„Ebben a cikkben röviden összefoglalom azokat a lehetőségeket, amelyeket a Regula Falsi módszerének alkalmazása jelent az általános iskolai oktatásban... Mutatok néhány megoldási ötletet a 8. osztályos matematika felvételi feladatsorokban található szöveges feladatok megoldására. Mivel a felvételin a szöveges feladatok megoldása sok tanuló számára nehézséget jelent, ezért vetettem fel azt az ötletet, hogy a Regula Falsi módszerét érdemes implementálni a magyar oktatási gyakorlatba.” – írja bevezetőjében Fülöp Zsolt.
2019 után végre ismét személyesen adhattuk át az Ericsson-díjakat! – írta Facebook-oldalán 2022. máj 31-én az Ericsson Magyarország. A cég kutatás-fejlesztési igazgatósága alapította a díjat huszonhárom éve. Azóta minden évben kiírják a pályázatot, amelynek eleinte évente 4, később 8 nyertese volt. A 2020-as online díjátadó után a 2021-es díjazottak ünneplésére most került sor.
„A tanítás céljáról régimódi felfogást vallok: először és elsősorban GONDOLKODNI kell tanítanunk!” − Pólya György. 2022 tavaszán az ELTE Nagytétényi úti kollégiuma Erdős Pál, egy tatabányai általános iskola pedig Pólya György nevét vette fel. Szerkesztőségünk utólag értesült az eseményekről, itt osztjuk meg a híreket olvasóinkkal.
A Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet szervezésében két előkészületben lévő nemzetközi konferenciáról számolunk be. Az egyik az intézet névadójának 100. születésnapját ünnepli 2022. júniusában, a másik 2023 júliusában a matematikaoktatást kutatók európai társaságának rendezvénye lesz az ELTE TTK-n.
„A görbe sikeres lapításának hátulütője az úgynevezett megelőzési paradoxon. Ahol viszonylag gyorsan sikerült megállítani a vírus terjedését és lassítani a járványt, egyre többen vélik úgy, hogy a hatóságok túlreagálták a járványhelyzetet, nő a gazdasági és politikai nyomás az élet normalizálására, és lesznek, akik sokkal lazábban veszik majd a vírushelyzetet, megágyazva ezzel egy következő hullámnak.” Volf Annamária cikksorozatát, amelynek 1. része előző számunkban jelent meg, itt folytatjuk.
A tavalyi, rendhagyó módon online megtartott rendezvény után idén új formában, személyesen és online részvétellel vegyesen tervezték a szervezők a 33. Varga Tamás Módszertani Napok megrendezését. Azonban a járványhelyzet alakulása, továbbá az előzetes regisztrációkból tükröződő, túlnyomórészt online részvételi szándék miatt végül teljes egészében online zajlott a program, amelyről Csapodi Csaba számol be.
Székely Péter is azok közé a tanárok közé tartozik, akik sokat tesznek azért, hogy minél érdekesebbé tegyék az órát, hasznosíthatóbbá a megszerzett tudást. A digitális oktatás során még nehezebb ezt elérni, fenntartani az érdeklődést, motiválni azokat is, akik félnek a matektól. A beszámolót olvasva talán más, informatikában is járatos kollégák is megpróbálják osztályukban megszerettetni a matematikát a TEX program segítségével, tipográfiát is tanítva az órán. Cikkünk a július elején lezajlott Rátz László Vándorgyűlésen online elhangzott előadás nyomán készült.
A diákoknak élményszerűvé teszi a matematika tanulását, ha a tananyagtól picit elrugaszkodva hallhatnak a mindennapokban előforduló jelenségekről. A Covid-járvány kapcsán egy újabb példát láthatnak arra, hogy az életünket milyen módon befolyásolhatja ez a tudományág. Középiskolában a járványterjedés modellezésének összetett matematikai módszereire ugyan nem tudunk kitérni, de számos olyan, a matematikához kapcsolódó fogalomról, összefüggésről beszélhetünk, amely középiskolai tudással megérthető. Volf Annamária összefoglalóját három részben közöljük, ez az első…
A Debreceni Egyetem kutatói diszkrét választási kísérlettel közelítik meg a felsőoktatás egyik valós problémáját: hogyan lehetne a sokszor nehéz, kevéssé motiváló tárgy, a matematika oktatását a hallgatói igényekhez igazítani. Az I. rész a kísérlet felépítését adja; az eredmények és a képzési területek szerinti különbségek a folytatásban lesznek igazán tanulságosak.
„Igen, a tanárok felkészítésével kell kezdeni az analízis tanításának tervezését, őrajtuk áll vagy bukik a szemléletesség, a precíz fogalomalkotás és a modern technika alkalmazási arányának a kérdése.” Szemléletesen vagy tudományos precízséggel oktassuk az analízist a középiskolában? Kántor Sándorné az ókortól a 20. századig mutat be néhány példát.
Kalmár László gondolatait idézzük halálának 45. évfordulóján: milyen meglátásai voltak csaknem fél évszázaddal ezelőtt a számítógép felhasználásáról, különösen az oktatásban. A régi interjúból sok kérdés még ma is ismerős, aktuális, vagy éppen még mindig megoldatlan. Képünkön a Szegedi Tudományegyetem Kalmár László Informatikai Intézete.
