fizika

Átadták a 2021. évi Ericsson-díjakat

2019 után végre ismét személyesen adhattuk át az Ericsson-díjakat! – írta Facebook-oldalán 2022. máj 31-én az Ericsson Magyarország. A cég kutatás-fejlesztési igazgatósága alapította a díjat huszonhárom éve. Azóta minden évben kiírják a pályázatot, amelynek eleinte évente 4, később 8 nyertese volt. A 2020-as online díjátadó után a 2021-es díjazottak ünneplésére most került sor.

A zene tiszta matematika – Bali János

Bali János először matematikusként szerzett diplomát az ELTE-n 1988-ban. Liszt Ferenc-díjas karnagy és furulyaművész, zeneszerző, tudós, pedagógus. Előadóművészként repertoárja a középkortól napjaink zenéjéig terjed. A Müpa Matematika a zenében sorozatában a Püthagorasz húrja című előadása egyfelől megmutatta a zenében a matematikát, másfelől a számokat tette érzékileg hallhatóvá. A matematika és a zene művészetének évezredes kapcsolatáról Oláh Vera beszélgetett vele.

A 2021-es fizikai Nobel-díjas Giorgio Parisi

Giorgo Parisikutatási területe rendkívül széles, a fizikával összefüggésben a matematikában, a biológiában, sőt a társadalomtudományokban is. A magyar valószínűségelméleti iskola tagjai közül többen is foglalkoznak a sztochasztikus folyamatok elméletének Parisi által inspirált új fejezeteivel. A fizikai rendszerekben, az atomitól a bolygóléptékű szintig tapasztalt zavarok és fluktuációk kölcsönhatásainak feltárása terén alkotott elméletét díjazták 2021-ben Nobel-díjjal. A díjazottról Kondor Imre fizikus írt 2021 végén a Fizikai Szemlében.

KöMaL új-ságok

  • Kós Rita, Oláh Vera, Vladár Károly
Vajon mit jelent az Érintő olvasóinak a KöMaL? A magyar matematikai tehetséggondozás bástyáját, egy nélkülözhetelen intézményt? Egy régmúltból itt maradt, koránál fogva tiszteletre méltó, de manapság már csak keveseket érdeklő, anak­ro­nisz­ti­kus folyóiratot? Talán nem mindenki tudja, milyen új(don)ságokkal készül a KöMaL és a MATFUND Alapítvány az idei tanévben, folytatva a korábbi évek megújító törekvéseit. Kós Rita, Oláh Vera és Vladár Károly írásai következnek.

Feynman elveszett előadása: A bolygók Nap körüli mozgása

Richard Feynman (1918–1988) a 20. század második felének egyik legismertebb fizikusa, aki több világszerte népszerű tankönyvet és népszerűsítő könyvet írt. A magyarul most kiadott könyv Feynman egy elveszett előadását rekonstruálja, amelyben bolygók Nap körüli mozgási törvényeit adta elő elemi módszerrel a Caltech egyetem kezdő diákjainak 1964-ben.

Első tanítási gyakorlatom tapasztalatai

Ficzere Kornélia fizika-matematika tanárszakos hallgató összefüggő egyéves gyakorlatát a 2020/2021-es tanévben a Szentendrei Református Gimnáziumban végezte. November közepétől a veszélyhelyzeti intézkedések miatt azonban már nem léphetett be az iskola területére, nem találkozhatott személyesen sem a mentor, illetve konzulens tanárával, sem a tanulókkal. Milyen tapasztalatokat szerezhet így egy kezdő pedagógus?

A tudományterületek között nincsenek határok – interjú Erdős Lászlóval

Milyen volt a 80-as években a Kis Matematikusok Baráti Körébe, a Berzsenyi matematika tagozatos osztályába, az ELTE-re, majd később Princetonba járni, és mivel foglalkozik 2021-ben az Osztrák Tudományos Akadémia Erwin Schrödinger-díját elnyert Erdős László a Bécs melletti Institute of Science and Technology (IST Austria) intézetében? – Oláh Vera interjúja Erdős Lászlóval…

Irányítási célú járványmodellezés és -analízis

A már több mint egy éve tartó COVID-19 járvány és különösen az ezzel kapcsolatban naponta frissülő adatsorok a hétköznapi emberek figyelmét is ráirányították a járványmodellezés jelentőségére. Az újonnan kidolgozott vagy eddig döntően más területeken alkalmazott számítási módszerek Szederkényi Gábor szerint további lendületet adnak a témakör fejlődésének így hozzájárulva egy esetleges jövőbeli veszélyhelyzet hatékonyabb kezeléséhez. Az ábra a járványdinamika rendszerének input-output modelljét mutatja.

Roger Penrose: az első Nobel-díjas matematikus, 2. rész

Penrose munkássága előtt tisztelgő áttekintő írásunk első részében a fizikai Nobel-díjas matematikus főleg matematikai jellegű eredményeit (lehetetlen ábrák, kváziperiodikus csempézések és tvisztor-elmélet) tekintette át Szabó Szilárd. A második részben Etesi Gábor elméleti fizikai, pontosabban gravitációelméleti erdeményeit veszi Penrose munkássága előtt tisztelgő áttekintő írásunk első részében a fizikai Nobel-díjas matematikus főleg matematikai jellegű eredményeit (lehetetlen ábrák, kváziperiodikus csempézések és tvisztor-elmélet) tekintette át Szabó Szilárd. A második részben Etesi Gábor elméleti fizikai, pontosabban gravitációelméleti erdeményeit veszi közelebbről szemügyre; ezekért az 1960-70-es években folytatott vizsgálataiért nyerte el a fizikai Nobel-díjat 2020-ban. közelebbről szemügyre; ezekért az 1960-70-es években folytatott vizsgálataiért nyerte el a fizikai Nobel-díjat 2020-ban.

Mi is…a perkoláció?

A perkoláció a statisztikus fizika és a modern valószínűségszámítás egyik legegyszerűbben definiálható, ugyanakkor nagyon mély problémákhoz és általános tanulságokhoz vezető modellje, amiben fázisátmenet történik. A perkolációs modelleknek rendkívül sok változata létezik. Az AMS MathSciNet adatbázisában a „percolation” kifejezés a jelen pillanatban 4273 cikkre illik. Harry Kesten 2006-os Notices of the AMS-beli What is ... percolation? cikke adta a kezdőlökést Mester Péter és Pete Gábor írásának.

Hopf-fibrálás – A Möbius-szalagtól négydimenziós kitérővel a qubitig

– Egy igazán sokoldalú matematikai jelenséget szeretnék bemutatni: a Hopf-fibrálást. A tárgyalásmód szándékom szerint ismeretterjesztő, matematikai előképzettséget nem igényel. – A Hopf-fibrálás egy topológiai jelenség, a Möbius-szalag és a Klein-kancsó közeli rokona, egy magasabb dimenziós csavarodó nyaláb, amit Pintér Gergő látványos képek, videók és animációk segítségével mutat meg az érdeklődőknek.

Matematika a fizikaórán

A matematika és fizika tudománya évszázadok óta kart karba öltve fejlődik. A fizika a matematika nyelvén fogalmazza meg törvényeit, igényei pedig hatással vannak a matematika fejlődésére. Az iskolában azonban találkozunk azzal a problémával, hogy fizikaórán már alkalmazás szinten kellene használni a tanulónak olyan matematikai összefüggéseket, amelyekkel a matematikaórán még alig, vagy egyáltalán nem találkozott. A fizikatanár sokszor rákényszerül arra, hogy bevezesse a hiányzó matematikai ismereteket. Bakosné Novák Andrea saját tapasztalait is átadja, bemutatva, milyen lehetőségeket ad hozzá a matematika tanításához a fizika.

Formális reakciókinetikai szimpózium

2018. júniusi számunkban értesülhettek a 2. Formális reakciókinetikai szimpóziumról. 2020. január 9.-én és 10.-én sor került a harmadikra is a BME H épületében, evvel a címmel: 3rd Workshop on Formal Reaction Kinetics and Related Areas. A szűk értelemben vett elmélet mellett tehát idén helyet kaphattak járványtani, génszabályozási vagy rákkutatási témák is. Bővült a résztvevők és az érdeklődő intézmények, országok száma. A miniszimpóziumról Tóth János minibeszámolója következik. (Bevezető képünket a molekulák ritka és sűrű ütközéseiről Sadi Carnot készítette.)

Dombóvári matematika- és fizikatábor

  • Pálfi Fanni Klaudia, Dobos Sándor
A tavalyi és a tavalyelőtti nyári táborhoz hasonlóan idén is a matematika és a fizika volt a középpontban június utolsó hetében a dombóvári Gunaras kempingjében. Igaz, idén kicsit melegebb volt, de ez láthatóan nem rettentette el a résztvevőket. Az élményekről Pálfi Fanni Klaudia, a fizikatábor középiskolás résztvevője és Dobos Sándor tanár úr, a matematikai diákolimpiai csapat helyettes vezetője számol be.

A keszthelyi csillagászati és asztrofizikai diákolimpia

Augusztus másodikától nyolc napon át Magyarország adott otthont a 13. csillagászati és asztrofizikai diákolimpiának. (International Olympiad on Astronomy and Astrophysics, IOAA). A versengés helyszíne a festői Balaton-felvidék volt, a diákok Keszthelyen, a csapatvezetők Hévízen voltak elszállásolva. A varázslatos táj a világ minden részéről idesereglett vendégeket őszinte ámulattal töltötte el. Az egyik olimpiai csapatvezető, Udvardi Imre számol be az eseményről.

Egyszerű kérdések, bonyolult válaszok – II. Az infimum-probléma

  • Ujszászi Zoltán, Titkos Tamás
A cikksorozat első részében vázlatosan ismertettük a (csak ohmos ellenállásokat tartalmazó) n-port hálózat fogalmát, és megmutattuk, hogy hogyan modellezhető lineáris algebrai módszerekkel a hálózat rövidre zárása. Ebben a részben azt az egyszerűnek hangzó, de igen bonyolult kérdést vesszük górcső alá, hogy a ≤ részbenrendezésre nézve mikor van két pozitív szemidefinit mátrixnak (vagy általánosabban: két pozitív operátornak) legnagyobb közös alsó korlátja. Megismerkedünk a párhuzamos összeadás nevű művelettel, és az előző részben megismert fogalmak végtelen dimenziós általánosításaival. Ujszászi Zoltán és Titkos Tamás ismét egyszerű kérdésekre adnak bonyolult válaszokat.

Egyszerű kérdések, bonyolult válaszok – I. Modellezés

  • Ujszászi Zoltán, Titkos Tamás
Ujszászi Zoltán és Titkos Tamás ismeretterjesztő dolgozata egy háromrészes cikksorozat első része. A cikksorozat legfőbb célja egy konkrét mérnöki problémán keresztül illusztrálni az elméleti- és alkalmazott tudományok közötti összefonódást. Igyekeztek olyan témát választani, amelynek tárgyalásához elegendő mindössze néhány egyszerű matematikai és fizikai fogalmat ismerni. Az is szempont volt, hogy láthatóak legyenek az absztrakt megközelítés előnyei, és hogy az egyszerűség ellenére legyenek nem magától értetődő alkalmazások és általánosítások.

Akik a nagy teljesítmények mögött állnak

„A hasznosítható tudás még soha nem volt olyan fontos, mint manapság, és az ehhez szükséges ismeretek megszerzése és használata is kulcsfontosságú..." – mondta Kroó Norbert professzor, akadémikus, az Alapítvány a Magyar Természettudományos Oktatásért kuratóriumának elnöke a Rátz Tanár Úr Életműdíj 2018. november 28-án megtartott átadó ünnepségén. A fényképen az idei díjazottak balról jobbra: Dr. Csorba Ferenc, Kurtán Mónika, Táborné Vincze Márta, Szászné Heszlényi Judit, Dr. Szántay Csabáné, Nagy Mária, Simon Péter, Zámborszky Ferenc.

Fizikusok és matematikusok a KöMaL nyári táborában

  • Dobos Sándor, Nagyné Szokol Ágnes, Benedek Kristóf
2018. június utolsó hetében összesen 45 középiskolás diák gyűlt össze a Dombóvár-Gunaras Hotel Európában és Apartmanparkban. A társaság egyik fele matematikával, a másik fizikával foglalkozott, a szabadidőt pedig közösen töltötték. A beszámoló a táborvezető Nagyné Szokol Ágnes, a matematikusok szakmai vezetője, Dobos Sándor és egy fizikus diák résztvevő, Benedek Kristóf élményei alapján készült. A tábort a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapokat kiadó MATFUND Alapítvány szervezte.

Stephen Hawking matematikai munkáiból

Az idén márciusban elhunyt Stephen Hawking a 20. század második felének egyik legkiemelkedőbb fizikusa volt, akit az általános relativitáselméletről szóló ismeretterjesztő munkái tettek a tudomány iránt érdeklődő nagyközönség számára is világhírűvé. Viszonylag kevesen ismerik azonban a tudományos munkáiban használt matematikai eszköztárat és az ahhoz kapcsolódó fogalomkört. Szabó Szilárd írásában ebből ad ízelítőt. (Képünkön Hawking kipróbálja a súlytalanságot. Forrás: Wikipedia.)
Keresés