informatika

Matematikus portrék: Varga Dániel

Varga Dániel a Prezi cégnél dolgozik, mellette a Rényi Alfréd Matematikai Intézet kutatója, területe a mesterséges intelligencia, azon belül a deep learning, a mély mesterséges neuronhálók. Matematikai és informatikai tudására egyaránt szüksége van, hogy avval foglalkozhasson, ami érdekli.

A puding próbája, avagy a GEOMATECH a gyakorlatban

A pedagógustársadalom egyre világosabban látja, hogy a XXI. században nem lehet XX. századi módszerekkel oktatni. A tanulók egyre kevésbé köthetők le a tanórákon, nekik már nem elegendő a hagyományos órák statikussága. A mai fiatalok számára minden régi módszer lassú és unalmas. Számukra interaktivitás, változatosság, azonnali visszacsatolás és a digitális eszközök (leginkább a mobiltelefon) hatékony bevonása teheti érdekessé a foglalkozásokat. Minda Mihály 3 tanév tapasztalait osztja meg a tanárokkal és az érdeklődőkkel.

Bíró Bálint: Geometriai problémák és a GeoGebra

Egy geometria feladathoz készített GeoGebra-munkalap nem csak pontosabb, mint a körzővel, vonalzóval, ceruzával papíron vagy a táblán létrehozott rajz, de nem elhanyagolható előnye, hogy sok esetben új feladatok kitalálására, összefüggések felismerésére is ösztönözhet diákot és tanárt egyaránt. Bíró Bálint tehetséggondozásra szánt szakköri példái bemutatják, milyen pedagógiai lehetőségeket rejt a szerkesztőprogram használata a geometria iránti érdeklődés felkeltéséhez és a kreativitás fejlesztéséhez.

Kockázat és bizonytalanság

2019. március 18-án hétfő délután 4 órakor tartja Risk and complexity: a new theory to control uncertainty című előadását Marco Claudio Campi, az olaszországi Brescia egyetemének rendszerelmélet professzora az MTA SZTAKI kezdeményezésében egy éve indított Rudolf E. Kálmán Distinguished Lecturer Program keretében. Várják az érdeklődőket, a további részletekről pedig itt tájékozódhatnak.

Okostelefonok a matematikaórán — 2. rész, Gráfelmélet okostelefonnal

Okostelefonok a ma­te­ma­ti­ka­órán cikksorozatunk 1. részében Koren Balázs ezeket írta: Azzal, hogy beengedjük az okostelefonokat a tanterembe, olyan szellemet szabadítunk el, amit aztán már nehéz, szinte lehetetlen visszatuszkolni a palackba. Az okos­te­le­fo­nok­kal kapcsolatban általános szemlélet, hogy azt a mai Z, illetve alfa generáció képviselői már digitális benn­szü­lött­ként tökéletesen tudják hasz­nál­ni. A közhiedelemmel szemben azonban meg kell jegyeznünk, hogy ez csak részben felel meg a valóságnak. Ebben a részben olyan alkalmazásokat ismerhetünk meg, amelyek segítik mind a tanárok, mind pedig a diákok munkáját a gráfelmélet tanulása, illetve tanítása során.

Térbeli feladatok megoldása GeoGebrával

A GeoGebra dinamikus geometriai szerkesztő program, amely lehetővé teszi, hogy síkbeli és térbeli szerkesztéseket, bizonyításokat szá­mí­tó­gé­pes környezetben, interaktív módon szem­lél­tes­sünk, tanítsunk, tanuljunk. Egyre többen használják a tanórán is, hiszen a programot könnyű letölteni és az alapjait sem nehéz — akár néhány óra, egy-két nap alatt is — elsajátítani. Vásárhelyi Éva most a térgeometriára koncentrál és olyan ötletekre hívja fel a figyelmet, amelyek hasznosak, de a programmal való első ismer­ke­dés­kor nem mindenki számára nyilvánvalóak.

Okostelefonok a matematikaórán — 1. rész

Az okostelefonok használatával kapcsolatban rengeteg legenda és történet kering szerte az Interneten. Néhol tiltják, máshol próbálják erőltetni a használatát. Pedig észrevétlenül a mindennapjaink részese lett az eszköz, ami már csak a nevében telefon. Mára az okostelefon inkább egy miniszámítógép, bár tudásának csak nagyon kis százalékát használjuk. Koren Balázs tapasztalatai alapján arra biztatja a tanárokat, használják ki az okostelefonok adta lehetőségeket a matematikaórán is.

LEGO robotok a Bányaiban

Kecskemét egyetlen nyolcosztályos gimnáziuma első pillantásra átlagos iskolának tűnik, talán annyi különbséggel, hogy az ide járó diákok körében általános a jó matematikai képesség. Ám a Kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium igazi különlegessége az itt megvalósuló robo­ti­ka­ok­ta­tás és annak valódi úttörő jellege. A bevezető képünkön látható focizó LEGO robotokról és az izgalmas versenyekről első kézből kapjuk az információkat Szakali Benedek 12. osztályos tanulótól.

Robotkatica és kibernetika — Muszka Dániel élete

2018. március 22-én Szegeden elhunyt Dr. Muszka Dániel, a hazai kibernetika egyik úttörője, Kalmár László matematikaprofesszor munkatársaként a szegedi logikai gép műszaki konstruktőre (képünkön e híres hármas), a szegedi Katicabogár megalkotója, a JATE Kibernetikai Laboratóriumának műszaki vezetője, a szegedi informatikai gyűjtemény egyik létrehozója, az Informatika Történeti Múzeum Alapítvány kurátora, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Informatikai Fórumának tiszteletbeli elnöke. Szabó Péter Gábor búcsúztatója visszaröpít bennünket az informatika több mint fél évszázaddal ezelőtti lenyűgöző magyar kezdeteihez.

Interaktív jegyzetfüzetek térnyerése

Az interaktív jegyzetfüzetben a feladatsorok olvasásán, szerkesztésén és kommentelésén túl lehetőségünk van előre vagy általunk megírt szimulációkat is futtatni. A jegyzetfüzet kiváló lehetőséget ad a kutatók eredményeinek pre­zen­tá­lá­sá­ra, tényleges kutatómunkára és ennek következményeként oktatási platform bevezetésére is. A hallgató a jegyzetfüzet használata során megismerkedik a Python nyelvvel, az alapvető html és TEX parancsokkal. Ideális esetben már a jegyzetfüzetében oldja meg a kitűzött feladatokat. Ez a fajta oktatási technika pedig az aktív tanulást segíti elő. Fekete Imre adja át tapasztalatait.

Robotépítő diákok nemzetközi sikere

Júliusban hangos volt a média a magyar diákok sikerétől a nemzetközi robotépítő versenyen. Néhány részlet következik a First Global Challenge-ről, a felkészülésről, a csapatról. Érdemes rákattintani a cikk végén a youtube linkekre!

Európai dinamikus napok Szegeden

A Louvre-ban kiállított ókori tálon egy kiméra látható. Mi az a kiméra és hogyan kapcsolódik a dinamikához? Erről is ír Röst Gergely, aki részt vett a Szegeden rendezett európai dinamikus napokon, egy olyan matematikai konferencián, ahol a matematikusok vannak kisebbségben.

Mi így használjuk az interaktív táblát

„Szerintem az interaktív tábla színt visz a tanulásba, hiszen az összes elektromos kütyü vonzza a diákok figyelmét. Lehetőséget ad a távtanulásra (pl. ha beteg valaki, akkor egy az egyben megkapja az órai anyagot és be tudja pótolni). Lehet rajta akár videókat nézni, ami szintén jobban megmarad a fejünkben, mintha a tankönyben olvasnánk valamit. Összességében az elektronikus tábla szerintem egy szuper dolog.😊” (Kovács Mariann 11.oszt.)

Hány arany esik a fejünkre?

(Például magyar) sportújságírók kedves szórakozása olimpiák idején azzal szítani nemzeti büszkeségünket, hogy kiszámolják, egy lakosra hány aranyérem jut Magyarországon, és mennyi mondjuk a nálunk némileg gazdagabb Egyesült Államokban. A következtetés persze mindig az, hogy mivel az első hányados nagyobb, mint a második, ezért mi sokkal jobbak vagyunk sportban, mint ők. Mi rejlik ezen érvelés mögött?

Ugródeszkák matek szakon – Palotay Dorka

Palotay Dorka alkalmazott matematikus egy, az internetszolgáltatóknak különféle szolgáltatásokat nyújtó cégnél dolgozik, malware, azaz kártékony szoftver elemzéssel foglalkozik. Bérczi-Kovács Erika negyedik interjúja következik az Ugródeszkák matek szakon sorozatában.

„A számológép és az agy” megjelenésétől az infoszféra forradalmáig

2023-ban lesz Neumann János születésének 120. évfordulója. Benczúr András tanulmányában röviden bemutatja Neumann életútját, részletesen ismerteti utolsó, 1958-ban megjelent írását, amelynek címe: „A számológép és az agy”. Ehhez kapcsolódik saját kutatása arról, hogy milyen új megvilágítást ad a számítógépek és az élő emberi elmék összevetése az infoszférában betöltött szerepük alapján.

Ugródeszkák matek szakon – Mihálykó András

Az ELTE-n végeztem matematika BSc-t, majd matematikus MSc-t, és idén márciusban védtem meg a doktori értekezésemet, de alapvetően nem vágytam arra, hogy elméleti matematikus legyek. Már középiskolásként felismertem, hogy én programozni szeretnék, csak okosan. Matematikára jelentkeztem, de később valamilyen cégnél akartam elhelyezkedni, lehetőleg alkalmazott kutatásban. – Mihálykó Andrással Paulovics Zoltán készített interjút.

Maros István (1941‒2023) ‒ hatvan év a magyar operációkutatásban

Vizvári Béla visszaemlékezése Maros Istvánra elválaszthatatlan a kor történelmétől és tu­do­mány­tör­té­ne­té­től, benne a SZTAKI, a NIM IGÜSZI, vagy a SZÁMKI szerepével. Ő maga is jól ismeri az operációkutatás és a számítástechnika fejlődésének utóbbi hatvan évét. Krekó Bélára, Kornai Jánosra, Prékopa Andrásra, Heppes Aladárra, Stahl Jánosra is emlékezik, amikor Maros Istvántól búcsúzik.

Nemzetközi Informatikai Diákolimpia – tehetségeink, Neumann János nyomában

Nagyon jó eredményeket értek el a magyar diákok az idén augusztus 28. és szeptember 4. között Szegeden megrendezett Nemzetközi Informatikai Diákolimpián (IOI). Rendező országként hazánk két csapatot indíthatott, a nyolc diákolimpikon egy ezüst- és öt bronzérmet szerzett, a többi két csapattag dicsérettel tért haza a világ legrangosabb informatikai versenyéről, amelyre a Neumann Társaság tehetséggondozási programja keretében készültek fel. Képes Gábor cikkében kiemeli a magyar diákok igen erős matematikai felkészültségét.

Hogyan lett egy Héttusa-feladatból Schweitzer-probléma?

A 2023-as – egy hétig tartó – Schweitzer Miklós Matematikai Emlékverseny november 6-án ért véget. A verseny feladatait egyetemi hallgatók számára tűzik ki, közülük is csak a legjobb matematikusok képesek megoldani azokat. A Héttusa versenyben nincsenek ilyen nehéz problémák, a példáink megoldását bárki beküldheti. Ezért is különleges, hogy idén a 6. Schweitzer-feladatot a Héttusa verseny júniusban közzétett feladatainak egyike ihlette. Hogyan? Makay Géza cikkéből, amely a KöMaL 2024. januári számában jelenik meg, ki fog derülni, itt pedig ízelítőt kapunk belőle.
Keresés