életrajz

Akinek hobbija a geometria – Interjú Bíró Bálinttal

„Sok barátom van az Erdős Iskola, a Nemzetközi Magyar Matematikaverseny és persze a KöMaL révén szerte az országban és a határon túl is. Hálás vagyok a barátságukért, illetve azért, mert inspiráltak, tehát tőlük is tanulhattam." Bíró Bálint Rátz Tanár Úr Életműdíjas tanárral készített interjút Paulovics Zoltán.

Búcsúzom Herczeg Jánostól

Életének 88. évében, április 30-án elhunyt Herczeg János neves matematikatanár, az Élet és Tudomány nyugalmazott főszerkesztője. „Ha nem találkozom Fejes Tóth Lászlóval, valószínűleg festő vagy irodalmár volnék. Néha megkérdezem magamtól: Talán úgy jobb lett volna?” Az újságírók, matematikusok és barátok nevében is Staar Gyula búcsúzik tőle.

Matematikus történetek: Frankl Péter

Frankl Péter egyetemista korában ismerkedett meg Erdős Pál révén Ronald Graham nemzetközi hírű matematikussal, akitől megtanulta, hogyan lehet három golyót egyszerre dobálni a levegőben. 20 év elteltével egyetemi tanárként Japánban rendszeresen zsonglőrködött (és hozzá kalapozott is) az utcán, így lett belőle ott híres tv-személyiség. Hosszú éveken át ő vezette a japánok csapatát a Matematikai Diákolimpiákon. A video itt következik.

Dr. Radnai Gyula fizikus (1939–2021)

Ha bizonytalan voltam egy-egy 19. vagy 20. századi tudós, matematikus vagy fizikus élettörténetének részleteiben, hozzá fordultam. Előadásait is tudománytörténeti kutatásai alapozták meg, szeretettel, mély átérzéssel, humorral beszélt. Sokat írt, publikált, könyveken kívül cikkeket (rendszeresen a Fizikai Szemlében, a KöMaL-ban, vagy a Természet Világában, az Élet és Tudományban, a Magyar Tudós Lexikonban). Az Érintő indulása óta 3 cikkét közöltük, de többet tervezett, és a hagyományok őrzőjeként örült volna mostani számunk Arany Dánielről szóló írásának is. Radnai Gyulára emlékezünk…

A tudományterületek között nincsenek határok – interjú Erdős Lászlóval

Milyen volt a 80-as években a Kis Matematikusok Baráti Körébe, a Berzsenyi matematika tagozatos osztályába, az ELTE-re, majd később Princetonba járni, és mivel foglalkozik 2021-ben az Osztrák Tudományos Akadémia Erwin Schrödinger-díját elnyert Erdős László a Bécs melletti Institute of Science and Technology (IST Austria) intézetében? – Oláh Vera interjúja Erdős Lászlóval…

Besenyei Ádám és Nyul Gábor az idei Gács András-díjazottak

A tavalyihoz hasonlóan az idén sem lehetett ünnepélyes formában, a Matematikus hang­ver­se­nyen átadni a Gács András-díjakat, pedig méltó elismerés illeti mindkét fiatal egyetemi oktatót, Besenyei Ádámot és Nyul Gábort. Éppen 3 évvel ezelőtt adtunk hírt az új matematikai díjról, amit 2019 és 2020 után ebben az évben is kiosztottak.

Rátz-életműdíj: Horváth Eszter és Kiss Géza

2020. decemberében tartották meg a Rátz Tanár Úr Életműdíj jubileumi évében az első online díjkiosztó ünnepséget. A legújabb díjazottak matematikából Dr. Horváth Eszter és Dr. Kiss Géza, fizikából Lévainé Kovács Róza és Farkas László, kémiából Dobóné Dr. Tarai Éva és Sebő Péter, biológiából Gadóné Kézdy Edit és Dr. Franyó István. A két matematikatanár kollégáról a díjátadóra készített videókat láthatják a következőkben.

Tíz éve halt meg Benoît Mandelbrot, a fraktálgeometria atyja

Mandelbrotot a tiszta elméleti kutatások helyett az alkalmazottabb területek érdekelték. Kutatásai számos tudományterülethez kapcsolódtak, például a statisztikus fizikához, meteorológiához, köz­gaz­da­ság­tan­hoz, orvostudományhoz, turbulens áramlások elméletéhez, mérnöki tudományokhoz, káoszelmélethez... No és az ő találmánya a fraktál és a Mandelbrot-halmaz. Mindezekről színes képet fest nekünk Buczolich Zoltán.

Az élő legenda: C. R. Rao 100 éves

2020. szeptember 10-én ünnepelte Calyampudi Radhakrishna (C. R.) Rao századik születésnapját. Aki csak staisztikát tanult a világon az utóbbi fél évszázadban, az mind találkozhatott a nevével, amelyet híres tételek viselnek. 16 könyv és 350 tudományos cikk szerzője. Rao a véletlen művének tekintette, hogy a statisztikával kapcsolatba került, ami egyébként is a véletlenek tudománya. Bolla Marianna életrajzi írása következik egy élő legendáról.

Matematikus portrék: Zombori Zsolt

Zombori Zsolt már hétéves korában programokat írt, egyetemistaként a filozófia, majd a logika érdekelte. Három éve a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben a Mesterséges intelligencia kutatócsoportban a gépi tanulás és az automatikus tételbizonyítás témájával foglalkozik.

T. Sós Vera köszöntése

Nagy öröm Sós Verát, oly sokunk munkatársát, akadémiai mamáját vagy nagymamáját, a magyar kombinatorikus iskola nagyasszonyát 90. születésnapján köszönteni. De nehéz feladat is, hiszen olyan sok minden tódul az ember fejébe: fontos és gyönyörű matematikai eredményei; elragadó egyetemi és konferencia-előadásai; új tárgyak bevezetése az oktatásba; személyes törődése munkatársaival és tanítványaival; díjai és elismerései; a tudományos közélet odaadó szolgálata itthon és nemzetközi téren. – Lovász László írása.

Szemerédi Endre 80. születésnapjára

Személyes visszaemlékezéseivel köszönti 80. születésnapján az Abel-díjas Szemerédi professzort Sárközy Gábor: – Nagy megtiszteltetés számomra, hogy ezt a cikket megírhattam. Nem túlzás, hogy egész életemben ismertem Endrét és rengeteget köszönhetek neki.

Matematikus portrék: Backhausz Ágnes

Backhausz Ágnes az ELTE oktatója, kutatásait pedig 6 éve a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben folytatja. Korábban a Struktúrák limeszei, most pedig a Hálózatok dinamikája kutatócsoportban vizsgálja a véletlen gráfok sajátértékeinek viselkedését.

Pillanatképek Berzsenyi György életéből

Berzsenyi György (1938–2026) amerikai-magyar matematika professzor hosszú betegeskedés után június 4-én elhunyt. Regénybe illő élete méltó volt őseihez, és rengeteget adott utódainak. A képen feleségével, Kay-jel látható.

Matematikus portrék: Rásonyi Miklós

A Rényi Alfréd Matematikai Intézetben készült video Rásonyi Miklós tudományos tanácsadót, a Valószínűségszámítás és statisztika osztály vezetőjét mutatja be. Több éves külföldi oktatói, kutatói munkája után itthon az Intézet Pénzügyi matematika kutatócsoportjában vesz részt. Az interjú végére az is kiderül, mi is lehetett volna belőle, ha nem matematikusnak áll.

Matematikus portrék: Pete Gábor

Pete Gábor már óvodás korában megtapasztalta, milyen örömet okoz az egyszerűsítés, az absztrakció. Ma a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet Valószínűségszámítás és statisztika osztályának tudományos főmunkatársa. Több mint tíz éves külföldi kutatásait itthon a Zaj-érzékenység kutatócsoportban folytatja.

Aczél János élete és munkássága

95. évét betöltve távozott közülünk Aczél János, aki 1947-ben doktorált matematikai analízisből Fejér Lipót és Riesz Frigyes vezetésével. Egyike volt a Fejér professzor által "big five"-nak elnevezett öt tanítványnak, akik hosszú életük során mind nagy matematikusokká váltak (rajta kívül Császár Ákos, Gaál István, Horváth János és Fuchs László). Aczél János életéről és függvényegyenletek elméletében elért tudományos eredményeiről szerzőtársa, Páles Zsolt, a Debreceni Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára írt.

Matematikus portrék: Harcos Gergely

Harcos Gergelyt már óvodásként is különösen érdekelték a számok, amiket egy ösvénynek tekintett. Középiskolás korában nyáron élvezettel oldott meg egyre több és több feladatot a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapokból (egyetemi évei végén pedig már a matematika szerkesztőbizottság tagjaként dolgozott). 10 évet töltött Amerikában matematikus kutatóként, majd 2006-ban települt vissza családjával Magyarországra. Tudományos tanácsadó a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben.

Matematikus portrék: Füredi Zoltán

Füredi Zoltán minden évben nyert az országos középiskolai versenyeken, de a tehetség mellett a sikerhez az is hozzájárult, hogy előre kiolvasta a speciális matematika tagozat négy évfolyamának tankönyveit, és legalább húszezer feladatot megoldott. Évfolyamának egyik legjobb matematikusa, aki kívülről tudta József Attila verseit. Több mint 20 évet töltött félig az Amerikai Egyesült Államok különböző egyetemein, félig a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben. Ma a kombinatorika nemzetközi hírű kutatóprofesszora.

Beszélgetés Lovász Lászlóval az MTA-n

Az idei Akadémiai Aranyérem és egy új interjúkötet adta az apropóját ennek a cikknek, amelyben Staar Gyula: Egy diszkrét matematikus – Beszélgetések Lovász Lászlóval című könyvének bemutatójáról is beszámolunk.
Keresés