A Lányok Európai Matematikai Diákolimpiáját, az EGMO-t 2025. április 11. és 17. között tartották Koszovóban. A magyar csapat szép eredménnyel, egy arany-, két ezüst- és egy bronzéremmel tért haza, az összes ország között a 8., a 35 európai ország között pedig a 4. helyet szerezték meg. Kiss Melinda és Kocsis Anett csapatvezetők kiegészítették beszámolójukat az EGMO 2025 feladataival és a magyar versenyzők néhány megoldásával...
A cikk szerzője a Héttusa megoldásaihoz rendszeresen igénybe veszi a mesterséges intelligencia különböző változatait. A legutóbbi feladatsoron mutatja be saját és az AI ötleteit, valamint azt, hogy ezt miként lehet kombinálni, ezzel az AI-t jobb válaszok készítésére bírni, s mennyire fontos a válaszok ellenőrzése.
Akár egy középiskolás lány is! Veres Dorottya a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tanulója, akinek cikke 2025 nyarán megjelent a rangos Acta Mathematica Hungarica folyóiratban. Megkérdeztük tőle, mi volt ennek az előzménye...
Köszöntjük olvasóinkat megújult honlapunkon, ahol a jövőben folyamatosan jelennek majd meg cikkeink. Aki feliratkozik hírlevelünkre, az alkalmanként tájékoztatást kap újdonságainkról. Elérhetőségeink nem változtak, régebbi írásainkat az archiv.ematlap.hu címen találhatják, a későbbiekben előbb-utóbb ezek is átkerülnek az ematlap.hu oldalára. Rovataink sokféle írása szándékaink szerint arról tanúskodik: A matematika mindenkit érint!
5 országból, 79 településről, 100-nál több oktatási intézményből közel 150 diák jelentkezett az idén kilencedik alkalommal megrendezett Science Camp-be, a BME TTK középiskolás táborába, ahol végül 70 diákot tudtak fogadni. A táborozók kiválasztásában nagy szerepet játszott az esélyegyenlőség biztosítása. Itt olvasható a szervezők beszámolója a sikeres rendezvényről.
Hazánkban 1962 óta van speciális matematika tagozatos képzés, akkor egyetlen, ma már 9 gimnáziumban. Matematikatanáraik évtizedek óta rendszeres találkozókon, „specmatos” továbbképzéseken osztják meg egymással tapasztalataikat, fejlesztik szakmai és módszertani tudásukat, ami elengedhetetlen színvonalas tehetséggondozó munkájukhoz. Az idei szegedi találkozóról Schultz János írt.
A 66. Nemzetközi Matematikai Diákolimpiáról és az egész tanéves felkészülésről számol be Dobos Sándor, évközbeni versenyekről, táborokról, utazásról Ausztráliába, kengurukról, eredményekről, érmekről. Gratulálunk a magyar csapatnak és felkészítőiknek!
Az Érintő 2025 márciusi számában Németh Annával – aki közel 30 éve a miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium matematikatanára – beszélgettünk életútjáról, innovatív, felfedeztető tanítási stílusáról, aktuális nehézségeiről, kérdéseiről „A tapasztalatból születő gondolat” című interjúban. Már akkor is felmerült, hogy jó lenne alaposabban körüljárni a felfedeztetés és az iskolájában alkalmazott, ignáci pedagógia hasonlóságait, különbségeit...
Dr. Kántor Sándor, a DE Matematikai Intézete Analízis Tanszékének nyugalmazott adjunktusa életének 91. évében, 2025. június 19-én hirtelen eltávozott az élők sorából. Feleségét kértük fel, hogy emlékezzen meg róla.
Az 1990-es évek közepén többünkben, akik régóta vezettünk matematikai tehetséggondozó szakköröket, felvetődött az a gondolat, hogy eredményesebb lenne a munkánk, ha tanév közben pár hétvégére elvinnénk valahova a szakkörösöket és ott intenzíven foglalkoznánk matematikával... Pintér Ferenc írt a 25 éves múltról és a jelenről: erre a tanévre szeptember 15-éig lehet regisztrálni: https://erdosprogram.hu
Hraskó András, a Budapesti Fazekas Gimnázium széles körben ismert tanára az utóbbi években Angliában tanít. Korábbi – köztük mára eredményes matematikus – és mostani tanítványairól szóló emlékeit, tapasztalatait osztotta meg, kiemelve a tehetséges diákok korai kutatómunkájának fontosságát és a Polygon pályázatait. Bepillantást nyerhet az Olvasó abba, hogyan tudja motiválni diákjait egy motivált matematikatanár...
A modern matematika nagy fejezetei nőttek ki a 100 éve meghalt Felix Klein gondolatai nyomán, beleértve Klein Erlangen-programját, valamint a Lie-csoportok és Lie-algebrák jelentős területeit. Míg sokáig úgy tűnhetett, hogy a szimmetriák diszkrét és folytonos csoportjainak vizsgálata messze esik egymástól, a későbbi kutatások határozottan közelebb hozták ezt a két területet.
Miközben a természetes számoktól eljut az algebrai számokig és mai alkalmazásukig, a szerző, Szalkai István rengeteg hivatkozással és lábjegyzettel indokolja, magyarázza mondanivalóját, amivel bevezeti az Olvasót az algebrai számok körébe.
A meleg nyári napok ellenére több olyan beküldője is volt a Héttusa júniusi feladatainak, akinek részletes megoldását érdemes másokkal is megosztani. A kíváncsiak már augusztusban megtudhatták a hét feladott kérdésre a Facebookon megjelent választ. Most pedig közöljük a legérdekesebb megoldásokat, egy-egy feladatra esetenként kettőt-hármat is.
A cikk szerzője a Héttusa megoldásaihoz rendszeresen igénybe veszi a mesterséges intelligencia különböző változatait. A legutóbbi feladatsoron mutatja be saját és az AI ötleteit, valamint azt, hogy ezt miként lehet kombinálni, ezzel az AI-t jobb válaszok készítésére bírni, s mennyire fontos a válaszok ellenőrzése.
Az Érintő 2025. márciusi számában Maga Balázs Simon Péterrel írt közös cikket a mesterséges neurális hálók gépi látásáról. Ezúttal egy másik, rendkívül izgalmas alkalmazási területet, azt, hogyan képes a mesterséges intelligencia szövegek megértésére és előállítására, vagyis a nagy nyelvi modellek létrejöttét mutatja be közösen Virág Fausztin Asztrikkal. A további szerzőtársakról az Utószóban olvashatnak...
XIV. Leó pápa matematikából szerezte első diplomáját, a nemrég megválasztott román elnök pedig kétszer is maximális pontszámmal aranyérmes lett a Nemzetközi Matematikai Diákolimpián, és karrierje kutató matematikusként indult. Mi lehet még azokból, akik matematikus diplomát szereznek? Simon Péter és Molontay Roland ad néhány ötletet... (Fotó: Matematikus álláshirdetések a Profession.hu portálon.)
A lineáris algebra a BME-n összeforrt a Wettl Ferenc nevével. Könyvének bevezető gondolata: érthetővé tenni azt, amit sokan örök misztikumként élnek meg. Jóllehet ennek a terjedelmes témának az egyetlen tankönyvbe integrálása szinte lehetetlen vállalkozás volt a szerző részéről, mégis sikeresnek bizonyult, hiszen rövid időn belül már a második kiadására is sor került.
Fényes Imre (1917–1977) a magyar fizika egyik legendás alakja, ma is hatással van tanítványaira. Ropolyi László és Szegedi Péter most megjelent válogatása bemutatja 50 évvel ezelőtti termodinamikai és kvantummechanikai eredményeit, köztük kapcsolatát Heisenberg vagy éppen Neumann gondolataival.
Hírlevél