Székely Péter is azok közé a tanárok közé tartozik, akik sokat tesznek azért, hogy minél érdekesebbé tegyék az órát, hasznosíthatóbbá a megszerzett tudást. A digitális oktatás során még nehezebb ezt elérni, fenntartani az érdeklődést, motiválni azokat is, akik félnek a matektól. A beszámolót olvasva talán más, informatikában is járatos kollégák is megpróbálják osztályukban megszerettetni a matematikát a TEX program segítségével, tipográfiát is tanítva az órán. Cikkünk a július elején lezajlott Rátz László Vándorgyűlésen online elhangzott előadás nyomán készült.
A diákoknak élményszerűvé teszi a matematika tanulását, ha a tananyagtól picit elrugaszkodva hallhatnak a mindennapokban előforduló jelenségekről. A Covid-járvány kapcsán egy újabb példát láthatnak arra, hogy az életünket milyen módon befolyásolhatja ez a tudományág. Középiskolában a járványterjedés modellezésének összetett matematikai módszereire ugyan nem tudunk kitérni, de számos olyan, a matematikához kapcsolódó fogalomról, összefüggésről beszélhetünk, amely középiskolai tudással megérthető. Volf Annamária összefoglalóját három részben közöljük, ez az első…
A Debreceni Egyetem kutatói diszkrét választási kísérlettel közelítik meg a felsőoktatás egyik valós problémáját: hogyan lehetne a sokszor nehéz, kevéssé motiváló tárgy, a matematika oktatását a hallgatói igényekhez igazítani. Az I. rész a kísérlet felépítését adja; az eredmények és a képzési területek szerinti különbségek a folytatásban lesznek igazán tanulságosak.
Kalmár László gondolatait idézzük halálának 45. évfordulóján: milyen meglátásai voltak csaknem fél évszázaddal ezelőtt a számítógép felhasználásáról, különösen az oktatásban. A régi interjúból sok kérdés még ma is ismerős, aktuális, vagy éppen még mindig megoldatlan. Képünkön a Szegedi Tudományegyetem Kalmár László Informatikai Intézete.
