Portré – interjú

A portré – interjú menüpont jól vagy kevésbé ismert matematikusokat, vagy olyan, egykor matematikusként végzetteket szeretne bemutatni, akik ma más szakma elismert képviselői, sportolók, művészek… (rovatszerkesztő: Paulovics Zoltán.)

Dr. Csákány Béla, a Szegedi Tudományegyetem TTIK Bolyai Intézet Algebra és Számelmélet Tanszékének professor emeritusa, a matematika- és számítástudományok doktora, a JATE egykori rektora 2022.március 13-án, életének 90. évében elhunyt. Kollégái, tanítványai nevében Szendrei Ágnes és Waldhauser Tamás búcsúztak tőle. Az intézet honlapján megjelent nekrológot közöljük.

Az Ugródeszkák matek szakon 2. részében Biszak Előd, az Arcanum Adatbázis Kft. 34 éves ügyvezetője beszél arról, miért is volt számára hasznos, hogy matematika szakra járt. Nem lett belőle sem kutató, sem oktató, viszont egy nagyon sikeres céget vezet, ahol alkalmazza az egyetemen tanultakat. Bérczi-Kovács Erika készítette az interjút.

Fél évvel ezelőtt számoltunk be a 8. Európai Matematikai Kongresszusról, a matematikus közösség második legnagyobb szabású eseményéről a Matematikai Világkongresszus után. Az egyhetes programsorozat keretében Európa tíz kiemelkedő szaktekintélye tartott plenáris előadásokat. Egyikük a Rényi Intézet tudományos tanácsadója, Pach János, akivel Szathmári Nóra beszélgetett.

Új beszélgető sorozatot indítunk 2022-ben fiatal matematikusok részvételével Ugródeszkák matek szakon címmel. Az 1. részben Fehér Dánielt kérdezi Bérczi-Kovács Erika, hogyan jutott el Tokaj-Hegyaljáról a Luxemburgi Egyetemre.

Bollobás Béla Széchenyi-díjas matematikus, a Cambridge-i Egyetem professzor emeritusa, a Trinity College örökös tagja, a Memphisi Egyetem címzetes professzora, az MTA külső tagja. Diákkorában éveken át szinte minden matematikaversenyt megnyert. A magyar televízióban 2004-ben tűzték műsorra a róla készült riportfilmet a Matematikus történetek sorozatában.

Az Eötvös József-koszorút, amellyel országos és nemzetközi szinten kiemelkedő tudósokat díjaznak, már nem tudta átvenni, fia és egyben szellemi örököse, Simon Péter ment el helyette a díjátadóra. 2021. novemberében, életének 82. évében elhunyt Simon László egyetemi tanár, az MTA doktora, az ELTE professor emeritusa. Tanítványai és kollégái az Alkalmazott Analízis és Számításmatematikai Tanszékről fájó szívvel búcsúznak tőle.

Az M1 TV 2004. november 14-én Hungarikum című műsorában közvetítette Baló György beszélgetését Simonovits Miklóssal. A kombinatorikával, extremális gráfelmélettel foglalkozó ku­ta­tó­pro­fesszor azóta már Széchenyi-díjas akadémikus. Az interjúban diszkrét matematikáról, a Rényi Intézetről, a matematika tételeiről, és arról is beszél, hogy mi volt vonzó ebben a tudományban. 17 év elteltével mai szemmel érdekes újra megnézni a felvételt.

2021. október 16-án 88 éves korában elhunyt Heppes Aladár, az MTA doktora. Az egyetem elvégzése után, 1956 nyarán került az Alkalmazott Matematikai Kutató Intézetbe, ahol 12 évig dolgozott, és bár ezt követően szakmája a számítástudomány lett, valójában matematikus maradt, 80 éves korán túl is rendszeresen bejárt a Rényi Intézet könyvtárába.

T. Sós Vera matematikus, akadémikus, professor emerita kivételes tudása, személyisége itthon és külföldön is mindenkit lenyűgöz. Egyike azoknak, akiknek neve fémjelzi a magyar matematika XX–XXI. századi történetét. Ezért is közöljük újra a vele csaknem 20 évvel ezelőtt készült interjút, a magyar televízióban 2004-ben leadott riportfilmet. Tessék rákattintani…

Dr. Czách László, az Eötvös Loránd Tu­do­mány­egye­tem Matematikai Intézetének egyetemi docense, életének 93. évében, 2021. augusztus 18-án elhunyt. Halálával a háború utáni magyar matematika egésze és a hazai egyetemi matematikaoktatás kiemelkedő alakja távozott. Temetése 2021 október 4-én, 15 órakor lesz a Fiumei úti sírkert szóróparcellájában. Volt kollégái, Faragó István, Pfeil Tamás, Szilágyi Tivadar emlékeznek rá.

Kalmár László gondolatait idézzük halálának 45. évfordulóján: milyen meglátásai voltak csaknem fél évszázaddal ezelőtt a számítógép felhasználásáról, különösen az oktatásban. A régi interjúból sok kérdés még ma is ismerős, aktuális, vagy éppen még mindig megoldatlan. Képünkön a Szegedi Tudományegyetem Kalmár László Informatikai Intézete.

A 2021-ben Abel-díjat kapott matematikusról 20 évvel ezelőtt készült, a tv-ben is leadott riportfilmben Lovász Lászlón kívül megszólal felesége és számos ismert magyar és külföldi tudós kollégája. Akkoriban már látta, milyen új lehetőségek várhatnak rá a matematika és a számítástudomány összekötésében, azt azonban talán még nem, hogy a tudománypolitikában milyen új szerepet fog vállalni. Több magyar Abel-díjas és több youtube-videó is szerepel cikkünkben…
Milyen volt a 80-as években a Kis Matematikusok Baráti Körébe, a Berzsenyi matematika tagozatos osztályába, az ELTE-re, majd később Princetonba járni, és mivel foglalkozik 2021-ben az Osztrák Tudományos Akadémia Erwin Schrödinger-díját elnyert Erdős László a Bécs melletti Institute of Science and Technology (IST Austria) intézetében? – Oláh Vera interjúja Erdős Lászlóval…
Ha bizonytalan voltam egy-egy 19. vagy 20. századi tudós, matematikus vagy fizikus élettörténetének részleteiben, hozzá fordultam. Előadásait is tudománytörténeti kutatásai alapozták meg, szeretettel, mély átérzéssel, humorral beszélt. Sokat írt, publikált, könyveken kívül cikkeket (rendszeresen a Fizikai Szemlében, a KöMaL-ban, vagy a Természet Világában, az Élet és Tudományban, a Magyar Tudós Lexikonban). Az Érintő indulása óta 3 cikkét közöltük, de többet tervezett, és a hagyományok őrzőjeként örült volna mostani számunk Arany Dánielről szóló írásának is. Radnai Gyulára emlékezünk…
Nem szeretem azt a kifejezést, hogy alkalmazott matematika, mert egy matematika van, és annak a különféle alkalmazásai – mondja az interjúban Horváth Zoltán, az európai ipari és innovációs matematika szolgáltatási hálózat, az EU-MATHS-IN új elnöke. A győri Széchenyi István Egyetem Matematikai és Informatikai Tanszékének vezetője 2013 óta elnöke a hálózat magyar tag­szer­ve­ze­té­nek, amely 7 egyetem és két kutatóintézet összesen 22 kutatócsoportját fogja össze.
Tudományos tevékenysége a klasszikus analízis területére esik, elsősorban a Fourier- és ortogonális sorok elméletére, de jelentős eredményeket ért el függvényterekkel, sorozatok osztályaival, beágyazási tételekkel és egyenlőtlenségekkel kapcsolatban is. Rendkívül szerény egyéniség volt, saját, gyakran szemléletformálóan átütő eredményeit legtöbbször „apróságnak”, „kis javításnak” nevezte. Leindler László 2020. szeptember 18-án bekövetkezett halálával egy kimagasló életpályájú tudóst, tanárt és kollégát veszítettünk el – írja Totik Vilmos.
Mandelbrotot a tiszta elméleti kutatások helyett az alkalmazottabb területek érdekelték. Kutatásai számos tudományterülethez kapcsolódtak, például a statisztikus fizikához, meteorológiához, köz­gaz­da­ság­tan­hoz, orvostudományhoz, turbulens áramlások elméletéhez, mérnöki tudományokhoz, káoszelmélethez... No és az ő találmánya a fraktál és a Mandelbrot-halmaz. Mindezekről színes képet fest nekünk Buczolich Zoltán.
Nagy öröm Sós Verát, oly sokunk munkatársát, akadémiai mamáját vagy nagymamáját, a magyar kombinatorikus iskola nagyasszonyát 90. születésnapján köszönteni. De nehéz feladat is, hiszen olyan sok minden tódul az ember fejébe: fontos és gyönyörű matematikai eredményei; elragadó egyetemi és konferencia-előadásai; új tárgyak bevezetése az oktatásba; személyes törődése munkatársaival és tanítványaival; díjai és elismerései; a tudományos közélet odaadó szolgálata itthon és nemzetközi téren. – Lovász László írása.
Backhausz Ágnes az ELTE oktatója, kutatásait pedig 6 éve a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben folytatja. Korábban a Struktúrák limeszei, most pedig a Hálózatok dinamikája kutatócsoportban vizsgálja a véletlen gráfok sajátértékeinek viselkedését.
Zombori Zsolt már hétéves korában programokat írt, egyetemistaként a filozófia, majd a logika érdekelte. Három éve a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben a Mesterséges intelligencia kutatócsoportban a gépi tanulás és az automatikus tételbizonyítás témájával foglalkozik.