Portré – interjú

A portré – interjú menüpont jól vagy kevésbé ismert matematikusokat, vagy olyan, egykor matematikusként végzetteket szeretne bemutatni, akik ma más szakma elismert képviselői, sportolók, művészek… (rovatszerkesztő: Paulovics Zoltán.)

Daróczy Zoltán akadémikus tanítványai közül későbbi kollégákként többen szintén a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjai lettek. Tanítványaival, munkatársaival nemcsak szakmai, hanem bensőséges emberi kapcsolatokat ápolt. A vezetésére bízott közösségeket nagy empátiával, hozzáértéssel irányította... Olvasottsága, mű­velt­sé­ge, nyitottsága és tájékozottsága pél­da­ér­té­kű volt. Halálával a Debreceni Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia egy kiváló ok­ta­tó­ját, ku­ta­tó­ját és szellemi vezetőjét veszítette el. A Debreceni Egyetem professor emeritusának életéről és tudományos eredményeiről Páles Zsolt írását közöljük.
Az Ugródeszkák matek szakon sorozat utolsó interjúalanya egy amerikai, ételrendeléssel foglalkozó cégnél dolgozik mint adatelemző, data scientist. És tetszik neki, élvezi a sokféle feladatot; van, amit tanult, és van, amit nem tanult az egyetemen. Egyet azonban biztosan tud: a cég működése alapvetően nem az adatokon, hanem a konyhán múlik. A kérdező Paulovics Zoltán.
Vizvári Béla visszaemlékezése Maros Istvánra elválaszthatatlan a kor történelmétől és tu­do­mány­tör­té­ne­té­től, benne a SZTAKI, a NIM IGÜSZI, vagy a SZÁMKI szerepével. Ő maga is jól ismeri az operációkutatás és a számítástechnika fejlődésének utóbbi hatvan évét. Krekó Bélára, Kornai Jánosra, Prékopa Andrásra, Heppes Aladárra, Stahl Jánosra is emlékezik, amikor Maros Istvántól búcsúzik.
Életének 93. évében elhunyt Andrásfai Béla, a Műegyetem nyugalmazott docense. Több évtizeden át ő jelentette a BME-n „a” gráfelméletet. Egyetemi jegyzetei mellett jelentős volt a több kiadást megért „Ismerkedés a gráfelmélettel” című könyve, amelyet főleg érdeklődő gimnazistáknak (és tanáraiknak) szánt. A gráfelmélet fáradhatatlan kutatójáról, oktatójáról és nép­sze­rű­sí­tő­jé­ről Recski András emlékezik meg.
Nem könnyű kisgyerekes anyaként a kutatói lét…de van, akinek nem is olyan nehéz. Mihálka Éva Zsuzsanna gimnazistaként két tárgyból is bekerült az OKTV első 10 helyezettje közé, így az ELTE-n párhuzamosan elvégezte a matematika és a kémia szakot is. Jelenleg kvantumkémikus posztdoktor a bratislavai Comenius Egyetemen. Paulovics Zoltán készített vele interjút.
Tamássy Lajos a debreceni differenciálgeometriai iskola nemzetközi hírnevének megalapozója volt. 1958-ban lett egyetemi doktor, 1962-ben szerezte meg a kandidátusi, 1974-ben pedig a matematikai tudományok doktora fokozatot. 1973-tól 15 éven át vezette a Kossuth Lajos Tudományegyetem (későbbi Debreceni Egyetem) Geometria tanszékét. Közvetlenül nyugdíjba vonulása után, 1994-ben elnyerte a professor emeritus címet. 2019-ben bekövetkezett haláláig, tehát 66 éven át szolgálta példamutató odaadással az Egyetemet. Kollégái, barátai, Kántorné Varga Tünde és Szilasi József hiteles képet adnak életútjáról és matematikai kutatásairól.
Az ELTE-n végeztem matematika BSc-t, majd matematikus MSc-t, és idén márciusban védtem meg a doktori értekezésemet, de alapvetően nem vágytam arra, hogy elméleti matematikus legyek. Már középiskolásként felismertem, hogy én programozni szeretnék, csak okosan. Matematikára jelentkeztem, de később valamilyen cégnél akartam elhelyezkedni, lehetőleg alkalmazott kutatásban. – Mihálykó Andrással Paulovics Zoltán készített interjút.
A hat éve működő Repülő Iskola A Gondolkodás Öröme Alapítvány és a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet közös programja. Az indulásról még 2017-ben Juhász Péter írt az Érintőben. A célokról, motivációkról, tapasztalatokról, a folytatásról és a foglalkozások hatásairól kérdezte Dankowsky Zorka és Szűcs Gábor a program tanárait, akik matematikus hallgatók illetve gyakorló középiskolai tanárok.
Egy szegedi orvostechnikai cégnél dolgozom data scientistként. A cég profilja: gyógyszerrezisztens epilepsziásoknak kifejleszteni egy implantálható eszközt, ami képes arra, hogy detektálja: az illetőnek éppen rohama kezdődik-e, és ha igen, úgy meg is állítja... Persze az iparban mást kell tudni, mint az egyetemen. A definíciók, tételek helyett a kódolás, a bizonyítások helyett pedig a modellezés..., de a sok év matematikával töltött idő megtanított arra, hogy hamar elsajátítsam azt, amit kell. – Kurics Tamással Paulovics Zoltán készített interjút.
A valószínűségszámítás és a matematikai statisztika nemzetközi matematikus közössége gyászolja a tavaly év végén elhunyt Révész Pál akadémikust. A szomorú hír és a hivatalos nekrológ az Érintő 2022. decemberi számában már megjelent, most Berkes Istvánnak a temetésen elhangzott személyes hangvételű beszédét közöljük.
Két év szünet után 2022-ben más néven éled újra a matematikatanárok körében nagy megbecsülésnek örvendő Graphisoft-díj. A népszerű elismerés új keretek között kerül kiosztásra, de a díjazottak kiválasztási módszere nem változik. A díj történetéről, a névadó Reményi-házaspár életéről (benne a komplex matematikatanítási kísérletről) és az első díjátadóról Ács Katalin számol be.
Nehezen felfogható és feldolgozható veszteség érte a magyar matematikusok és matematikatanárok közösségét, egyúttal az Érintő szerkesztőségét. Besenyei Ádám, az ELTE Matematikai Intézete Alkalmazott Analízis és Számításmatematikai Tanszék docense 2022. december 8-án, életének 41. évében eltávozott közülünk. Egy nagyon nagy tudású, széles látókörű, rendkívül szerény, mindenki által tisztelt és szeretett kollégát veszítettünk el.
Palotay Dorka alkalmazott matematikus egy, az internetszolgáltatóknak különféle szolgáltatásokat nyújtó cégnél dolgozik, malware, azaz kártékony szoftver elemzéssel foglalkozik. Bérczi-Kovács Erika negyedik interjúja következik az Ugródeszkák matek szakon sorozatában.
Varga Dániel a Prezi cégnél dolgozik, mellette a Rényi Alfréd Matematikai Intézet kutatója, területe a mesterséges intelligencia, azon belül a deep learning, a mély mesterséges neuronhálók. Matematikai és informatikai tudására egyaránt szüksége van, hogy avval foglalkozhasson, ami érdekli.
Matolcsi Máté a BME egyetemi tanára és a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet tudományos tanácsadója. Fiatalon egyformán fontos volt számára a sport és a matematika. Beszél arról, miért fontos az életben a matematika, és mire is lehet használni a Fourier-analízist.
Az amerikai ipari és alkalmazott matematikai társulat, a SIAM (Society for Industrial and Applied Mathematics) éves legjelentősebb díját Neumann János után nevezték el (John von Neumann Lecture Prize). A 2019-es év díjazottja Margaret H. Wright professzorasszony volt, aki a díjat optimalizációs problémák numerikus megoldási területén végzett úttörő kutatásaiért kapta. Vele készített interjút Fekete Imre, arra is rákérdezve, hogyan került az előadásába néhány jellegzetes magyar étel.
Ambrus Gergely az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben dolgozik, a diszkrét geometria és az analízis határterületéról származó problémákat kutat, emellett a Budapest Semesters in Mathematics geometria kurzusának oktatója. A beszélgetés során kiderül, milyen fontos alkalmazásai lehetnek egy több évezredes matematikai tudományágnak a 21. században, illetve hogyan fér meg egymás mellett a matematika és a sport.
Abért Miklós az MTA Rényi Alfréd Matematikai Intézete Algebra osztályának tudományos főmunkatársa, a Csoportok és gráfok kutatócsoport vezetője, a Budapesti Fazekas Mihály Gimnázium egykori diákja. Miért választotta a matematikát és mivel foglalkozik most?
Rónyai Lajos a hazai algebrai iskola egyik kimagasló egyénisége, a hazai számitástudomány klasszikus algebrai irányzatának megteremtője, motorja, és nemzetközi rangú vezére. Az utánpótlás-nevelésben jelentős érdemeket szerzett mind a klasszikus algebra, mind a számítástudomány terén. A Széchenyi-díjas akadémikussal a vele évtizedek óta egy intézetben dolgozó munkatársa, az MTA SZTAKI tudományos tanácsadója, Gerencsér László beszélget.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 2019 februárjában beszélgettünk Mosonyi Milánnal, a BME Természettudományi Kar Matematika Intézet Analízis Tanszékének egyetemi docensével. Diplomáit a Műegyetem mérnök-fizikus szakán és az ELTE matematikus szakán szerezte, doktori tanulmányait és posztdoktori kutatásait jórészt külföldön végezte, 3 éve újra itthon dolgozik.