matematikatörténet

Matematikai blog egy „kívülálló” tollából

Hogyan képesek megvédeni modern tár­sa­dal­mun­kat a számok? Hogyan lehetséges az, hogy technikai civilizációnk léte vagy nem léte múlik olyan dolgokon, amelyek csak a képzeletünkben léteznek? Ilyen kérdéseken gondolkodik Moldvai Dávid, aki egy azok közül, akik szerint a matematikusok világa meglehetősen elvont és furcsa. A „kívülálló”, akit az információelmélet és a kriptográfia érdekel, elindította a youproof.hu blogot. Olvassák, érdemes!

Amikor Einstein Gödellel sétált

Jim Holt legújabb könyve nemrég jelent meg Magyarországon Jakabffy Éva és Jakabffy Imre fordításában, a Typotex Kiadó gondozásában. Az ismertetett témák tág területen kalandoznak: találkozhatunk a Riemann-sejtéssel és a négy­szín­té­tel­lel, húrelmélettel és az univerzum végére vonatkozó elméletekkel, olvashatunk Ada Byron és a számítógéptudomány kapcsolatáról, vagy éppen az idő természetéről és az eugenetikáról. Lángi Zsolt recenziója itt olvasható.

Gondolatok Mark Kac önéletrajzáról

Ellentétben számos excentrikus matematikus önéletrajzával, Mark Kac: Enigmas of Chances (A véletlen rejtélyei) című könyve biztos ízléssel és finom humorral ötvözi a különböző összetevőket: matematikát (beleértve a matematikai fizikát), történelmet, családot és a kollégákat. Simonovits András írása nyomán kicsit bepillanthatunk a 20. század matematikatörténetébe is.

Világos gondolatok elmehunyt időkben

Történt 1895-ben, hogy a Bécsi Egyetemen Ernst Mach, a neves fizikus számára bölcsészeti jellegű katedrát hoztak létre ,,az induktív tudományok történetének és filozófiájának tanára’’ megnevezéssel… Karl Sigmund könyvéből Ernst Mach mellett az őt a tudományfilozófiai katedrán váltó Ludwig Boltzmann életébe és munkásságba is bepillantást nyerünk. De olvashatunk Albert Einsteinről, David Hilbertről vagy Bertrand Russellről. Molnár Zoltán Gábor könyvismertetése következik.

A matematikára semmi szükség – egészen addig, amíg…

A 2020. évi Varga Tamás Módszertani Napok záróelőadásában Mosóczi András arra a sokszor feltett kérdésre próbált választ adni, vajon mi értelme matematikát tanulni. Az előadásból készült cikke és nemrég megjelent könyve, A gondolkodás forradalma arról szól, mi is történt itt a bolygónkon pár ezer évvel ezelőtt és azóta, ami az egész emberiség történetét megváltoztatta, és hogy mi köze ennek a matematikához. Hogyan kerül a képbe Indiana Jones? Mindenekelőtt: kik is azok a pirahák?

Staar Gyula: A matematika emberi arca

Az interjúkötet különböző utakat bejárt szereplőiben közös nemcsak a tehetség, de szokatlanul széleskörű az érdeklődés, hatalmas a kitartás, az ifjúság jövője iránti felelősség, a család iránti szeretet. Az ő életükben is voltak buktatók, szomorúság, de sikereik, örömeik, kitűzött céljaik elérése jellemzi mindegyiküket. Egyvalamiben sosem csalódtak: a matematikában.

Pálfalvi Józsefné: Varga Tamás élete

Az 1987-ben elhunyt, világszerte ismert nagy műveltségű matematikusnak, aki a 20. századi iskolai matematika megújításának egyik vezetője volt, sokat emlegetett komplex matematikatanítási kísérlete a mai tanítók és tanárok számára már történelem, részleteit kevesen ismerik. Ezt a hiányt pótolja Pálfalvi Józsefné könyve Varga Tamás életéről.

Russelltől Gödelig

A matematikában járatosabbak számára gyakran idegenek a matematikafilozófia kérdésfeltevései, fogalomhasználata és érvelési stílusa, míg a filozófiában otthonosabban mozgók közül sokakat elriasztanak a rendszeresen előforduló technikai jellegű, komolyabb matematikai felkészültséget igénylő részletek. A Russelltől Gödelig írásainak célközönsége főként az első csoport: a kötet kilenc esszéje a Műegyetem „A matematika filozófiai alapjai és alkalmazásai” című ol­va­só­sze­mi­ná­ri­u­mán feldolgozott, nagyrészt magyarul is elérhető szövegeket próbál közelebb hozni a matematikai érdeklődésű olvasókhoz – írja recenziójában Simonyi András.

Tények és emlékek egy középiskolai matematikatanítási kísérletről

Azok, akik nem élték át a fél évszázaddal ezelőtti tanítási reform általános iskolás, majd a középiskolára is kiterjesztett kísérletét, talán el sem tudják képzelni, mekkora befolyással volt a későbbi évek matematikaoktatására. Meglepő, hogy a kísérlet céljai még ma is aktuálisak, hiába teltek el közben évtizedek. Pálfalvi Józsefné kordokumentumokkal alátámasztva saját, hiteles emlékei alapján ismerteti meg az olvasót a korszak oktatásának és didaktikájának fejlődésével.

Rényi Zsuzsanna: Ars Mathematica

Angol nyelvű könyv jelent meg Rényi Alfréd születésének 100. évfordulójára, amelyet lánya, Rényi Zsuzsanna írt korábbi, magyar nyelvű interjúkötete (Dialógusok egy matematikusról, Polygon, 2013) nyomán. A Rényi házaspárról szóló életrajz címe Rényi kutatói és pedagógusi hitvallását idézi: Ars Mathematica. A könyvet Szász Domonkos mutatja be

A hátsó polcról – Ian Stewart: A végtelen megszelidítése

Ian Stewart brit matematikus a magyar olvasó számára is ismert népszerűsítője a matematikának. (Magyarul olvasható tőle: A természet számai. A matematikai képzelet irreális realitása és A matematika problémái.) 2008-ban megjelent, a matematika történetét ismertető művét, A végtelen megszelidítését most vette le a hátsó polcról Tóth János.

Tehetségek együtt – Specmat 1962–2022

Idén 60 éve, 1962 szeptemberében indult el Magyarországon az első speciális matematika tagozatos gimnáziumi osztály. Nagyon sokan írtak már róluk, rengeteg interjú készült legendás tagjaival, a nemrég megjelent kiadvány szerzője, Gordon Győri János azonban egy, a teljes osztályra kiterjedő kutatás eredményeit foglalja össze. Legfontosabb kérdése: ötven év távlatából a kutatásban részt vevők hogyan tekintenek vissza a speciális matematika tagozaton töltött éveikre, különösen tehetségpedagógiai szempontból.

A gyakorló matematikus filozófiája

A Typotex kiadó 2021-ben jelentette meg Lakatos Imre: A gyakorló matematikus filozófiája című könyvét. A kötet a híres tudományfilozófus, Lakatos Imre (1922–1974) dolgozataiból egy összeállítás – Máté András szerkesztésében. Témája a matematika filozófiája, cikkei kiváló gondolatébresztők, egy részük főleg fi­lo­zó­fu­sok­hoz, egy részük inkább ma­te­ma­ti­ku­sok­hoz szól. Külön csemege, hogy a kötet több dolgozatát Lakatos nem a nyilvánosságnak szánta, e dolgozatok első ízben jelennek meg magyarul. Ferenczi Miklós gondolatai következnek a könyvről.

Ada algoritmusa

Avagy hogyan indította el Lord Byron lánya a digitális kort a számok költészete által. James Essinger könyve új perspektívából mutatja be Lady Ada Lovelace életét, valóban jogosan tekintjük-e őt a világ első programozójának? Milyen akadályok álltak annak az útjában, hogy a digitális korszak majdnem egy évszázaddal korábban meg­kez­dőd­jön? Binzberger Viktor ajánlója nagy kedvet csinál a könyv elolvasásához.

Matematikai meglepetések

Mordechai Ben-Ari, az izraeli Weizmann Institute of Science professzora egy igazi matematikai gyöngyszemmel ajándékozta meg az olvasókat. Matematikai meglepetések című könyve a matematika számos területéről mutat be olyan, jellemzően kevésbé ismert összefüggéseket, kapcsolódási pontokat, amelyek mind a középiskolai, mind az egyetemi oktatást megszínesíthetik. Bárki szabadon letöltheti a könyvet, olvasása Bozóki Sándor szerint óriási élmény.

Az igazi Alan Turing

Dermot Turing helyenként nagyon személyes, különösen igényes életrajzot írt nagybátyjáról, a híres matematikusról. Kutas Péter pedig részletesen mesél a könyvről, Turing életéről a második világháború előtt, alatt és után, a kódfejtésének lényegéről, a korai számítógépek vagy a biológia iránti kutatói érdeklődéséről, korát megelőző vízióiról és tragikus haláláról. Igazán érdekes könyv.

A magyar matematika 75 éves jubileuma

Kétnapos előadás-sorozattal ünnepli fennállásának 75. évfordulóját a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet. 2025. október 27-én a Rényi Intézetben, 28-án pedig a Magyar Tudományos Akadémián előadásokkal emlékeznek az Intézet 1950-es megalapítása óta eltelt háromnegyed évszázadra.

Haar Alfréd: Variációszámítás

A kolozsvári Ábel Kiadó gondozásában 2019-ben megjelent Variációszámítás jegyzet alapját Haar Alfrédnak az 1928/29-es tanévben Szegeden előadott Variációszámítás kurzusa képezi. Nyelvezete és tartalma viszonylagos régisége dacára sem nevezhető elavultnak vagy meghaladottnak, sőt, Kánnai Zoltán véleménye szerint a jegyzet egy olyan előadási mód lenyomata, amely tükröt tart a mai oktatók elé, hogyan kell egyetemen tanítani.

No Time to be Brief: Hraskó Péter Relativitáselmélet c. tankönyvéről

Mindig nagy öröm olyan relativitáselméleti bevezető könyvet kézbe venni, amely a szerző érett oktatási tapasztalatain alapulva didaktikai nehézségeket kerül el, és ezáltal olvasása szinte bizonyosan fiatal fizikusokat fog elindítani ebbe az irányba. Azonban nemcsak Hraskó Péter Relativitáselmélet c. tankönyvéről szól Etesi Gábor recenziója: kitér az általános relativitáselmélet meglapozására több mint egy évszázaddal ezelőtt, és az azt követő fizikatörténeti fejleményeken át egészen az utóbbi évtized felgyorsult kutatásainak eredményeire.

Matematikusok az idegösszeomlás szélén

A matematikus elme mélységeinek történelmi hátteréből emel ki néhány érdekes szemelvényt sajátos megközelítéssel Eper Miklós doktorandusz hallgató. Kéziratának első változata az Élet és Tudomány és a BME – Pro Progressio Alapítvány közös kutatásismertető cikkpályázatának felhívására született. Márciusban jelenik meg az Élet és Tudomány idei felhívása, amelyre ismét várják a pályázókat. De most lássuk, hogyan formálja a kutatók lelkülete a tudomány irányát...
Keresés