matematikatanítás
Két matematikatanár beszélget a statisztika középiskolai oktatásáról, változásairól az utóbbi évtizedekben, kapcsolódásairól a hétköznapi élettel, a sporttal. Eközben kicsit megismerhetjük Tamásné Kollár Magdolnát és Jánvári Zsuzsát. Képünk egy kézilabdapálya méretezését mutatja. Hogy miért? Kiderül a cikkből.
Egy geometria feladathoz készített GeoGebra-munkalap nem csak pontosabb, mint a körzővel, vonalzóval, ceruzával papíron vagy a táblán létrehozott rajz, de nem elhanyagolható előnye, hogy sok esetben új feladatok kitalálására, összefüggések felismerésére is ösztönözhet diákot és tanárt egyaránt. Bíró Bálint tehetséggondozásra szánt szakköri példái bemutatják, milyen pedagógiai lehetőségeket rejt a szerkesztőprogram használata a geometria iránti érdeklődés felkeltéséhez és a kreativitás fejlesztéséhez. Tovább...
Sikeres volt idén is a hagyományos Matematikus Hangverseny és a szünetében lezajlott Gács András-díjkiosztó ünnepség. 2026-ban a két díjat Backhausz Ágnes és Tarcsay Zsigmond vehette át.
A Rényi Intézet egyik legújabb projektje az MTA Közoktatás-fejlesztési Kutatási Programjának részeként zajló kutatásban középiskolai tanárok részére készít nem mindennapi segédanyagokat, óraterveket. Ezek az Órák a Könyvből; utalva az Erdős Pál által sokat emlegetett nagybetűs Könyvre, amely a legszebb matematikai bizonyításokat tartalmazza.
A Tanóra rovatában különböző iskolák történetét, tehetséggondozó tevékenységét is bemutatjuk. Most a Debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumról tudhatnak meg néhány részletet olvasóink.
A 2018-as Rátz László Vándorgyűlésen hangzott el Kiss Géza előadása a komplex számok geometriai alkalmazásáról a speciális matematika tagozaton. Ez a cikk ennek az előadásnak az anyagából született. A geometriai feladatok megoldása a komplex számsíkon sajátosan ötvözi mindazokat az előnyöket, amelyeket a vektoros, a trigonometriai és algebrai módszerek, illetve ezek egyidejű alkalmazásai szolgáltatnak. Az egész témának van egy belső eleganciája, harmóniája. A leírtak hasznos útmutatóul szolgálhatnak szakköri foglalkozásokra is.
2018. július 19-én elhunyt Bernd Zimmermann, a Jénai Friedrich Schiller Egyetem nyugalmazott mate­ma­ti­ka­di­dak­ti­ka professzora, a magyar mate­ma­ti­ka­di­dak­ti­ku­sok nagy barátja, szakmai segítője, támogatója. Az életút rövid ismertetése után azokat a területeket emeljük ki Zimmermann professzor munkásságából, melyeknek erős magyar vonatkozásai voltak. Ambrus András és Vásárhelyi Éva emlékezik egykori közeli kollégájukra.
Voltak már Önök „szabaduló szobában”? De legalább hallottak róla, ugye? Fantasztikus érzés, amikor közösen megfejtjük a titkokat és nagy erőfeszítések (és sok nevetés) árán ki tudunk jutni! A gyerekek imádják. Ez adta szerzőnknek az ötletet, hogyan lehetne motiválni a tanulókat a matematikaórán. Paróczay Eszter Gödöllőn tanít a Premontrei Iskolaközpontban. Ő is részt vett a Bolyai János Matematikai Társulat idei Rátz László Vándorgyűlésén, lelkes hallgatója volt az előadásoknak. Ezt az írását eredetileg a konferencia honlapján közölték, ahova az előadások prezentációi is felkerültek.
Ez az írás csak „érinti” a matematikát. Inkább a gyerekekről szól. Főképpen a kisebb, 6–12 éves gyerekekről. Arról, ahogyan ők meg tudják alkotni az egyáltalán nem statikus fogalmaikat, a fogalmaik bővülő, formálódó rendszerét. Hogy mégis köze legyen mondanivalómnak a mate­ma­ti­ká­hoz, matematikai fogalmak alakulása mentén gondolkodom. (C. Neményi Eszter) A fotó a szerzőről a 2018. júliusi Rátz László Ván­dor­gyű­lé­sen készült.
A Budapest Semesters in Mathematical Education, azaz a budapesti matematikaoktatási szemeszterek elsősorban amerikai fiataloknak, leendő matematikatanároknak szólnak. A program keretében magyar matematikatanárok tanítják őket tanításmódszertanra. A BSME-t részletesen bemutató angol nyelvű honlapon megakadt a szemem ezen a kifejezésen: Hungarian Approach. Vajon mi az a speciális „magyar módszer”, amit megmutatnak? Szász Rékát, a BSME igazgatóját kérdezi Oláh Vera.
Miért szeretem a matematikát? Inter­jú­so­ro­za­tunkban fiatal kutatók beszélnek arról, hogyan és mikor szerették meg a matematikát, és mi az, ami ma a legjobban érdekli őket ebből a tudományból. Juhász Péter az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet tudományos munkatársa, az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program és az MTA Rényi Felfedeztető Matematikatanítás Kutatócsoport vezetője iskolában tanít, egyetemen oktat tanárjelölteket, szervezi A Gondolkodás Öröme Alapítvány Matematikai Mulatságok Táborait (MaMuT), a Repülő Iskola programot...Szereti a matematikát és a matematikatanítást.
Czapáry Endre, Bandi bácsi 96 évesen, 2018. július 3-án részt vett a Rátz László Vándorgyűlés első napján (ott készült a fotó), majd másnap a lakásán találkozott Bíró Bálinttal, aki a Bolyai Társulat nevében hangfelvételt készített a beszélgetésükről. Ebből rajzolódott ki egy fantasztikus pedagógus önarcképe, aki sajnos alig több, mint egy hónap múlva elhunyt. Nyugalmazott középiskolai matematikatanár, generációk nevelője, Győr Pro-Urbe díjasa, a Beke Manó díj, az Apáczai díj és a Rátz Tanár Úr életműdíj kitüntetettje volt.
Táborné Vincze Márta 1972-től a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium matematikatanára, 1977-től vezetőtanára volt. Az eltelt évtizedek alatt tanítványok generációit nevelte fel. Tanítványai nemcsak matematikát tanultak tőle, hanem világfelfogást, önismeretet és tartást. Rendszeresen személyre szóló feladatokkal készült az erre igényt tartó diákoknak. Az egy osztályon belüli óriási szintkülönbség ellenére tudott úgy tanítani, hogy mindenki szeresse a matematikát. Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen és a Nemzetközi Matematikai Diákolimpián diákjai kitűnően teljesítettek.
Dr. Csorba Ferenc évtizedeken át tartó kiemelkedő szakmai tevékenységéért 2018-ban Rátz Tanár Úr Életműdíjat kapott. 1974-ben kezdte tanári hivatását, majd Győr-Moson-Sopron megye meghatározó matematikatanárává vált. Pedagógusként is az elhivatottság, a diákok tisztelete és szeretete, valamint kivételes szakmai igényesség jellemzi munkáját. Önzetlen, nagy tudású pedagógus. Nagyon sok cikke, írása jelent meg a matematikával foglalkozó folyóiratokban. Az Erdős Pál Matematikai Tehetséggondozó iskola 2001-es megalakulásától a mai napig előadóként részt vesz a tehetséggondozásban. A Bolyai János Matematikai Társulat győri tagozatának sokáig elnöke, jelenleg vezetőségi tagja.
„A hasznosítható tudás még soha nem volt olyan fontos, mint manapság, és az ehhez szükséges ismeretek megszerzése és használata is kulcsfontosságú..." – mondta Kroó Norbert professzor, akadémikus, az Alapítvány a Magyar Természettudományos Oktatásért kuratóriumának elnöke a Rátz Tanár Úr Életműdíj 2018. november 28-án megtartott átadó ünnepségén. A fényképen az idei díjazottak balról jobbra: Dr. Csorba Ferenc, Kurtán Mónika, Táborné Vincze Márta, Szászné Heszlényi Judit, Dr. Szántay Csabáné, Nagy Mária, Simon Péter, Zámborszky Ferenc.
Világéletemben szerettem feladatokat, rejtvényeket megoldani. Tanárként sokat foglalkozom a felső tagozatos tanulók versenyeztetésével matematika tantárgyból. A versenyfelkészítés teljesen más munkát követel meg tőlünk, mint egy szokványos tanóra megtartása. De sokkal érdekesebb is! A gyerekeknek olykor igencsak meglepő ötleteik vannak, olyan megoldásokat adnak egy-egy feladatra, amire az ember felnőtt fejjel nem is gondolna. Többek között ezért is nagyon jó általános iskolában tanítani, mert sokat tanulhatok a kreatív diákoktól. – Dr. Kovácsné Pető Andrea konkrét feladatok megoldásán keresztül elemzi különböző életkorú általános iskolás tanulók matematikai gondolkodásmódját.
Okostelefonok a ma­te­ma­ti­ka­órán cikksorozatunk 1. részében Koren Balázs ezeket írta: Azzal, hogy beengedjük az okostelefonokat a tanterembe, olyan szellemet szabadítunk el, amit aztán már nehéz, szinte lehetetlen visszatuszkolni a palackba. Az okos­te­le­fo­nok­kal kapcsolatban általános szemlélet, hogy azt a mai Z, illetve alfa generáció képviselői már digitális benn­szü­lött­ként tökéletesen tudják hasz­nál­ni. A közhiedelemmel szemben azonban meg kell jegyeznünk, hogy ez csak részben felel meg a valóságnak. Ebben a részben olyan alkalmazásokat ismerhetünk meg, amelyek segítik mind a tanárok, mind pedig a diákok munkáját a gráfelmélet tanulása, illetve tanítása során.
A 12. kerületben két iskola közös udvarán japán zászló leng. Az egyikbe magyar, a másikba japán gyerekek járnak. Japánt erős gazdasági kapcsolatok fűzik Európához, így ma már Magyarországon is sok japán cégnek van képviselete, ezzel együtt nő azoknak a családoknak a száma is, akik gyerekeikkel együtt több évet töltenek hazánkban. 2005-ben nyílt meg a Magyarországi Japán Nagykövetséghez tartozó Budapesti Japán Iskola, ahol szívesen fogadtak minket egy óralátogatásra és azt követő beszélgetésre. Mivel közismert, hogy a távol-keleti országok diákjai milyen alapos matematikatudással érkeznek a felsőoktatásba, az Érintő szerkesztői szerettek volna bepillantást nyerni a japán matematikatanítás módszereibe, vajon ők hogyan csinálják? Beszámolónkban linkekkel hivatkozunk az órán felvett video néhány részletére.
Kezdő tanárként az egyetemről kilépve, a középiskolai matematika tananyag oktatásához megfelelő matematikai ismeretek birtokában, lelkesen, érdeklődő és csillogó szemű diákokra felkészülve kezdtem el tanári pályámat. Alig vártam, hogy tovább adhassam tanítványaimnak a matematika iránti lelkesedésemet. Majd az első órákon álmos, unatkozó, érdektelen, motiválatlan szemek néztek rám. Érthetetlen volt számukra, hogyan létezhet ember, aki ilyen lelkesedést érez a matematika iránt. Az arcokon azt az eltökélt szándékot lehetett leolvasni, hogy nekik aztán nem fogom ezt megtanítani. Mit kezdjek ezzel a hozzáállással? – Bakosné Novák Andrea egymás mellé állította a tanár és a diák problémáját...
Idén újra π-napi előadásokat tartottak az SZTE Bolyai Intézet kutatói a Matematika Világnapján, „kiemelt teltházzal” (több mint 200 látogatóval). A nap díszvendége dr. Katz Sándor, Prima Primissima-díjas matematikatanár volt. Ördöglakatos, Rubik-kockás játékok, π-számjegyek keresése, csomózás, körkerület mérése és tűdobálás is színesítette a programot több szegedi téren.