Portré – interjú

A portré – interjú menüpont jól vagy kevésbé ismert matematikusokat, vagy olyan, egykor matematikusként végzetteket szeretne bemutatni, akik ma más szakma elismert képviselői, sportolók, művészek… (rovatszerkesztő: Paulovics Zoltán.)

Dr. Radnai Gyula fizikus (1939–2021)

Ha bizonytalan voltam egy-egy 19. vagy 20. századi tudós, matematikus vagy fizikus élettörténetének részleteiben, hozzá fordultam. Előadásait is tudománytörténeti kutatásai alapozták meg, szeretettel, mély átérzéssel, humorral beszélt. Sokat írt, publikált, könyveken kívül cikkeket (rendszeresen a Fizikai Szemlében, a KöMaL-ban, vagy a Természet Világában, az Élet és Tudományban, a Magyar Tudós Lexikonban). Az Érintő indulása óta 3 cikkét közöltük, de többet tervezett, és a hagyományok őrzőjeként örült volna mostani számunk Arany Dánielről szóló írásának is. Radnai Gyulára emlékezünk…

Digitális ikrek – matematika a technológiában

Nem szeretem azt a kifejezést, hogy alkalmazott matematika, mert egy matematika van, és annak a különféle alkalmazásai – mondja az interjúban Horváth Zoltán, az európai ipari és innovációs matematika szolgáltatási hálózat, az EU-MATHS-IN új elnöke. A győri Széchenyi István Egyetem Matematikai és Informatikai Tanszékének vezetője 2013 óta elnöke a hálózat magyar tag­szer­ve­ze­té­nek, amely 7 egyetem és két kutatóintézet összesen 22 kutatócsoportját fogja össze.

Nekrológ: Dr. Leindler László

Tudományos tevékenysége a klasszikus analízis területére esik, elsősorban a Fourier- és ortogonális sorok elméletére, de jelentős eredményeket ért el függvényterekkel, sorozatok osztályaival, beágyazási tételekkel és egyenlőtlenségekkel kapcsolatban is. Rendkívül szerény egyéniség volt, saját, gyakran szemléletformálóan átütő eredményeit legtöbbször „apróságnak”, „kis javításnak” nevezte. Leindler László 2020. szeptember 18-án bekövetkezett halálával egy kimagasló életpályájú tudóst, tanárt és kollégát veszítettünk el – írja Totik Vilmos.

Tíz éve halt meg Benoît Mandelbrot, a fraktálgeometria atyja

Mandelbrotot a tiszta elméleti kutatások helyett az alkalmazottabb területek érdekelték. Kutatásai számos tudományterülethez kapcsolódtak, például a statisztikus fizikához, meteorológiához, köz­gaz­da­ság­tan­hoz, orvostudományhoz, turbulens áramlások elméletéhez, mérnöki tudományokhoz, káoszelmélethez... No és az ő találmánya a fraktál és a Mandelbrot-halmaz. Mindezekről színes képet fest nekünk Buczolich Zoltán.

T. Sós Vera köszöntése

Nagy öröm Sós Verát, oly sokunk munkatársát, akadémiai mamáját vagy nagymamáját, a magyar kombinatorikus iskola nagyasszonyát 90. születésnapján köszönteni. De nehéz feladat is, hiszen olyan sok minden tódul az ember fejébe: fontos és gyönyörű matematikai eredményei; elragadó egyetemi és konferencia-előadásai; új tárgyak bevezetése az oktatásba; személyes törődése munkatársaival és tanítványaival; díjai és elismerései; a tudományos közélet odaadó szolgálata itthon és nemzetközi téren. – Lovász László írása.

Matematikus portrék: Backhausz Ágnes

Backhausz Ágnes az ELTE oktatója, kutatásait pedig 6 éve a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben folytatja. Korábban a Struktúrák limeszei, most pedig a Hálózatok dinamikája kutatócsoportban vizsgálja a véletlen gráfok sajátértékeinek viselkedését.

Matematikus portrék: Zombori Zsolt

Zombori Zsolt már hétéves korában programokat írt, egyetemistaként a filozófia, majd a logika érdekelte. Három éve a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben a Mesterséges intelligencia kutatócsoportban a gépi tanulás és az automatikus tételbizonyítás témájával foglalkozik.

Szemerédi Endre 80. születésnapjára

Személyes visszaemlékezéseivel köszönti 80. születésnapján az Abel-díjas Szemerédi professzort Sárközy Gábor: – Nagy megtiszteltetés számomra, hogy ezt a cikket megírhattam. Nem túlzás, hogy egész életemben ismertem Endrét és rengeteget köszönhetek neki.

Matematikus portrék: Rásonyi Miklós

A Rényi Alfréd Matematikai Intézetben készült video Rásonyi Miklós tudományos tanácsadót, a Valószínűségszámítás és statisztika osztály vezetőjét mutatja be. Több éves külföldi oktatói, kutatói munkája után itthon az Intézet Pénzügyi matematika kutatócsoportjában vesz részt. Az interjú végére az is kiderül, mi is lehetett volna belőle, ha nem matematikusnak áll.

Matematikus portrék: Pete Gábor

Pete Gábor már óvodás korában megtapasztalta, milyen örömet okoz az egyszerűsítés, az absztrakció. Ma a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet Valószínűségszámítás és statisztika osztályának tudományos főmunkatársa. Több mint tíz éves külföldi kutatásait itthon a Zaj-érzékenység kutatócsoportban folytatja.

Aczél János élete és munkássága

95. évét betöltve távozott közülünk Aczél János, aki 1947-ben doktorált matematikai analízisből Fejér Lipót és Riesz Frigyes vezetésével. Egyike volt a Fejér professzor által "big five"-nak elnevezett öt tanítványnak, akik hosszú életük során mind nagy matematikusokká váltak (rajta kívül Császár Ákos, Gaál István, Horváth János és Fuchs László). Aczél János életéről és függvényegyenletek elméletében elért tudományos eredményeiről szerzőtársa, Páles Zsolt, a Debreceni Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára írt.

Matematikus portrék: Harcos Gergely

Harcos Gergelyt már óvodásként is különösen érdekelték a számok, amiket egy ösvénynek tekintett. Középiskolás korában nyáron élvezettel oldott meg egyre több és több feladatot a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapokból (egyetemi évei végén pedig már a matematika szerkesztőbizottság tagjaként dolgozott). 10 évet töltött Amerikában matematikus kutatóként, majd 2006-ban települt vissza családjával Magyarországra. Tudományos tanácsadó a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben.

Matematikus portrék: Füredi Zoltán

Füredi Zoltán minden évben nyert az országos középiskolai versenyeken, de a tehetség mellett a sikerhez az is hozzájárult, hogy előre kiolvasta a speciális matematika tagozat négy évfolyamának tankönyveit, és legalább húszezer feladatot megoldott. Évfolyamának egyik legjobb matematikusa, aki kívülről tudta József Attila verseit. Több mint 20 évet töltött félig az Amerikai Egyesült Államok különböző egyetemein, félig a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben. Ma a kombinatorika nemzetközi hírű kutatóprofesszora.

Matematikus portrék: Varga Dániel

Varga Dániel a Prezi cégnél dolgozik, mellette a Rényi Alfréd Matematikai Intézet kutatója, területe a mesterséges intelligencia, azon belül a deep learning, a mély mesterséges neuronhálók. Matematikai és informatikai tudására egyaránt szüksége van, hogy avval foglalkozhasson, ami érdekli.

Matematikus portrék: Matolcsi Máté

Matolcsi Máté a BME egyetemi tanára és a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet tudományos tanácsadója. Fiatalon egyformán fontos volt számára a sport és a matematika. Beszél arról, miért fontos az életben a matematika, és mire is lehet használni a Fourier-analízist.

Matekból a pénzügyekbe

  • Kránicz Réka, Szikszai Mónika
Rendhagyó, páros interjút készített egymással Kránicz Gréta és Szikszai Mónika arról, mi volt a motivációjuk, amikor pályát választottak, hogyan tekintenek vissza a tanulmányaikra és hogy milyen tapasztalataik vannak matematikusként a pénzügyi világban. Mindketten az ELTE alkalmazott matematika alapszakán, majd a biztosítási es pénzügyi matematika mesterszakán végeztek. Most az MSCI amerikai székhelyű pénzügyi szolgáltató cégnél dolgoznak Budapesten.

Gulyás, meggyleves, lángos és dobostorta

Az amerikai ipari és alkalmazott matematikai társulat, a SIAM (Society for Industrial and Applied Mathematics) éves legjelentősebb díját Neumann János után nevezték el (John von Neumann Lecture Prize). A 2019-es év díjazottja Margaret H. Wright professzorasszony volt, aki a díjat optimalizációs problémák numerikus megoldási területén végzett úttörő kutatásaiért kapta. Vele készített interjút Fekete Imre, arra is rákérdezve, hogyan került az előadásába néhány jellegzetes magyar étel.

Matematikus portrék: Ambrus Gergely

Ambrus Gergely az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben dolgozik, a diszkrét geometria és az analízis határterületéról származó problémákat kutat, emellett a Budapest Semesters in Mathematics geometria kurzusának oktatója. A beszélgetés során kiderül, milyen fontos alkalmazásai lehetnek egy több évezredes matematikai tudományágnak a 21. században, illetve hogyan fér meg egymás mellett a matematika és a sport.

Matematikus portrék: Abért Miklós

Abért Miklós az MTA Rényi Alfréd Matematikai Intézete Algebra osztályának tudományos főmunkatársa, a Csoportok és gráfok kutatócsoport vezetője, a Budapesti Fazekas Mihály Gimnázium egykori diákja. Miért választotta a matematikát és mivel foglalkozik most?

Rónyai Lajos, Széchenyi-díj 2019

Rónyai Lajos a hazai algebrai iskola egyik kimagasló egyénisége, a hazai számitástudomány klasszikus algebrai irányzatának megteremtője, motorja, és nemzetközi rangú vezére. Az utánpótlás-nevelésben jelentős érdemeket szerzett mind a klasszikus algebra, mind a számítástudomány terén. A Széchenyi-díjas akadémikussal a vele évtizedek óta egy intézetben dolgozó munkatársa, az MTA SZTAKI tudományos tanácsadója, Gerencsér László beszélget.
Keresés