fizika

Dombóvári matematika- és fizikatábor

  • Pálfi Fanni Klaudia, Dobos Sándor
A tavalyi és a tavalyelőtti nyári táborhoz hasonlóan idén is a matematika és a fizika volt a középpontban június utolsó hetében a dombóvári Gunaras kempingjében. Igaz, idén kicsit melegebb volt, de ez láthatóan nem rettentette el a résztvevőket. Az élményekről Pálfi Fanni Klaudia, a fizikatábor középiskolás résztvevője és Dobos Sándor tanár úr, a matematikai diákolimpiai csapat helyettes vezetője számol be.

A keszthelyi csillagászati és asztrofizikai diákolimpia

Augusztus másodikától nyolc napon át Magyarország adott otthont a 13. csillagászati és asztrofizikai diákolimpiának. (International Olympiad on Astronomy and Astrophysics, IOAA). A versengés helyszíne a festői Balaton-felvidék volt, a diákok Keszthelyen, a csapatvezetők Hévízen voltak elszállásolva. A varázslatos táj a világ minden részéről idesereglett vendégeket őszinte ámulattal töltötte el. Az egyik olimpiai csapatvezető, Udvardi Imre számol be az eseményről.

Egyszerű kérdések, bonyolult válaszok – II. Az infimum-probléma

  • Ujszászi Zoltán, Titkos Tamás
A cikksorozat első részében vázlatosan ismertettük a (csak ohmos ellenállásokat tartalmazó) n-port hálózat fogalmát, és megmutattuk, hogy hogyan modellezhető lineáris algebrai módszerekkel a hálózat rövidre zárása. Ebben a részben azt az egyszerűnek hangzó, de igen bonyolult kérdést vesszük górcső alá, hogy a ≤ részbenrendezésre nézve mikor van két pozitív szemidefinit mátrixnak (vagy általánosabban: két pozitív operátornak) legnagyobb közös alsó korlátja. Megismerkedünk a párhuzamos összeadás nevű művelettel, és az előző részben megismert fogalmak végtelen dimenziós általánosításaival. Ujszászi Zoltán és Titkos Tamás ismét egyszerű kérdésekre adnak bonyolult válaszokat.

Egyszerű kérdések, bonyolult válaszok – I. Modellezés

  • Ujszászi Zoltán, Titkos Tamás
Ujszászi Zoltán és Titkos Tamás ismeretterjesztő dolgozata egy háromrészes cikksorozat első része. A cikksorozat legfőbb célja egy konkrét mérnöki problémán keresztül illusztrálni az elméleti- és alkalmazott tudományok közötti összefonódást. Igyekeztek olyan témát választani, amelynek tárgyalásához elegendő mindössze néhány egyszerű matematikai és fizikai fogalmat ismerni. Az is szempont volt, hogy láthatóak legyenek az absztrakt megközelítés előnyei, és hogy az egyszerűség ellenére legyenek nem magától értetődő alkalmazások és általánosítások.

Akik a nagy teljesítmények mögött állnak

„A hasznosítható tudás még soha nem volt olyan fontos, mint manapság, és az ehhez szükséges ismeretek megszerzése és használata is kulcsfontosságú..." – mondta Kroó Norbert professzor, akadémikus, az Alapítvány a Magyar Természettudományos Oktatásért kuratóriumának elnöke a Rátz Tanár Úr Életműdíj 2018. november 28-án megtartott átadó ünnepségén. A fényképen az idei díjazottak balról jobbra: Dr. Csorba Ferenc, Kurtán Mónika, Táborné Vincze Márta, Szászné Heszlényi Judit, Dr. Szántay Csabáné, Nagy Mária, Simon Péter, Zámborszky Ferenc.

Fizikusok és matematikusok a KöMaL nyári táborában

  • Dobos Sándor, Nagyné Szokol Ágnes, Benedek Kristóf
2018. június utolsó hetében összesen 45 középiskolás diák gyűlt össze a Dombóvár-Gunaras Hotel Európában és Apartmanparkban. A társaság egyik fele matematikával, a másik fizikával foglalkozott, a szabadidőt pedig közösen töltötték. A beszámoló a táborvezető Nagyné Szokol Ágnes, a matematikusok szakmai vezetője, Dobos Sándor és egy fizikus diák résztvevő, Benedek Kristóf élményei alapján készült. A tábort a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapokat kiadó MATFUND Alapítvány szervezte.

Stephen Hawking matematikai munkáiból

Az idén márciusban elhunyt Stephen Hawking a 20. század második felének egyik legkiemelkedőbb fizikusa volt, akit az általános relativitáselméletről szóló ismeretterjesztő munkái tettek a tudomány iránt érdeklődő nagyközönség számára is világhírűvé. Viszonylag kevesen ismerik azonban a tudományos munkáiban használt matematikai eszköztárat és az ahhoz kapcsolódó fogalomkört. Szabó Szilárd írásában ebből ad ízelítőt. (Képünkön Hawking kipróbálja a súlytalanságot. Forrás: Wikipedia.)

Biomolekuláris adatok elemzése perzisztens homológia segítségével

A racionális gyógyszertervezés rendkívül fontos probléma, érteni kell hozzá a biológiai rendszerek működését. A hatásos gyógyszerek fej­lesz­té­sé­ben kulcsfontosságú szerepet játszik a többkomponensű perzisztens homológia. A perzisztens homológia (más néven perzisztencia) – az algebrai topológia egy új ága – többléptékű geometriai információt kódol a topologikus invariánsokba, létrehozva a geometria és a topológia szimbiózisát. Képes arra, hogy széles térbeli skálán ragadjon meg topológiai tulajdonságokat. Segítségével a biológusok közelebb juthatnak a biomolekuláris szerkezet és funkció között alapvetően fontos kapcsolatok megértéséhez. A SIAM News nemrég megjelent cikkét Huszár Kristóf és Stipsicz András fordította le.

Újra tanulni, újat tanulni! — Interjú dr. Kelemen Bélával

Az interjút Kelemen Bélával, a MOL Csoport Üzleti Kiválóság Igazgatójával, a Műegyetem címzetes egyetemi tanárával Illés Tibor készítette. Kelemen Béla rendszeres meghívott előadója a Műegyetemnek és a Veszprémi Pannon Egyetemnek. Az interjúban karrierjéről és sikerének titkáról mesél. A cikket lejegyezte és szerkesztette Romsics Erzsébet, lektorálták Illés Tibor és Kelemen Béla.

Európai dinamikus napok Szegeden

A Louvre-ban kiállított ókori tálon egy kiméra látható. Mi az a kiméra és hogyan kapcsolódik a dinamikához? Erről is ír Röst Gergely, aki részt vett a Szegeden rendezett európai dinamikus napokon, egy olyan matematikai konferencián, ahol a matematikusok vannak kisebbségben.

Nem-euklideszi geometriák, avagy milyen a világ? Konstans görbületű terek

A gondolkodó embert mindig is foglalkoztatta az a kérdés, hogy az őt körülvevő világ milyen. Ennek leírása pedig csak geometriai fogalmakkal lehetséges, így nem meglepő ezek igen korai feltűnése. Jóval a görög matematika megjelenése előtt, már az egyiptomi matematikában találunk pontos tér­geo­met­riai számításokat, ter­mé­sze­te­sen a ma euklideszi geometriának nevezett rend­szer szabályai alapján. Lambert, Gauss és Riemann munkássága, Bolyai Farkas, Bolyai János és Lobacsevszkij kutatásai nyomán bizonyítást nyer, hogy van minden tekintetben megfelelő globális alternatívája is az euklideszi geo­met­riá­nak. Einstein munkásságával egyidőben alkotja meg Minkowski és Lorentz a téridő matematikai modelljét és alakul ki Minkowski másik geometriája... Ezekről a geometriákról szeretnénk ebben a cikkben írni, hiszen ezek képezik az alapjait minden további, a világ szerkezetének leírása céljából kidolgozott matematikai struktúrának. G. Horváth Ákos

Zene matematikus füllel

Mitől találunk szépnek valamit? Az ember ősidők óta keresi a választ erre a kérdésre. Talán mindnyájan érezzük, hogy csakúgy, mint egy andalító dallam élvezetéhez, a szépség megéléséhez is elengedhetetlen a harmónia. A konszonancia és a disszonancia matematikai leírásához Szendi Ágoston matematikus MSc hallgató bevezetett egy mérőszámot és egy távolság fogalmat, amelyet először relatív prím frekvenciák között definiált. Írása egyaránt érdekelheti a zenében jártasakat és járatlanokat is.

Neumann János munkássága a kvantummechnika matematikai alapjainak területén

Neumann János tudományos munkásságának lényeges részét alkotják a kvantummechanika alapjainak területén folytatott vizsgálódásai. Lax Péter megítélése szerint Neumann Jánosnak ezen a területen elért eredményei fizikai Nobel-díjra érdemesítenék őt. 1928-ban Hilbert, Neumann és Nordheim dolgozata volt ez első kísérlet a kvantummechanika axiomatizálására, ami azonban matematikai ellentmondásokat tartalmazott. Ezeket az ellentmondásokat Neumann eredményei kiküszöbölték a kvantummechanikából. A téma elismert kutatója Rédei Miklós.

KöMaL-Man és az ekvioptikusok

  • Molnár István Ádám, Dobos Sándor
A KöMaL nyári fizika-matek táborának ismét Dombóvár adott otthont 2023. június 23-29. között. Kétszer húsz fiatal töltött el egy hetet a nyárból intenzív feladatmegoldással az ideális helyszínen, ahol játékra, strandolásra, tábortűzre is jutott idő. Kós Rita írása Molnár István Ádám táborozó és Dobos Sándor tanár úr beszámolóját tartalmazza.

Matézis, mechanika, metafizika

A Gondolat Kiadó a természettudományok és a matematika, valamint a filozófia, a művészetek, az irodalom és a történettudomány köl­csön­ha­tá­sa­it vizsgáló tudománytörténeti sorozatot indított útjára. E sorozat egyik – szü­le­té­sé­nek 100. évfordulója alkalmából Simonyi Károly emlékének szentelt – darabja a Matézis, mechanika, metafizika. A 18-19. század korának eszmetörténeti hátterét elsősorban Descartes, Leibniz, Newton és Kant gondolatai adják, de – erre a kötet szerkesztője, Gurka Dezső tanulmánya a legjobb példa – a filozófiára éppúgy hatnak a ter­mé­szet­tu­do­mányok, mint a filozófiai gondolatok a tudományok alap­kér­dé­se­i­re. A tanulmánykötetet Csizmadia Ákos ismerteti.

Izsák Imre — életrajz egy magyar csillagászról

Csizmadia Ákos könyve a tragikusan fiatalon elhunyt magyar csillagásznak állít méltó emléket. A Föld alakjának pontos meghatározása Izsák Imre munkásságának talán legfontosabb területe. Elsőként mutatta ki, hogy a Föld egyenlítői ke­reszt­met­sze­te sem kör, hanem ellipszis. 1970-ben krátert neveztek el róla a Hold túlsó oldalán. Ladics Tamás méltatja a könyvet.

Belső változók

Arkadi Berezovski és Ván Péter: Internal Variables in Thermoelasticity című könyvéről írt recenziót Kovács Róbert. A könyv nem tisztán matematika-, de nem is egyértelműen fizikakönyv, szorosan illeszkedik mindennapi életünk mindennapi problémáihoz: hővezetés, rugalmasságtan és úgy általában véve a kontinuumfizikai kérdések tárgyalása a célja. Magja és mondanivalója egységes módszertan és eszközrendszer köré épült, a belső változók és a termodinamika egységét építik fel benne. A tökéletesség nem ideális, az ideális pedig nem tökéletes. A törekvés a tökéletesre lehet valós, az ideális világ csak képzetes, a valódi világunk feltérképezése és megértése pedig komplex. Ehhez mindkét oldal összhangjára szükség van, amit ez a könyv remekül megtestesít.

Klasszikus mechanika matematikusoknak

Hatvani László: Klasszikus mechanika mate­ma­ti­ku­sok­nak című könyve végigvezet minket az analitikus mechanika fejlődésének főbb állomásain, megmutatja, milyen utat jártak be a mechanika tudományterületét mai alakjára formáló őseink, mindezt matematikus szem­lé­let­mód­dal. A Polygon jegyzettár kötetét Gyebrószky Gergely ismerteti.

Eszpresszó Arkhimédésszel

Stefan Buijsman nemrég megjelent könyvének alcíme: Matematika a mindennapokban, egyszerűen, érthetően. Ez a könyv kellemes meglepetés: friss, jól olvasható és nem tartalmatlan. Az egyik oka ennek (a képletek mellőzése mellett) az a tény, hogy nagyon sok történeti, filozófiai vagy éppen kulturális antropológiai tudásra támaszkodva beszél a matematika mibenlétéről, alkalmazhatóságáról, szépségéről. Érdeklődő ifjúnak, tanárnak, sőt matematikusnak is ajánlja Tóth János.

No Time to be Brief: Hraskó Péter Relativitáselmélet c. tankönyvéről

Mindig nagy öröm olyan relativitáselméleti bevezető könyvet kézbe venni, amely a szerző érett oktatási tapasztalatain alapulva didaktikai nehézségeket kerül el, és ezáltal olvasása szinte bizonyosan fiatal fizikusokat fog elindítani ebbe az irányba. Azonban nemcsak Hraskó Péter Relativitáselmélet c. tankönyvéről szól Etesi Gábor recenziója: kitér az általános relativitáselmélet meglapozására több mint egy évszázaddal ezelőtt, és az azt követő fizikatörténeti fejleményeken át egészen az utóbbi évtized felgyorsult kutatásainak eredményeire.
Keresés