A matematika szekcióba érkezett 20 diák számára ez a hét jelentette az utolsó edzés lehetőségét a nyár során megrendezésre került több nagy nemzetközi matematikai diákolimpiára.
A matek diákolimpiára komolyabban készülő diákok már ismerik egymást. Látják egymás nevét a KöMaL-ban, találkoznak olimpiai szakkörön, versenyeken. A 2017/18-as tanévben az utolsó olimpiai válogatót Kecskeméten szervezték a Mategye Alapítványnak köszönhetően. Ott az IMO, MEMO csapatok kialakultak, e mellett körvonalazódott az utánpótlás gerincét adó társaság is. Ez a 20 diák kapott meghívást a június végén Dombóváron rendezett olimpiai edzőtáborba.
A matematika szakmai program reggelente egyéni feladatmegoldással indult. Ezt követően csapatban lehetett dolgozni, majd közös megbeszélésen nézték át a megoldásokat. Ezeket az alkalmakat Dobos Sándor, a budapesti Fazekas Gimnázium tanára, az IMO csapat helyettes vezetője vagy Williams Kada, háromszoros olimpikon, jelenleg egyetemi hallgató irányította, aki az elmúlt tanévben a KöMaL „A” pontversenyének gazdája volt. A napi feladatsorokon szerepeltek a tavalyi olimpiára javasolt feladatok (shortlist példák), a táborvezetők, valamint a résztvevők által választott feladatok. A tábor előtt minden diák kapott két kis füzetecskét, amelyben valamely ország versenyfeladatait találta. Ezekből kellett hármat választani „az én olimpiám” mottóra. Ez azt jelentette, hogy a három feladat közül legyen egy könnyebb, egy közepes és egy nehéz, továbbá a kiválasztott feladatok három különböző témakörből kerüljenek ki. A táborban ezeknek a feladatoknak a feldolgozására is sor került. A kiadott feladatok megbeszélésére még délután is volt egy hosszabb, közös alkalom.
A táborban a matekosok a KöMaL fizikatáborán résztvevő diákokkal együtt voltak. Így esti előadásokon, szabadidős programokon lehetett beszélgetni, barátkozni, játszani. A vb kínált közös szurkolási lehetőséget, a tábor pályáján is komoly focicsaták zajlottak.
Reméljük jövőre is lesz hasonló tábor, ahol lehetőség van a komoly munkára és a vidám kikapcsolódásra egyaránt. Nagy ajándék, hogy a táborban az ország különböző helyeiről érkezett közös érdeklődésű társaság jobban összekovácsolódhat.
A fizika szekcióba 25 fő középiskolás érkezett, közöttük 7-en határon túlról. Vladár Károly (a KöMaL fizika szerkesztőbizottságának tagja), Asbóth János (MTA Wigner FK, IYPT felkészítő tanár) és Szász Krisztián (KöMaL szerkesztőbizottság, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, IPhO felkészítő tanár) vezetése, valamint Asztalos Bogdán és Olosz Balázs (korábbi KöMaL-ozók, táborozók és egyetemisták) támogatásával a fizika iránt érdeklődők csapatokba rendeződve végeztek méréseket, vitatkoztak elméleti feladatokon.
A táborlakók izgalmas előadásokat hallgathattak végig esténként a vacsorát követően: Zábori Balázs fizikustól (MTA Energiakutató Kutatóközpont) megtudhattuk, hogy létezik olyan, hogy űridőjárás, és ennek kutatásában nemzetközi szinten jut szerep a kutatóintézetének. Kedd este az Erdélyből érkezett Kovács Róbert és Soccaciu Lendvai Márk (a 27. Ifjúsági Tudományos és Innovációs tehetségkutató Verseny különdíjasai) mutatták be társaiknak a számítógép hűtéséhez kapcsolódó innovációjukat. Csonka Szabolcs fizikus (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) előadása a Mobiltelefonok fizikájától a kvantumszámítógépekig címmel hangzott el, amelyhez másnap délelőtt kapcsolódó mérési feladat keretében a táborlakók megismerkedtek az oszcilloszkópok használatával. Csütörtökön este Csanád Máté fizikus (Eötvös Loránd Tudományegyetem TTK) Részecskegyorsítókkal az ősrobbanás nyomában című előadásával elvezette hallgatóit a CERN-kutatások világába.
A tábor a Nemzeti Tehetségprogram keretében az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával valósult meg. A rendezvényt támogatta még az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és az MTA Energiakutató Központ, valamint Krausz Ferenc fizikus (Max Planck Institute für Quantenoptik, Garching, Németország).
Dobos Sándor, Nagyné Szokol Ágnes
Hogy milyennek látta a tábort egy résztvevő? Benedek Kristóf így írt erről:
„A KöMaL lapok itt, nálunk, Erdélyben is igencsak nagy hírnek örvendenek, főleg az idősebb generáció körében, s valahogy tán így történt meg az, hogy mi is tudomást szereztünk a táborról. Erdélyről többek között azt kell tudni, hogy meglehetősen gyorsan terjed a hír, főleg a fizikusok között, akik, bár egymással versenyzünk, kijelenthetjük, hogy legtöbbünk baráti kapcsolatban áll egymással. Két évvel ezelőtt így indult el az erdélyi „delegáció” ebbe a táborra, amiben nem is csalódtunk.
Idén, 2018-ban már május elején vadászni kezdtük a felhívást, és amikor végre megkaptuk, mindenki nagyon igyekezett jelentkezni a korlátozott számú helyekre.
A tábor ebben az évben sem okozott csalódást. 5 napon keresztül a fő cél az volt, hogy olyan feladatokkal találkozzunk, amelyek eltérnek a hétköznapi, megszokott iskolai példáktól, és ezáltal valami újat mutassanak. A feladatokat 4 fős csapatokban oldottuk meg, a nap végére egy mérési, egy becslési és négy számítási példának örvendhettek csapatonként a javító tanárok. A nap időbeosztásában teljes szabad kezet kaptunk, így a fokozott agytevékenység mellett jutott idő a sportra, társalgásra, vagy akár egy közös filmnézésre, túrára is.
A feladatmegoldások is különleges módon zajlottak. Meg kellett tanulnunk csapatban dolgozni. A szervezők gondoskodtak arról, hogy jól elvegyüljünk az ismerkedés érdekében, s így minden csapatnak más és más szisztémája alakult ki az „együtt élésre”. A feladatok megoldásában segítséget kérhettünk nemcsak a szervező tanároktól, de a jelenlevő egyetemista hallgatóktól is. A becslési feladatok és a mérési feladatok megvalósítása azonban nemcsak az instrukcióktól függött, hanem a saját fantáziánkra volt bízva és némely esetben nem kevés kreativitást is igényelt.”
Melyik csapaté lesz a legmagasabb, használt papírból készült torony?
