Könyvespolc – ajánló

A könyvespolc – ajánló rovatban elsősorban olyan könyvekről szeretnénk tudósítani és olyan elektronikusan elérhető írásokat ajánlunk, amelyek a matematika bármely része vagy kapcsolatai iránt érdeklődők számára kívánatosak lehetnek. (rovatszerkesztő: Tóth János.)

Talán még nem hallottak arról, hogyan tette Hilbert valóban axiomatikussá az euklideszi geometriát, és hogyan akarta logikailag megalapozni az egész matematikát. És arról, hogy az általános relativitáselmélettől kezdve a kvantummechanika születéséig szinte mindenütt ott volt, – beleértve a számítástudományt is – ahol a jövő született.
A jövővel kapcsolatos lehetőségek elképzelése és a valószínűségük megbecslése kulcsfontosságú mindennapi életünk megszervezéséhez, illetve hosszabb távú céljaink eléréséhez. Keszthelyi Gabriella idén megjelent könyve azt mutatja be, milyen gondolkodási lépéseket végzünk ilyenkor, hogy mindennek mi a matematikai és tudománytörténeti háttere, illetve mik azok az esetek, amikor az intuíciónk nem vezet helyes eredményre. A könyvet egyaránt ajánljuk középiskolás diákoknak, tanároknak, illetve egyetemi hallgatóknak a témában való elmélyüléshez.
Vegyészekhez beépített kiküldött tu­dó­sí­tónk (korábbi, az ajánlott irodalomban feltüntetett írásai nyomdokain) újfent kincset talált, amit szeretne megosztani olvasóinkkal. A jó szívvel ajánlott könyvecske tulajdonképpen egy mese – gyermekeknek, vagy inkább felnőtt, jelenlegi, jövendő és volt kutatóknak a tudományról.
Nemrég jelent meg A rövidítés tudománya – Hatékony gondolkodás a mate­ma­ti­ká­ban és a mindennapi életünkben című könyv. Alapgondolata, hogy a jól megválasztott rövidítés; jelölés, diagram, eljárás vagy definíció egyszerre gyorsítja fel a gondolkodást és teszi lehetővé az összetett problémák átlátható kezelését. A szerző, Marcus du Sautoy neve Magyar­or­szá­gon is ismert: a Park Kiadónál korábban megjelent tőle A prímszámok zenéje (2014) és A kreativitás kódja (2022) – mindkettő közérthető, tudo­mány­nép­sze­rű­sí­tő stílusban.
Fényes Imre (1917–1977) a magyar fizika egyik legendás alakja, ma is hatással van tanítványaira. Ropolyi László és Szegedi Péter most megjelent válogatása bemutatja 50 évvel ezelőtti termo­di­na­mi­kai és kvantummechanikai eredményeit, köztük kapcsolatát Heisenberg vagy éppen Neumann gondolataival.
A lineáris algebra a BME-n összeforrt Wettl Ferenc nevével. Könyvének bevezető gondolata: érthetővé tenni azt, amit sokan örök misztikumként élnek meg. Jóllehet ennek a terjedelmes témának az egyetlen tankönyvbe integrálása szinte lehetetlen vállalkozás volt a szerző részéről, mégis sikeresnek bizonyult, hiszen rövid időn belül már a második kiadására is sor került.
A kecskeméti MATEGYE Alapítvány a 2020-ban megjelent Hibás feladatmegoldások az általános iskolában című könyvének folytatásaként adta ki 2025-ben Orosz Gyula: Hibás feladatmegoldások a középiskolában című munkáját. Mindkét mű rendhagyó módon közelíti meg a matematikai gyakorlást: nem csak az „egyik helyes” útvonalat, azaz a megoldást mutatják be, hanem a tanulók és tanárok számára egyaránt rendkívül értékes hibaanalízist kínálnak...
Kéri Gerzson: „Vázlatok három tantárgy diákolimpiáinak a versenyzőiről, valamint az országos versenyek legjobbjairól 1894–2024” címmel megjelent munkájának és az azt megelőző „Hatvanhat év legtehetségesebb matekos diákjai. A matematikai diákolimpiák magyar versenyzői 1959–2024” saját kiadású könyvének nemrég megjelent, 2025-ig kiterjesztett online változatáról Oláh Vera írt könyvajánlót.
David Sumpter angol tu­do­mány­nép­sze­rű­sí­tő matematikus könyve a nagy­kö­zön­ség­nek íródott, nem tételez fel előzetes matematikai ismereteket. Erénye, hogy a megfigyelt (matematikai) összefüggéseket időről időre praktikus élethelyzetekre fordítja le, konkrét helyzetekhez konkrét stratégiákat javasolva. A magyar fordítást nemrég jelentette meg a Typotex kiadó. A könnyed, olvasmányos mű el­ol­va­sá­sá­hoz Lóczi Lajos kínál ízelítőt.
„Valószínűleg több ember tanult jobb matematikai alapokat Gardnertől, mint bárki mástól a világtörténelemben.” – állítja Donald Ervin Knuth. Bár a recenzor nem osztja teljesen ezt a véleményt, de elismeri, hogy Gardner sikerének egyik titka, hogy egyfajta rafinált naivitással, huncut humorral fordult a nehéz matematikai és feladvány-logikai témák felé, és ezt a gondolkodásmódot olvasóinak tömege szerette meg. Hujter Mihály írásából kiderül, miért.
Kate Kitagawa és Timothy Revell: A számok titkos élete: A matematika ismeretlen úttörőinek története című könyvének hátsó borítóján levő szöveg világosan elárulja: a könyv nemcsak a matematika ismeretlen úttörőiről, hanem elsősorban olyan jelentős ma­te­ma­ti­ku­sok­ról szól, akiket a fehér férfiak sokáig elnyomtak: tehát nőkről, ázsiaiakról és feketékről. Simonovits Andrásnak volt, ami tetszett a könyvben, és volt, ami nem, ezt osztotta meg recenziójában.
Amikor egy könyvesboltban megláttam Petr Beckmann A Pi története című könyvét, azonnal belekerült a bevásárlókosáramba – írja Lente Gábor. Eredetileg még 1970-ben jelent meg, magyarul pedig – Gerner József fordításában – a Typotex Kiadó jelentette meg 2022-ben. Ez az élvezetes írás nemcsak a könyvről szól…
Simonovits András: Válogatott fejezetek a matematika történetéből című művénak második, javított kiadását a Typotex ingyenes e-könyvként adta ki. Tudományterületeken átívelő és a tanítási szempontokat kiemelten kezelő szemlélet hatja át a szerző szubjektív, mégis átfogó mate­ma­ti­ka­tör­té­neti válogatásának a tárgyalásmódját. Freud Róbert ajánlja a könyvet.
Neumann János tudományos hagyatékának ápolása folyamatos közös feladatunk. Azzal, hogy írásainak jelentősen kibővített változatát megjelentette, fontos részt vállalt ebben a tevékenységben a Typotex Kiadó. Neumannak a kötetben szereplő fizikai és matematikai tárgyú írásairól Etesi Gábor számol be. Ugyanakkor Vizvári Béla jelen cikke a közgazdaságtani és matematikai dolgozatokat ismerteti. A recenziók is igazolják, hogy Neumann írásai mennyire gondolatébresztőek.
Ez a különleges szakmai könyv, feladatgyűjtemény, összefoglalás egészen másként közelíti meg a hatványok és gyökök témakörét, mint elődei. Igyekszik minden részletre kiterjedően áttekintést adni a módszerekről és az alkalmazásokról egészen a középszintű érettségitől az olimpiai feladatok szintjéig. Kiss Géza számol be a kétkötetes műről.
Neumann János tudományos hagyatékának ápolása folyamatos közös feladatunk. Azzal, hogy írásainak jelentősen kibővített változatát megjelentette, fontos részt vállalt ebben a tevékenységben a Typotex Kiadó. Neumannak a kötetben szereplő fizikai és matematikai tárgyú írásairól most Etesi Gábor számol be. Ugyanakkor Vizvári Béla cikke a közgazdaságtani és matematikai dolgozatokat ismerteti. A recenziók is igazolják, hogy Neumann írásai mennyire gondolatébresztőek.
A kolozsvári Ábel Kiadó először teszi hozzáférhetővé nyomtatásban Riesz Frigyes három, korábban kiadatlan, egyetemi hallgatók számára írt előadásjegyzetét. A könyv igazi hiánypótló mű, megvásárolható a Typotex Kiadónál vagy a szerkesztőknél: Tarcsay Zsigmond mutatja be a monográfiát.
A cím egy 2024 májusában bemutatott érdekes játékfilmre utal, amelynek főhősnője a Szemerédi-tételből kiindulva bebizonyítja a Goldbach-sejtést (a következtetés nem igaz). A Wikipédia se­gít­sé­gé­vel elolvasható a film leírása, a Goldbach-sejtés és a Szemerédi-tétel, mégsem tartom feleslegesnek a három kérdést egy rövid cikkben tárgyalni – írja Simonovits András.
Az egyszerű, de elegáns sötétzöld címlap egy nagy méretű és vaskos kötetet takar, ami több mint ötszáz sűrűn szedett oldalon minél természetesebb módon bevezetve, gondosan felépítve tartalmazza a lineáris algebra témáit az alapoktól kezdve egé­szen a határterületekig. Wettl Ferenc Lineáris algebrájának moduláris felépítése lehetővé teszi, hogy különböző, mérnöki, közgazdasági vagy természet­tu­do­má­nyos képzések akár alap-, akár mesterfokú kurzusain tankönyvként és kiegészítő anyagként is szolgáljon. Ács Bernadett mutatja be a könyvet.
Giorgio Parisi: A seregélyek röpte című könyvében nyolc önálló kis történet van, amelyek mind a szerző fizikai Nobel-díját megelőző időszakban születtek. Az első fejezet címe, A seregélyek röpte nem metafora, hanem a lehető legkonkrétabban kell érteni. A Rómában nagy csapatokban repkedő madarak összehangolt mozgásának tudományos vizsgálatáról szól. Az utolsó fejezet pedig Édith Piafot idézi. Lente Gábor vegyészprofesszor ajánlja a könyvet.