásárhelyi Éva most a térgeometriára koncentrál és olyan ötletekre hívja fel a figyelmet, amelyek hasznosak, de a programmal való első ismer­ke­dés­kor nem mindenki számára nyilvánvalóak.

Okostelefonok a matematikaórán — 1. rész

Az okostelefonok használatával kapcsolatban rengeteg legenda és történet kering szerte az Interneten. Néhol tiltják, máshol próbálják erőltetni a használatát. Pedig észrevétlenül a mindennapjaink részese lett az eszköz, ami már csak a nevében telefon. Mára az okostelefon inkább egy miniszámítógép, bár tudásának csak nagyon kis százalékát használjuk. Koren Balázs tapasztalatai alapján arra biztatja a tanárokat, használják ki az okostelefonok adta lehetőségeket a matematikaórán is.

Sohasem azt tanítjuk, amit tanítunk – 100 éve született Surányi János

A Természet Világa 2017. januári számának mellékletében jelent meg Surányi László írása apjáról, olyan részletekkel, amelyeket csak ő tudott megírni. Surányi János professzor, a magyar matematika és matematikaoktatás meghatározó egyénisége 1918. május 29-én született, emlékére közöljük most újra a cikket.

Segner János András, a matematikatanár

Segner János András (1704—1777) a pozsonyi evangélikus líceumban, majd egy évig a debreceni református kollégiumban tanult. A jénai egyetemen szerzett orvosdoktori diplomát. Rövid ideig Pozsonyban, majd egy évig Debrecenben folytatott orvosi gyakorlatot. 1732-től három évig a jénai egyetemen tanított matematikát, fizikát és kémiát. Ezt követően húsz éven keresztül a göttingeni Georgia Augusta egyetem professzora volt, 1755-től haláláig Halléban a Friedrich egyetemen elsősorban matematikát és fizikát adott elő. Most matematikatanári tevékenységéből emelünk ki egy kis részt Kovács László könyvéből.

Kész cirkusz ez a matekóra!

A tanárok többsége – ellentétben a gyerekekkel – nem szereti, ha cirkusz van az óráján. Van azonban olyan pedagógus, aki a tanítás alatt is megengedi tanítványainak a zsonglőrködést, sőt, még különórát is tart a cirkuszban. Számadó László a Fővárosi Nagycirkuszban az elő­adá­sok­hoz kapcsolódóan az elmúlt években rendszeresen tartott rendhagyó ma­te­ma­ti­ka­ó­rá­kat. Ez az igen különleges kezdeményezés összekapcsolja a cirkuszt és az iskolát, a szórakozást és a tanulást.

Tíz lecke – bárcsak valamennyit megtanították volna nekem

Gian-Carlo Rota (1932–1999) olasz születésű amerikai matematikus és filozófus. Indiszkrét gondolatai arról, hogyan kell(ene) előadást tartani, cikket írni, 20 év elteltével is őt igazolják. Aki még ma is táblára ír, szívlelje meg a tízből az egyik tanácsának lényegét: A táblahasználatnak két sarkalatos pontja van. Győződj meg arról, hogy a tábla makulátlanul tiszta. A bal felső sarokban kezdj írni a táblára. Szerkesztőségünk képviseletében Besenyei Ádám úgy gondolta, érdemes lefordítani magyarra ezt az élvezetes, az egyesült államokbeli Cambridge-ben egykoron elhangzott előadást.

Első tapasztalataim a kooperatív technikák alkalmazásairól az egyetemi matematikaoktatásban

„Tapasztalataim szerint a matematika gyakorlatok többsége frontálisan folyik. Ez főleg akkor hasznos, ha rövid idő alatt sok ismeretet kell átadni. Milyen többlet várható, ha kooperatív módszereket alkalmazunk tanítási órán? A hallgató nagyobb érdeklődéssel áll a feladat megoldásához; oldottabbnak, nyu­god­tabb­nak érzi az óra légkörét, ötleteit jobban szabadjára engedi, kevésbé fél attól, hogy hibázik, javul a társaival való kapcsolata.” Dékány Éva a Szent István Egyetem Gépészmérnöki Karán az elsőévesek matematika gyakorlatain kipróbált néhányat a kooperatív technikák közül.

Ünnepi megemlékezés a Varga Tamás Általános Iskolában

2017 decemberében nagyon szép ünnepséget és szakmai konferenciát tartott egy hód­me­ző­vá­sár­helyi általános iskola abból az alkalomból, hogy 10 éve vették fel Varga Tamás nevét. Az iskola méltó módon őrzi névadója szellemiségét és alkalmazza matematikatanítási módszereit. A színvonalas szakmai programon Szitányi Judit, Pintér Klára, Szalay István adott elő. Pálfalvi Józsefné két előadása közül közöljük az egyiket, a megnyitó beszédet Varga Tamás életéről és munkásságáról.

Thiry Imréné „Gabi néni” (1930 – 2018)

Gabi néni személye fogalom volt a „Fazekasban”, ahol 80 évesen is tanított. Tanítványai, kollégái így emlékeznek rá, örökké mosolygós szép arcára, huncut szemeire, érdeklődő kérdéseire, biz­ta­tá­sa­i­ra, sugárzó személyiségére. Amikor már nem tanított, akkor is eljárt minden évben a Bolyai Társulat Rátz László Ma­te­ma­ti­ka­ta­ná­ri Vándorgyűléseire, feltöltődni, beszélgetni a kollégákkal, kapni valami újat. Mindenkihez volt egy kedves szava. Egykori igazgatónője, Hámori Veronika búcsúztatja.

Konzervek dobozolása

A 2025-ös Rátz László Vándorgyűlésen elhangzott előadások témáinak továbbgondolásaként születtek meg a résztvevő tanárok záródolgozatai. A legjobbnak ítéltek közül válogattak szerkesztőink. Ezek egyike Grallert Krisztina körpakolási problémákkal foglalkozó geometria szakköri anyaga.

Matematikaoktatás az MIT-n

Legtöbben csak a rövidítést ismerik: az MIT, Massachusetts Institute of Technology a világ egyik legjobb egyeteme, rendszeresen az első 10-ben van az egyetemi rangsorokban, nem ritkán a legelején. E cikk szerzőjének, Csikvári Péternek lehetősége volt 3 évet eltölteni az egyetem matematikai intézetében, így első kézből vannak tapasztalatai az ott folyó oktatásról.

VTN 2017 — Varga Tamás Módszertani Napok huszonkilencedszer

Idén is megrendezésre került a Varga Tamás matematika szakmódszertani konferencia, 2017. november 10–11-én a Varga Tamás Tanítványainak Emlékalapítványa, a Bolyai János Matematikai Társulat és az ELTE TTK Matematikatanítási és Módszertani Központja közös rendezvényeként. Két jubileumi év következik: 2018-ban lesz a 30. Varga Tamás Napok és 2019-ben lesz Varga Tamás születésének 100-ik évfordulója, amelyre nemzetközi konferenciával készül az MTA.

A matek miatt nem lesz diplomám?

Napjainkban az egyetemen továbbtanuló diákok jelentős része középszintű érettségit tesz matematikából. Az egyetemek nem követelik meg az emelt szintű érettségit, így a diákok többsége nem választja ezt a rögös utat...Sok éves középiskolai és egyetemi tanítási tapasztalatom alapján megkerestem a középiskolai matematika tananyagban azokat a területeket, amelyeket sokkal jobban kellene tudni a sikeres egyetemi tanulmányokhoz — Dékány Éva.
Keresés