tudománytörténet

Bevezető a populációdinamika történetébe

A populációdinamika több tudományterület – a matematika, a társadalomtudományok (demográfia), a biológia (populációgenetika és ökológia) és az orvostudomány (epidemiológia) – metszéspontjában áll. Nagy Noémi könyvajánlójából rengeteg tudománytörténeti érdekesség kiderül Nicolas Bacaër és Dénes Attila „A matematikai populációdinamika rövid története” című művéből.

A zene tiszta matematika – Bali János

Bali János először matematikusként szerzett diplomát az ELTE-n 1988-ban. Liszt Ferenc-díjas karnagy és furulyaművész, zeneszerző, tudós, pedagógus. Előadóművészként repertoárja a középkortól napjaink zenéjéig terjed. A Müpa Matematika a zenében sorozatában a Püthagorasz húrja című előadása egyfelől megmutatta a zenében a matematikát, másfelől a számokat tette érzékileg hallhatóvá. A matematika és a zene művészetének évezredes kapcsolatáról Oláh Vera beszélgetett vele.

Feynman elveszett előadása: A bolygók Nap körüli mozgása

Richard Feynman (1918–1988) a 20. század második felének egyik legismertebb fizikusa, aki több világszerte népszerű tankönyvet és népszerűsítő könyvet írt. A magyarul most kiadott könyv Feynman egy elveszett előadását rekonstruálja, amelyben bolygók Nap körüli mozgási törvényeit adta elő elemi módszerrel a Caltech egyetem kezdő diákjainak 1964-ben.

Arany Dániel és József Attila lakása a Korong utcában

Bóra Eszter középiskolás kora óta gyűjti az Arany Dániellel kapcsolatos adatokat. Ez azért is nagyon fontos, mivel Arany Dániel halálának idejéről és körülményeiről eddig keveset tudtunk, a most bemutatott hiteles bizonyítékok azonban el­osz­lat­ják a legtöbb kétséget. Ferenci Tamás József Attilához kapcsolódó cikkét is kiegészíti ez az írás, ami az Arany Dániel életét bemutató készülő tanulmány része.

Skót kávéház

A huszadik század első felében a kávéházak a társasági élet legfontosabb helyszínei voltak Európa-szerte: irodalmárok, képzőművészek, tudósok csoportjai tartottak rendszeres összejöveteleket, vagy éppen dolgoztak egy-egy kávéház törzsvendégeként. A Skót Kávéház Lwówban a lengyel matematikus elit állandó gyülekezőhelyének számított. A társaság központi figurái: Banach, Mazur és Ulam... A kávéház főpincérétől lehetett elkérni a Skót Könyvet. Hogy mi is volt az, Titkos Tamás írja le a következőkben.

József Attila egy matematikai kérdése

Ferenci Tamást új oldaláról ismerheti meg az olvasó: az irodalom- és a matematikatörténet határán „kerékpározik". Felkeltette érdeklődését ugyanis egy érdekes kordokumentum: József Attila 1934-ben Beke Manó matematikusnak írt (igaz, elküldetlen) levele, egy, a ciklois pályájával kapcsolatos kérdésről. A levélből az is kiderül, hogy a költő ismerte a neves matematikus „Bevezetés a differenciál- és integrálszámításba” c. könyvét. Vajon mi a kérdés és mi lehet rá a válasz?

Robotkatica és kibernetika — Muszka Dániel élete

2018. március 22-én Szegeden elhunyt Dr. Muszka Dániel, a hazai kibernetika egyik úttörője, Kalmár László matematikaprofesszor munkatársaként a szegedi logikai gép műszaki konstruktőre (képünkön e híres hármas), a szegedi Katicabogár megalkotója, a JATE Kibernetikai Laboratóriumának műszaki vezetője, a szegedi informatikai gyűjtemény egyik létrehozója, az Informatika Történeti Múzeum Alapítvány kurátora, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Informatikai Fórumának tiszteletbeli elnöke. Szabó Péter Gábor búcsúztatója visszaröpít bennünket az informatika több mint fél évszázaddal ezelőtti lenyűgöző magyar kezdeteihez.

A királyi út a zenetudományhoz

Matematikai folyóiratunkban időnként bemutatjuk olyanok portréit, akik eredetileg matematikával foglalkoztak, majd az életpályájuk egészen más irányba fordult (ilyen volt például 2017. decemberi számunkban Kelemen Béla). Most Malina János zenetörténésszel ismerkedünk meg, aki a Fazekas Gimnázium speciális matematikatagozatának legendás legelső osztályába járt. De hogyan lett matematikusból zenetudós? Aki kérdez: Tóth János, aki válaszol: Malina János.

Diofantosz és a diofantikus egyenletek

A 2016-os Abel-díjas Andrew Wiles számos jelentős eredménnyel gazdagította a matematikát, de a világhírt a nagy Fermat-tétel bizonyítása hozta meg számára (ld. e számunk Interjú rovatában). Fermat híres állítását Diofantosz Aritmetikájának olvasása közben jegyezte fel. De ki volt Diofantosz? Miről szólt az Aritmetika, és mi motiválta Fermat-t a híres megjegyzésre? Tóth Árpád segítségével bepillantást nyerünk a diofantoszi egyenletek témakörébe.

Donald Ervin Knuth

,,Korán nyugdíjba vonultam'' — olvashattuk mintegy 20 éve, 1998-ban Knuth (ejtsd: /kə'nu:ϑ/) úr hómpédzsének elején. ,,Rájöttem, hogy kb. 20 évnyi éjjel-nappali munkám szükséges még ahhoz, hogy befejezzem A számítógép-programozás művészete c. könyvet, életem főművét.'' Ez a ön-nyugdíjaztatás, mint később kiderült, elsősorban a remeteséget jelentette számára a társasági élet színterétől távol. Don (Knuth úr maga is így nevezi magát) mégsem fordított hátat a nagyvilágnak: hosszú évekig tartó szünet után végül mégis aktiválta email-címét... A TEX  szövegszerkesztő programnyelvet használók körében alapműnek számító könyv további kötetei azonban még váratnak magukra. Szerzőnk Kovács Zoltán, jelenleg a Linzi Tanárképző Főiskolán tanít matematikát, a GeoGebra program egyik fejlesztője.

Valósággá vált álmok a Millenárison

Megnézték már az Álmok Álmodói 20 kiállítást a Millenárison? Ha nem, 2023. január 31-ig még megtehetik. A téli- vagy a síszünetben vigyék el a gyerekeket, unokákat: sem a felnőttek, sem a gyerekek nem fognak unatkozni, annyiféle tudományos régiség és újdonság között lehet válogatni, Szent-Györgyitől Karikó Katalinig, Bolyaitól Lovász Lászlóig, a régi autóktól az űrhajóig, a bolygóktól a fekete lyukig. Akik pedig mertek nagyokat álmodni, mind magyar feltalálók és tudósok, érdemes őket megismerni.

120 éve született Péter Rózsa

Az első magyar női matematikus akadémikus, akit külföldön is a matematikai logika, a rekurzív függvények úttörőjeként tartottak számon, egyaránt volt tudós, (tan)könyvíró, a matematika tanításának elkötelezettje, és mindig szenvedélyesen és önzetlenül kiállt igazsága mellett.

Bolyai János munkájának hatása a háromdimenziós terek elméletére

A hiperbolikus geometria felfedezése, Bolyai, Lobacsevszkij, Gauss, majd később Riemann, Klein, Poincaré 19. századi munkássága meghatározó lett a 20. és a 21. században is, amikor Thuston sejtését Perelman bizonyította. Bolyai tehát nemcsak a párhuzamosok problémáját oldotta meg, de megadta a két- és háromdimenziós esetben a „tipikus”, legtöbbször előforduló geometria konstrukcióját is. A 200 éves folyamaton Stipsicz András vezeti végig az olvasót.

Révész Pál (1934 – 2022)

A valószínűségszámítás és a matematikai statisztika nemzetközi matematikus közössége gyászolja a tavaly év végén elhunyt Révész Pál akadémikust. A szomorú hír és a hivatalos nekrológ az Érintő 2022. decemberi számában már megjelent, most Berkes Istvánnak a temetésen elhangzott személyes hangvételű beszédét közöljük.

Kettős centenáriumi megemlékezés a Bolyai Intézetben

A százéves szegedi matematika aranykorának első és második „triumvirátusáról”, arról, hogyan köszönhető a szegedi Actának, hogy a harmincas évekre az ország leggazdagabb matematikai szakfolyóirat-tárává nőtte ki magát a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetének Matematikai Szeminárium Könyvtára, és hogy milyen volt 2022. okt. 7-én a Centenáriumi ülés, Varga Ferencné számolt be.

Neumann János munkássága a kvantummechnika matematikai alapjainak területén

Neumann János tudományos munkásságának lényeges részét alkotják a kvantummechanika alapjainak területén folytatott vizsgálódásai. Lax Péter megítélése szerint Neumann Jánosnak ezen a területen elért eredményei fizikai Nobel-díjra érdemesítenék őt. 1928-ban Hilbert, Neumann és Nordheim dolgozata volt ez első kísérlet a kvantummechanika axiomatizálására, ami azonban matematikai ellentmondásokat tartalmazott. Ezeket az ellentmondásokat Neumann eredményei kiküszöbölték a kvantummechanikából. A téma elismert kutatója Rédei Miklós.

Kármán Tódor, a világhírű gépészmérnök

60 évvel ezelőtt, 1963 májusában, 81 évesen hunyt el Kármán Tódor, akinek nem sokkal előbb J. F. Kennedy elnök adta át a Nemzeti Tudományos Érem kitüntetést. Kármán Tódor neve egyaránt kapcsolódik az atombombához, az aerodinamikához, a szilárdságtanhoz, vagy a tü­ze­lés­tech­ni­ká­hoz. Az aero­di­na­mi­ka és a me­cha­ni­ka területén munkája két­ség­te­le­nül meg­a­la­po­zott számos eredményt, ezek elméleti voltuk miatt nem rögtön, hanem a számítógépek térnyerésével váltak egyre fontosabbá, beépülve a mai modern vé­ges­e­le­mes, véges térfogatos szi­mu­lá­ci­ós szoftverekbe. A világhírű gé­pész­mér­nö­köt így látja Józsa Viktor.

A filozófia csodálatos hatékonysága a formális tudományokban

  • Kaposi Ambrus, Molnár Zoltán Gábor
Ha vannak is, akik tudják, kevesen vallják be maguknak, hogy a matematika egyes területei, különösképpen az informatikával határos területei jelentős filozófiai motivációk hatására jöttek létre. Ebben az írásban Kaposi Ambrus és Molnár Zoltán Gábor bemutat néhány filozófiai motiváltságú témát, arra biztatva az olvasót, hogy legyen nyitott a formális tudományok és a filozófia gyümölcsöző kapcsolatának felfedezésére. Arra a kérdésre, hogy képesek-e a formális tudományok filozófiai kérdéseket eldönteni, az egyik példájuk a képen látható Alfred Tarski és Volker Halbach nevéhez fűződik.

A ChatGPT története

Az utóbbi időszak legnagyobb port kavaró nyelvközpontú mesterséges intelligencia (MI) fejlesztése, a ChatGPT lényegében csak 10 éves múltra tekint vissza. Bár működése korántsem hibátlan, mégis áttörésnek számít a természetesnyelv-feldolgozás területén. Ennek kapcsán ír Héja Enikő az előtanított nyelvmodellekről, végül röviden ismerteti a Nyelvtudományi Kutatóközpontban fejlesztett magyar GPT-3 nyelvmodellt, a PULI GPT-3SX-et, és kitér a nyelvmodellek potenciális veszélyeire. Arra is fény derül, hogyan változik a svájci bicska konyhai robotgéppé...

Hogy ne tévedjünk ‒ Wald Ábrahám és a hiányzó lövedéknyomok

Mennyivel korábban célszerű kimenni indulás előtt a repülőtérre? Valójában mit árul el a köz­vé­le­mény-kutatás? Milyen lottózási módszer vezet a legbiztosabban a meg­gaz­da­go­dás­hoz? Jordan Ellenberg könyve, a Hogy ne tévedjünk megdöbbentő felfedezésekre világít rá egyes-egyedül a matematikus módszerével, de nem a matematikusok által használt szaknyelven. A könyv egy fejezetét a Park Könyvkiadó szíves en­ge­dé­lyé­vel közöljük.
Keresés