életrajz
Milyen volt a 80-as években a Kis Matematikusok Baráti Körébe, a Berzsenyi matematika tagozatos osztályába, az ELTE-re, majd később Princetonba járni, és mivel foglalkozik 2021-ben az Osztrák Tudományos Akadémia Erwin Schrödinger-díját elnyert Erdős László a Bécs melletti Institute of Science and Technology (IST Austria) intézetében? – Oláh Vera interjúja Erdős Lászlóval
A tavalyihoz hasonlóan az idén sem lehetett ünnepélyes formában, a Matematikus hang­ver­se­nyen átadni a Gács András-díjakat, pedig méltó elismerés illeti mindkét fiatal egyetemi oktatót, Besenyei Ádámot és Nyul Gábort. Éppen 3 évvel ezelőtt adtunk hírt az új matematikai díjról, amit 2019 és 2020 után ebben az évben is kiosztottak.
2020. decemberében tartották meg a Rátz Tanár Úr Életműdíj jubileumi évében az első online díjkiosztó ünnepséget. A legújabb díjazottak matematikából Dr. Horváth Eszter és Dr. Kiss Géza, fizikából Lévainé Kovács Róza és Farkas László, kémiából Dobóné Dr. Tarai Éva és Sebő Péter, biológiából Gadóné Kézdy Edit és Dr. Franyó István. A két matematikatanár kollégáról a díjátadóra készített videókat láthatják a következőkben.
Mandelbrotot a tiszta elméleti kutatások helyett az alkalmazottabb területek érdekelték. Kutatásai számos tudományterülethez kapcsolódtak, például a statisztikus fizikához, meteorológiához, köz­gaz­da­ság­tan­hoz, orvostudományhoz, turbulens áramlások elméletéhez, mérnöki tudományokhoz, káoszelmélethez... No és az ő találmánya a fraktál és a Mandelbrot-halmaz. Mindezekről színes képet fest nekünk Buczolich Zoltán.
2020. szeptember 10-én ünnepelte Calyampudi Radhakrishna (C. R.) Rao századik születésnapját. Aki csak staisztikát tanult a világon az utóbbi fél évszázadban, az mind találkozhatott a nevével, amelyet híres tételek viselnek. 16 könyv és 350 tudományos cikk szerzője. Rao a véletlen művének tekintette, hogy a statisztikával kapcsolatba került, ami egyébként is a véletlenek tudománya. Bolla Marianna életrajzi írása következik egy élő legendáról.
Zombori Zsolt már hétéves korában programokat írt, egyetemistaként a filozófia, majd a logika érdekelte. Három éve a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben a Mesterséges intelligencia kutatócsoportban a gépi tanulás és az automatikus tételbizonyítás témájával foglalkozik.
Nagy öröm Sós Verát, oly sokunk munkatársát, akadémiai mamáját vagy nagymamáját, a magyar kombinatorikus iskola nagyasszonyát 90. születésnapján köszönteni. De nehéz feladat is, hiszen olyan sok minden tódul az ember fejébe: fontos és gyönyörű matematikai eredményei; elragadó egyetemi és konferencia-előadásai; új tárgyak bevezetése az oktatásba; személyes törődése munkatársaival és tanítványaival; díjai és elismerései; a tudományos közélet odaadó szolgálata itthon és nemzetközi téren. – Lovász László írása.
Személyes visszaemlékezéseivel köszönti 80. születésnapján az Abel-díjas Szemerédi professzort Sárközy Gábor: – Nagy megtiszteltetés számomra, hogy ezt a cikket megírhattam. Nem túlzás, hogy egész életemben ismertem Endrét és rengeteget köszönhetek neki.
Backhausz Ágnes az ELTE oktatója, kutatásait pedig 6 éve a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben folytatja. Korábban a Struktúrák limeszei, most pedig a Hálózatok dinamikája kutatócsoportban vizsgálja a véletlen gráfok sajátértékeinek viselkedését.
Berzsenyi György (1938–2026) amerikai-magyar matematika professzor hosszú betegeskedés után június 4-én elhunyt. Regénybe illő élete méltó volt őseihez, és rengeteget adott utódainak. A képen feleségével, Kay-jel látható.
A Rényi Alfréd Matematikai Intézetben készült video Rásonyi Miklós tudományos tanácsadót, a Valószínűségszámítás és statisztika osztály vezetőjét mutatja be. Több éves külföldi oktatói, kutatói munkája után itthon az Intézet Pénzügyi matematika kutatócsoportjában vesz részt. Az interjú végére az is kiderül, mi is lehetett volna belőle, ha nem matematikusnak áll.
Pete Gábor már óvodás korában megtapasztalta, milyen örömet okoz az egyszerűsítés, az absztrakció. Ma a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet Valószínűségszámítás és statisztika osztályának tudományos főmunkatársa. Több mint tíz éves külföldi kutatásait itthon a Zaj-érzékenység kutatócsoportban folytatja.
95. évét betöltve távozott közülünk Aczél János, aki 1947-ben doktorált matematikai analízisből Fejér Lipót és Riesz Frigyes vezetésével. Egyike volt a Fejér professzor által "big five"-nak elnevezett öt tanítványnak, akik hosszú életük során mind nagy matematikusokká váltak (rajta kívül Császár Ákos, Gaál István, Horváth János és Fuchs László). Aczél János életéről és függvényegyenletek elméletében elért tudományos eredményeiről szerzőtársa, Páles Zsolt, a Debreceni Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára írt.
Harcos Gergelyt már óvodásként is különösen érdekelték a számok, amiket egy ösvénynek tekintett. Középiskolás korában nyáron élvezettel oldott meg egyre több és több feladatot a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapokból (egyetemi évei végén pedig már a matematika szerkesztőbizottság tagjaként dolgozott). 10 évet töltött Amerikában matematikus kutatóként, majd 2006-ban települt vissza családjával Magyarországra. Tudományos tanácsadó a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben.
Füredi Zoltán minden évben nyert az országos középiskolai versenyeken, de a tehetség mellett a sikerhez az is hozzájárult, hogy előre kiolvasta a speciális matematika tagozat négy évfolyamának tankönyveit, és legalább húszezer feladatot megoldott. Évfolyamának egyik legjobb matematikusa, aki kívülről tudta József Attila verseit. Több mint 20 évet töltött félig az Amerikai Egyesült Államok különböző egyetemein, félig a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben. Ma a kombinatorika nemzetközi hírű kutatóprofesszora.
Az idei Akadémiai Aranyérem és egy új interjúkötet adta az apropóját ennek a cikknek, amelyben Staar Gyula: Egy diszkrét matematikus – Beszélgetések Lovász Lászlóval című könyvének bemutatójáról is beszámolunk.
Idén júniusban töltötte be kilencvenedik életévét Czách László tanár úr, aki matematikus generációk hosszú sorát tanította az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Kiemelkedő pedagógus, a matematika számos területe hazai oktatásának iskolateremtő egyénisége. Előadásai mindig élményszámba mentek: nemcsak érthetőek és precízek (az előadás végén a tábla képét azonnal nyomdába lehetett volna küldeni), hanem kimondottan szórakoztatóak, jó hangulatúak is voltak. Nem csoda, hogy egykori hallgatói (közöttük Faragó István, Fried Katalin és Pfeil Tamás) a mai napig is szívesen emlékeznek ezekre az előadásokra...
Rónyai Lajos a hazai algebrai iskola egyik kimagasló egyénisége, a hazai számitástudomány klasszikus algebrai irányzatának megteremtője, motorja, és nemzetközi rangú vezére. Az utánpótlás-nevelésben jelentős érdemeket szerzett mind a klasszikus algebra, mind a számítástudomány terén. A Széchenyi-díjas akadémikussal a vele évtizedek óta egy intézetben dolgozó munkatársa, az MTA SZTAKI tudományos tanácsadója, Gerencsér László beszélget.
2018. július 19-én elhunyt Bernd Zimmermann, a Jénai Friedrich Schiller Egyetem nyugalmazott mate­ma­ti­ka­di­dak­ti­ka professzora, a magyar mate­ma­ti­ka­di­dak­ti­ku­sok nagy barátja, szakmai segítője, támogatója. Az életút rövid ismertetése után azokat a területeket emeljük ki Zimmermann professzor munkásságából, melyeknek erős magyar vonatkozásai voltak. Ambrus András és Vásárhelyi Éva emlékezik egykori közeli kollégájukra.
2018. június 13-án a Debreceni Egyetem Matematikai Intézete, a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Területi Bizottságának Matematikai Mun­ka­bi­zott­sá­ga és a Bolyai János Matematikai Társulat Hajdú-Bihar Megyei Tagozata emlékülést tartott Szele Tibor születésének 100. évfordulója alkalmából. A tragikusan fiatalon elhunyt kiváló matematikusról nevezték el a Bolyai János Matematikai Társulat legmagasabb szintű díját, a Szele Tibor-emlékérmet. Ezt 1970 óta olyan matematikusok kaphatják, akik hozzá hasonlóan kiemelkedő munkát végeznek fiatalok tudományos munkába történő bevonása terén. Az emlékülésről Nyul Gábor számol be. (Fotó: Hepp Hajnalka.)