Portré – interjú

A portré – interjú menüpont jól vagy kevésbé ismert matematikusokat, vagy olyan, egykor matematikusként végzetteket szeretne bemutatni, akik ma más szakma elismert képviselői, sportolók, művészek… (rovatszerkesztő: Paulovics Zoltán.)

Ki akar ma tanítani? – I. rész

Miért választja valaki ma a matematikatanári hivatást, és miért marad a pályán? „Egyelőre nem mondhatjuk, hogy minden könnyű és vidám, de hiszünk abban, hogy lehet ez jó, ezért próbálunk kitartani. Talán itt és most több a nehézség, mint az öröm, de megéri várni.” Hogy mik az örömök és mik a nehézségek, és mi is az Iváncsán tanító fiatal matematika-fizika szakos pedagógus pár küldetése, kiderül Paulovics Zoltán interjújából.

Imrecze Zoltánné, Ani (1923 – 2010)

Pármunka, csoportmunka, kooperatív tanulás – ma így mondanánk – természetes volt számára. Minden porcikájával, tekintetével, gesztusával, kérdéskultúrájával tanított. Aktív résztvevője az 1960-as évektől kezdődő matematikatanítási, tantervi megújulásnak, tankönyvek, tanári segédanyagok, népszerűsítő cikkek és könyvek írója, előadások, műsorok készítője volt Imrecze Zoltánné Hammer Anna. Rá emlékezik, másokat is idézve, volt tanítványa és kollégája, Ács Katalin, bemutatva Ani nénit

Daróczy Zoltán (1938–2023)

Daróczy Zoltán akadémikus tanítványai közül későbbi kollégákként többen szintén a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjai lettek. Tanítványaival, munkatársaival nemcsak szakmai, hanem bensőséges emberi kapcsolatokat ápolt. A vezetésére bízott közösségeket nagy empátiával, hozzáértéssel irányította... Olvasottsága, mű­velt­sé­ge, nyitottsága és tájékozottsága pél­da­ér­té­kű volt. Halálával a Debreceni Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia egy kiváló ok­ta­tó­ját, ku­ta­tó­ját és szellemi vezetőjét veszítette el. A Debreceni Egyetem professor emeritusának életéről és tudományos eredményeiről Páles Zsolt írását közöljük.

Ugródeszkák matek szakon – Czeller Ildikó

Az Ugródeszkák matek szakon sorozat utolsó interjúalanya egy amerikai, ételrendeléssel foglalkozó cégnél dolgozik mint adatelemző, data scientist. És tetszik neki, élvezi a sokféle feladatot; van, amit tanult, és van, amit nem tanult az egyetemen. Egyet azonban biztosan tud: a cég működése alapvetően nem az adatokon, hanem a konyhán múlik. A kérdező Paulovics Zoltán.

Maros István (1941‒2023) ‒ hatvan év a magyar operációkutatásban

Vizvári Béla visszaemlékezése Maros Istvánra elválaszthatatlan a kor történelmétől és tu­do­mány­tör­té­ne­té­től, benne a SZTAKI, a NIM IGÜSZI, vagy a SZÁMKI szerepével. Ő maga is jól ismeri az operációkutatás és a számítástechnika fejlődésének utóbbi hatvan évét. Krekó Bélára, Kornai Jánosra, Prékopa Andrásra, Heppes Aladárra, Stahl Jánosra is emlékezik, amikor Maros Istvántól búcsúzik.

Andrásfai Béla (1931–2023)

Életének 93. évében elhunyt Andrásfai Béla, a Műegyetem nyugalmazott docense. Több évtizeden át ő jelentette a BME-n „a” gráfelméletet. Egyetemi jegyzetei mellett jelentős volt a több kiadást megért „Ismerkedés a gráfelmélettel” című könyve, amelyet főleg érdeklődő gimnazistáknak (és tanáraiknak) szánt. A gráfelmélet fáradhatatlan kutatójáról, oktatójáról és nép­sze­rű­sí­tő­jé­ről Recski András emlékezik meg.

Ugródeszkák matek szakon – Mihálka Éva Zsuzsanna

Nem könnyű kisgyerekes anyaként a kutatói lét…de van, akinek nem is olyan nehéz. Mihálka Éva Zsuzsanna gimnazistaként két tárgyból is bekerült az OKTV első 10 helyezettje közé, így az ELTE-n párhuzamosan elvégezte a matematika és a kémia szakot is. Jelenleg kvantumkémikus posztdoktor a bratislavai Comenius Egyetemen. Paulovics Zoltán készített vele interjút.

Emlékezés a 100 éve született Tamássy Lajosra

  • Kántorné Varga Tünde, Szilasi József
Tamássy Lajos a debreceni differenciálgeometriai iskola nemzetközi hírnevének megalapozója volt. 1958-ban lett egyetemi doktor, 1962-ben szerezte meg a kandidátusi, 1974-ben pedig a matematikai tudományok doktora fokozatot. 1973-tól 15 éven át vezette a Kossuth Lajos Tudományegyetem (későbbi Debreceni Egyetem) Geometria tanszékét. Közvetlenül nyugdíjba vonulása után, 1994-ben elnyerte a professor emeritus címet. 2019-ben bekövetkezett haláláig, tehát 66 éven át szolgálta példamutató odaadással az Egyetemet. Kollégái, barátai, Kántorné Varga Tünde és Szilasi József hiteles képet adnak életútjáról és matematikai kutatásairól.

Ugródeszkák matek szakon – Mihálykó András

Az ELTE-n végeztem matematika BSc-t, majd matematikus MSc-t, és idén márciusban védtem meg a doktori értekezésemet, de alapvetően nem vágytam arra, hogy elméleti matematikus legyek. Már középiskolásként felismertem, hogy én programozni szeretnék, csak okosan. Matematikára jelentkeztem, de később valamilyen cégnél akartam elhelyezkedni, lehetőleg alkalmazott kutatásban. – Mihálykó Andrással Paulovics Zoltán készített interjút.

Repülő Iskola avagy repsuli

  • Dankowsky Zorka, Szűcs Gábor
A hat éve működő Repülő Iskola A Gondolkodás Öröme Alapítvány és a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet közös programja. Az indulásról még 2017-ben Juhász Péter írt az Érintőben. A célokról, motivációkról, tapasztalatokról, a folytatásról és a foglalkozások hatásairól kérdezte Dankowsky Zorka és Szűcs Gábor a program tanárait, akik matematikus hallgatók illetve gyakorló középiskolai tanárok.

Ugródeszkák matek szakon – Kurics Tamás

Egy szegedi orvostechnikai cégnél dolgozom data scientistként. A cég profilja: gyógyszerrezisztens epilepsziásoknak kifejleszteni egy implantálható eszközt, ami képes arra, hogy detektálja: az illetőnek éppen rohama kezdődik-e, és ha igen, úgy meg is állítja... Persze az iparban mást kell tudni, mint az egyetemen. A definíciók, tételek helyett a kódolás, a bizonyítások helyett pedig a modellezés..., de a sok év matematikával töltött idő megtanított arra, hogy hamar elsajátítsam azt, amit kell. – Kurics Tamással Paulovics Zoltán készített interjút.

Révész Pál (1934 – 2022)

A valószínűségszámítás és a matematikai statisztika nemzetközi matematikus közössége gyászolja a tavaly év végén elhunyt Révész Pál akadémikust. A szomorú hír és a hivatalos nekrológ az Érintő 2022. decemberi számában már megjelent, most Berkes Istvánnak a temetésen elhangzott személyes hangvételű beszédét közöljük.

Reményi-díj néven születik újjá a Graphisoft-díj

Két év szünet után 2022-ben más néven éled újra a matematikatanárok körében nagy megbecsülésnek örvendő Graphisoft-díj. A népszerű elismerés új keretek között kerül kiosztásra, de a díjazottak kiválasztási módszere nem változik. A díj történetéről, a névadó Reményi-házaspár életéről (benne a komplex matematikatanítási kísérletről) és az első díjátadóról Ács Katalin számol be.

Besenyei Ádám (1982−2022)

  • Faragó István, Sikolya Eszter, Simon Péter
Nehezen felfogható és feldolgozható veszteség érte a magyar matematikusok és matematikatanárok közösségét, egyúttal az Érintő szerkesztőségét. Besenyei Ádám, az ELTE Matematikai Intézete Alkalmazott Analízis és Számításmatematikai Tanszék docense 2022. december 8-án, életének 41. évében eltávozott közülünk. Egy nagyon nagy tudású, széles látókörű, rendkívül szerény, mindenki által tisztelt és szeretett kollégát veszítettünk el.

Ugródeszkák matek szakon – Palotay Dorka

Palotay Dorka alkalmazott matematikus egy, az internetszolgáltatóknak különféle szolgáltatásokat nyújtó cégnél dolgozik, malware, azaz kártékony szoftver elemzéssel foglalkozik. Bérczi-Kovács Erika negyedik interjúja következik az Ugródeszkák matek szakon sorozatában.

Czách László (1929–2021)

  • Faragó István, Pfeil Tamás, Szilágyi Tivadar

Dr. Czách László, az Eötvös Loránd Tu­do­mány­egye­tem Matematikai Intézetének egyetemi docense, életének 93. évében, 2021. augusztus 18-án elhunyt. Halálával a háború utáni magyar matematika egésze és a hazai egyetemi matematikaoktatás kiemelkedő alakja távozott. Temetése 2021 október 4-én, 15 órakor lesz a Fiumei úti sírkert szóróparcellájában. Volt kollégái, Faragó István, Pfeil Tamás, Szilágyi Tivadar emlékeznek rá.

A pedagógus a számítógépek korában

Kalmár László gondolatait idézzük halálának 45. évfordulóján: milyen meglátásai voltak csaknem fél évszázaddal ezelőtt a számítógép felhasználásáról, különösen az oktatásban. A régi interjúból sok kérdés még ma is ismerős, aktuális, vagy éppen még mindig megoldatlan. Képünkön a Szegedi Tudományegyetem Kalmár László Informatikai Intézete.

A tudományterületek között nincsenek határok – interjú Erdős Lászlóval

Milyen volt a 80-as években a Kis Matematikusok Baráti Körébe, a Berzsenyi matematika tagozatos osztályába, az ELTE-re, majd később Princetonba járni, és mivel foglalkozik 2021-ben az Osztrák Tudományos Akadémia Erwin Schrödinger-díját elnyert Erdős László a Bécs melletti Institute of Science and Technology (IST Austria) intézetében? – Oláh Vera interjúja Erdős Lászlóval…

Nekrológ: Dr. Leindler László

Tudományos tevékenysége a klasszikus analízis területére esik, elsősorban a Fourier- és ortogonális sorok elméletére, de jelentős eredményeket ért el függvényterekkel, sorozatok osztályaival, beágyazási tételekkel és egyenlőtlenségekkel kapcsolatban is. Rendkívül szerény egyéniség volt, saját, gyakran szemléletformálóan átütő eredményeit legtöbbször „apróságnak”, „kis javításnak” nevezte. Leindler László 2020. szeptember 18-án bekövetkezett halálával egy kimagasló életpályájú tudóst, tanárt és kollégát veszítettünk el – írja Totik Vilmos.

Tíz éve halt meg Benoît Mandelbrot, a fraktálgeometria atyja

Mandelbrotot a tiszta elméleti kutatások helyett az alkalmazottabb területek érdekelték. Kutatásai számos tudományterülethez kapcsolódtak, például a statisztikus fizikához, meteorológiához, köz­gaz­da­ság­tan­hoz, orvostudományhoz, turbulens áramlások elméletéhez, mérnöki tudományokhoz, káoszelmélethez... No és az ő találmánya a fraktál és a Mandelbrot-halmaz. Mindezekről színes képet fest nekünk Buczolich Zoltán.
Keresés