informatika

Az entrópia-hatásfüggvény-sejtés

Bakos Bence és Pálfy Máté cikkében egy érdekes sejtést mutat be, ami a matematika számos területéről tartalmaz elemeket. A sejtés szerteágazó, ezt jól mutatja, hogy gráf­tu­laj­don­sá­gok vizsgálata során fogalmazták meg, Boole-függvényeket használ, és a Fourier-analízis eszközeivel vizsgálják. Ezek mind a matematika egy-egy igen széles területét képezik, azonban a sejtés megértéséhez nem kell szakértőnek lenni egyik területen sem. Az írás az alapfogalmak megismertetésével indul…

Tipográfia a matematikaórán

Székely Péter is azok közé a tanárok közé tartozik, akik sokat tesznek azért, hogy minél érdekesebbé tegyék az órát, hasznosíthatóbbá a megszerzett tudást. A digitális oktatás során még nehezebb ezt elérni, fenntartani az érdeklődést, motiválni azokat is, akik félnek a matektól. A beszámolót olvasva talán más, informatikában is járatos kollégák is megpróbálják osztályukban meg­sze­ret­tet­ni a matematikát a TEX program segítségével, tipográfiát is tanítva az órán. Cikkünk a július elején lezajlott Rátz László Vándorgyűlésen online elhangzott előadás nyomán készült.

A pedagógus a számítógépek korában

Kalmár László gondolatait idézzük halálának 45. évfordulóján: milyen meglátásai voltak csaknem fél évszázaddal ezelőtt a számítógép felhasználásáról, különösen az oktatásban. A régi interjúból sok kérdés még ma is ismerős, aktuális, vagy éppen még mindig megoldatlan. Képünkön a Szegedi Tudományegyetem Kalmár László Informatikai Intézete.

Első tanítási gyakorlatom tapasztalatai

Ficzere Kornélia fizika-matematika tanárszakos hallgató összefüggő egyéves gyakorlatát a 2020/2021-es tanévben a Szentendrei Református Gimnáziumban végezte. November közepétől a veszélyhelyzeti intézkedések miatt azonban már nem léphetett be az iskola területére, nem találkozhatott személyesen sem a mentor, illetve konzulens tanárával, sem a tanulókkal. Milyen tapasztalatokat szerezhet így egy kezdő pedagógus?

Tanultunk-e valamit a járványból?

Kicsit is tájékozott ember (például akár olvasóink) számára világos, hogy a COVID-19 világjárvány súlyos negatív társadalmi, egészségügyi, pszichológiai és gazdasági következményeket hozott magával – írja Tóth János. Most viszont szeretnék összeszedni néhány pozitív, a későbbiekben is hasznosítható hatást. Kezdjük az oktatással…

Digitális ikrek – matematika a technológiában

Nem szeretem azt a kifejezést, hogy alkalmazott matematika, mert egy matematika van, és annak a különféle alkalmazásai – mondja az interjúban Horváth Zoltán, az európai ipari és innovációs matematika szolgáltatási hálózat, az EU-MATHS-IN új elnöke. A győri Széchenyi István Egyetem Matematikai és Informatikai Tanszékének vezetője 2013 óta elnöke a hálózat magyar tag­szer­ve­ze­té­nek, amely 7 egyetem és két kutatóintézet összesen 22 kutatócsoportját fogja össze.

Szabadulószoba flippity-vel

Mikor jön el a pillanat? Ha már elegünk van mindenből és úgy érezzük, hogy a gyerekek is már másra vágynak kicsit és még mindig digitális oktatás van/lesz, akkor! Aki már készített, annak valószínűleg semmi újat nem tudok mutatni, inkább azoknak szeretnék segíteni, akik még soha nem készítettek szabadulószobát – írja Tolnai Judit. Íme a tudnivalók…

Matematikaoktatás a COVID-19 idején

  • Máder Attila, Torma Bence, Torma Gábor
Hogyan látta három, az oktatás különböző szintjein különböző tapasztalattal, de azonos lelkesedéssel és didaktikai kutatókedvvel ren­del­ke­ző szegedi tanár, oktató, hallgató az elmúlt hónapokat, az online matematikatanítás kezdeti nehézségeit? Máder Attila, Torma Bence és Torma Gábor írása a mostani időszakban is kiváló útmutatóul szolgálhat azoknak a tanároknak, akik nem tudták meghallgatni az előadásukat a 2020 novemberi Varga Tamás Módszertani Napokon.

Logirintus: a karantén ihlette matematikai kalandjáték

  • Gyimesi Bernadett, Balogh Tamás László
Minden kijárat egyben bejárat is valahova – ez a mondás a Logirintus nevű új matematikai-logikai kalandjátéknak nemcsak a menetére utal, de szépen leírja keletkezéstörténetének lényegét is. Online logikai kaland diákok tízezreinek, hídépítés a matektól távol álló nagyközönség és a leg­lel­ke­sebb „matek-fanok” között: Gyimesi Bernadett és Balogh Tamás László köz­re­mű­kö­dé­sé­vel bemutatjuk a Logirintus szto­ri­ját és pedagógiai vonatkozásait.

Az online matematikaoktatás tapasztalatai oktatói és hallgatói szemmel

A BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának alapszakos hallgatói körében elvégzett felmérés során Fülöp Ottilia és Nagy Marcell a második féléves matematika tárgy online oktatását vizsgálta 2020-ban. Kérdőívükben a kényesebb kérdésektől sem riadtak vissza, mint például, hogy mennyire tipikus a nem megengedett segédeszközök használata a virtuális számonkérések során…

Matematika  ̶  Informatika  ̶  Didaktika:  MIDK 2026

Áprilisban nemzetközi konferenciát rendeztek Debrecenben, témája a matematika és az informatika didaktikai kutatásainak bemutatása és megbeszélése volt. A szervezőbizottságból Báró Emőke tudósított az eseményről.

Hopf-fibrálás – A Möbius-szalagtól négydimenziós kitérővel a qubitig

– Egy igazán sokoldalú matematikai jelenséget szeretnék bemutatni: a Hopf-fibrálást. A tárgyalásmód szándékom szerint ismeretterjesztő, matematikai előképzettséget nem igényel. – A Hopf-fibrálás egy topológiai jelenség, a Möbius-szalag és a Klein-kancsó közeli rokona, egy magasabb dimenziós csavarodó nyaláb, amit Pintér Gergő látványos képek, videók és animációk segítségével mutat meg az érdeklődőknek.

„Mesterséges intelligencia” – ha úgy akarod

A Wolfram nyelv (archaikusan: Mathematica) többször is szerepelt már folyóiratunk hasábjain, de mivel nem elégszer, ezért most Tóth János ismertet néhány aktuális érdekességet folytatva a programozásról szóló előző írását. Amint bizonyára mindenki jól emlékszik, ott alapvető ismeretekről (a Map és az Apply függvényről) volt szó, itt viszont a másik végletről. Egészen összetett feladatok ellátására képes függvényekről. (Képünk forrása: Computational intelligence, wolframalpha.com.)

Matematikus portrék: Varga Dániel

Varga Dániel a Prezi cégnél dolgozik, mellette a Rényi Alfréd Matematikai Intézet kutatója, területe a mesterséges intelligencia, azon belül a deep learning, a mély mesterséges neuronhálók. Matematikai és informatikai tudására egyaránt szüksége van, hogy avval foglalkozhasson, ami érdekli.

A puding próbája, avagy a GEOMATECH a gyakorlatban

A pedagógustársadalom egyre világosabban látja, hogy a XXI. században nem lehet XX. századi módszerekkel oktatni. A tanulók egyre kevésbé köthetők le a tanórákon, nekik már nem elegendő a hagyományos órák statikussága. A mai fiatalok számára minden régi módszer lassú és unalmas. Számukra interaktivitás, változatosság, azonnali visszacsatolás és a digitális eszközök (leginkább a mobiltelefon) hatékony bevonása teheti érdekessé a foglalkozásokat. Minda Mihály 3 tanév tapasztalait osztja meg a tanárokkal és az érdeklődőkkel.

Bíró Bálint: Geometriai problémák és a GeoGebra

Egy geometria feladathoz készített GeoGebra-munkalap nem csak pontosabb, mint a körzővel, vonalzóval, ceruzával papíron vagy a táblán létrehozott rajz, de nem elhanyagolható előnye, hogy sok esetben új feladatok kitalálására, összefüggések felismerésére is ösztönözhet diákot és tanárt egyaránt. Bíró Bálint tehetséggondozásra szánt szakköri példái bemutatják, milyen pedagógiai lehetőségeket rejt a szerkesztőprogram használata a geometria iránti érdeklődés felkeltéséhez és a kreativitás fejlesztéséhez.

Kockázat és bizonytalanság

2019. március 18-án hétfő délután 4 órakor tartja Risk and complexity: a new theory to control uncertainty című előadását Marco Claudio Campi, az olaszországi Brescia egyetemének rendszerelmélet professzora az MTA SZTAKI kezdeményezésében egy éve indított Rudolf E. Kálmán Distinguished Lecturer Program keretében. Várják az érdeklődőket, a további részletekről pedig itt tájékozódhatnak.

Okostelefonok a matematikaórán — 2. rész, Gráfelmélet okostelefonnal

Okostelefonok a ma­te­ma­ti­ka­órán cikksorozatunk 1. részében Koren Balázs ezeket írta: Azzal, hogy beengedjük az okostelefonokat a tanterembe, olyan szellemet szabadítunk el, amit aztán már nehéz, szinte lehetetlen visszatuszkolni a palackba. Az okos­te­le­fo­nok­kal kapcsolatban általános szemlélet, hogy azt a mai Z, illetve alfa generáció képviselői már digitális benn­szü­lött­ként tökéletesen tudják hasz­nál­ni. A közhiedelemmel szemben azonban meg kell jegyeznünk, hogy ez csak részben felel meg a valóságnak. Ebben a részben olyan alkalmazásokat ismerhetünk meg, amelyek segítik mind a tanárok, mind pedig a diákok munkáját a gráfelmélet tanulása, illetve tanítása során.

Térbeli feladatok megoldása GeoGebrával

A GeoGebra dinamikus geometriai szerkesztő program, amely lehetővé teszi, hogy síkbeli és térbeli szerkesztéseket, bizonyításokat szá­mí­tó­gé­pes környezetben, interaktív módon szem­lél­tes­sünk, tanítsunk, tanuljunk. Egyre többen használják a tanórán is, hiszen a programot könnyű letölteni és az alapjait sem nehéz — akár néhány óra, egy-két nap alatt is — elsajátítani. Vásárhelyi Éva most a térgeometriára koncentrál és olyan ötletekre hívja fel a figyelmet, amelyek hasznosak, de a programmal való első ismer­ke­dés­kor nem mindenki számára nyilvánvalóak.

Okostelefonok a matematikaórán — 1. rész

Az okostelefonok használatával kapcsolatban rengeteg legenda és történet kering szerte az Interneten. Néhol tiltják, máshol próbálják erőltetni a használatát. Pedig észrevétlenül a mindennapjaink részese lett az eszköz, ami már csak a nevében telefon. Mára az okostelefon inkább egy miniszámítógép, bár tudásának csak nagyon kis százalékát használjuk. Koren Balázs tapasztalatai alapján arra biztatja a tanárokat, használják ki az okostelefonok adta lehetőségeket a matematikaórán is.
Keresés