Könyvespolc – ajánló

A könyvespolc – ajánló rovatban elsősorban olyan könyvekről szeretnénk tudósítani és olyan elektronikusan elérhető írásokat ajánlunk, amelyek a matematika bármely része vagy kapcsolatai iránt érdeklődők számára kívánatosak lehetnek. (rovatszerkesztő: Tóth János.)

2018. március 27-én az MTA könyvtárában mutatta be a szerző — Kovács László — a munkatársaival — Abonyi Iván, Gurka Dezső, Rab Irén, Gazda István — részben közösen írt új munkáját. A könyv címe: Segner János András, két alcímmel. Az első: Egy jeles hungarus a 18. századból. A második: Orvos, matematikus, fizikus, csillagász, vegyész, tanár, filozófus és műszaki alkotó. Az interneten a híres tudósról, J. A. Segnerről csak gyenge minőségű arcképek találhatók. A friss kötet borítóján viszont megjelent F. Reibenstein festő szép színes Segner-portréja.
Gian-Carlo Rota (1932–1999) olasz születésű amerikai matematikus és filozófus. Indiszkrét gondolatai arról, hogyan kell(ene) előadást tartani, cikket írni, 20 év elteltével is őt igazolják. Aki még ma is táblára ír, szívlelje meg a tízből az egyik tanácsának lényegét: A táblahasználatnak két sarkalatos pontja van. Győződj meg arról, hogy a tábla makulátlanul tiszta. A bal felső sarokban kezdj írni a táblára. Szerkesztőségünk kép­vi­se­le­té­ben Besenyei Ádám úgy gondolta, érdemes lefordítani magyarra ezt az élvezetes, az egyesült államokbeli Cambridge-ben egykoron elhangzott előadást.
Diákok, tanárok, matematikatörténészek, matematikusok, figyelem! Kedves szerzőnk, Simonovits András két igazán közérdekű, érdekes és szép összeállítására szeretnénk ráirányítani a Könyvespolc reflektorának fényét. A két ajánlott honlap előadások bemutatóit tartalmazza (nyomtatható vagy vetíthető formában) néhány alapvető fontosságú témáról. A be­mu­ta­tó­so­ro­za­tot tanárok is használhatják; ha ennek alapján tartanak előadást, akkor jelentős mennyiségű munkát takaríthatnak meg.
Az Amerikai Matematikai Társaság Student Mathematical Library című könyvsorozatában jelent meg Jiří Matoušek Thirty-three miniature. Mathematical and algorithmic applications of linear algebra című könyve. A szerző az olvasóról csupán annyit feltételez, hogy rendelkezik lineáris algebrai alapismeretekkel, barátságos viszonyt ápol polinomokkal, valamint ismeri a gráfelmélet és az euklidesz geometria alapfogalmait. Huszár Kristófnak nagyon megtetszett a harminchárom miniatúra, ezért ajánlja nekünk is, különösen a kilencediket, amit részletesen is ismertet.
Cikkeinkhez kapcsolódó honlapokat ajánlunk ebben a rövid írásban. Elsőként az amerikai Ipari és Alkalmazott Matematikai Társaság, a SIAM által kiadott SIAM NEWS-ból idézünk: mi is a ma­te­ma­ti­ka szerepe a bennünket kö­rül­ve­vő világban és milyen állások várják ma a matematikusokat, informatikusokat, mérnököket, természettudósokat.
Hézagpótló művet tartok a kezemben; már az első kiadás is alapműnek számított és nem hi­á­nyoz­ha­tott senki polcáról, aki adat­fel­dol­go­zás­sal, kísérlettervezéssel foglalkozik. A korábbi, bibliaként forgatott könyv, többszöri utánnyomás dacára is elfogyott, hiánycikknek számít. A jelen mű ennek átdolgozott, javított kiadása. Kemény Sándor, Deák András, Lakné Komka Kinga, Kunovszki Péter: Kísérletek tervezése és értékelése c. kétkötetes könyvéről Héberger Károly írt recenziót.
Csizmadia Ákos könyve a tragikusan fiatalon elhunyt magyar csillagásznak állít méltó emléket. A Föld alakjának pontos meghatározása Izsák Imre munkásságának talán legfontosabb területe. Elsőként mutatta ki, hogy a Föld egyenlítői ke­reszt­met­sze­te sem kör, hanem ellipszis. 1970-ben krátert neveztek el róla a Hold túlsó oldalán. Ladics Tamás méltatja a könyvet.
Bencze Mihály és Marius Dragan nemrég megjelent példatárát haszonnal forgathatják az olyan rutinos versenyzők, akik nagy számú eredeti feladat meg­ol­dá­sá­val akarnak további gyakorlatot szerezni. A könyv előszavában azt ígérik a szerzők, hogy a könyv segítséget nyújt középiskolai diákok és egyetemisták számára a nemzetközi versenyekre való felkészítésben. Ennek az elvárásnak a könyv Gyenes Zoltán indoklása szerint csak részben felel meg.
A Természet Világa ismeretterjesztő folyóirat 2017. augusztusi számában jelent meg Besenyei Ádám és Csomós Petra A gyorshajtástól az időjárásig — Kalandok az alkalmazott matematikában című írása, mely közérthető módon, játékos példákon keresztül vezeti be az olvasót a dif­fe­ren­ci­ál­e­gyen­le­tek izgalmas világába.
Kiss Z. István, Joel C. Miller és Simon L. Péter: Mathematics of Epidemics on Networks című könyve nemrég jelent meg a Springer kiadónál. Bodó Ágnes írt a könyvről és hátteréről, a járványok terjedéséről, a hálózatok ma­te­ma­ti­ká­já­nak és a hálózatokon keresztül terjedő járványok tudományterületének fej­lő­dé­sé­ről. A könyv szerzőinek felhívására pedig néhány vers is született e témában, ezeket a recenzió után közöljük.
Összegyűjtöttük néhány magyarországi, illetve magyar nyelvű matematikai folyóirat honlapját (ők tehát a testvéreink). Bizonyosan nem teljes a lista, és többet is lehetne (érdemes is volna) írni róluk: rovatszerkesztőnk, Tóth János várja olvasóink visszajelzéseit. A fotón a Fine Hall Library, a Princetoni Egyetem Könyvtára látható.
A Gondolat Kiadó a természettudományok és a matematika, valamint a filozófia, a művészetek, az irodalom és a történettudomány köl­csön­ha­tá­sa­it vizsgáló tudománytörténeti sorozatot indított útjára. E sorozat egyik – szü­le­té­sé­nek 100. évfordulója alkalmából Simonyi Károly emlékének szentelt – darabja a Matézis, mechanika, metafizika. A 18-19. század korának eszmetörténeti hátterét elsősorban Descartes, Leibniz, Newton és Kant gondolatai adják, de – erre a kötet szerkesztője, Gurka Dezső tanulmánya a legjobb példa – a filozófiára éppúgy hatnak a ter­mé­szet­tu­do­mányok, mint a filozófiai gondolatok a tudományok alap­kér­dé­se­i­re. A tanulmánykötetet Csizmadia Ákos ismerteti.
Főként arról szól ez a tanulmány, hogy Gödel első és második nemteljességi tételének a népszerűsítő irodalomban szereplő interpretációi milyen értelemben tekinthetők helyesnek vagy hol váltanak át parttalan fantáziálásba, elfeledkezve arról, hogy ezek a tételek mindenféle interpretáció nélkül, önmagukban is érdekes állításokat tesznek a ma­te­ma­ti­ká­ról. Torkel Franzén: Gödel nemteljességi tételei című, Értelmezések és félreértések alcímű, a TypoTeX kiadónál 2013-ban megjelent könyvéről Molnár Zoltán Gábor írt recenziót.
A hálózatkutatás iránt érdeklődő magyar olvasók Barabási Albert-László újabb könyvét vehetik a kezükbe. Czégel Dániel szerint érdemes el­ol­vas­ni, szellemi szórakozást kínál a felsőbbfokú ma­te­ma­ti­ká­ban jártas és kevéssé jártas olvasóknak egyaránt.
Megkértünk egy kognitív tudományi hallgatót (Farkas Dávidot) és egy matematikai fizikus kollégát (Andai Attilát), írja meg véleményét ugyanarról a könyvről, Guillermo Martínez: Borges és a matematika című művéről. Szeretnénk más alkalmas írások esetén is találni recenzenspárokat mindannyiunk okulására. (A rovatvezető előzetes megjegyzése.)
Mik is azok a nemnegatív operátor-félcsoportok, és miért fontos ezek vizsgálata? Bátkai András, Marjeta Kramar Fijavž és Abdelaziz Rhandi Nemnegatív operátor-félcsoportok (a végestől a végtelen dimenziókig) című 364 oldalas monográfiája 2016 második felében jelent meg elektronikusan a Birkhäuser Kiadó gondozásában. A könyv nyomtatott formában várhatóan 2017 februárjától elérhető.
Jelen sorok írója tízéves korában kezdett prog­ra­moz­ni tanulni, és ez meghatározó ta­pasz­ta­lat volt annak ellenére, hogy az akkori számítógépek nyújtotta felhasználói élményt össze sem lehet hasonlítani a ma megszokottal. A prog­ra­moz­ni tanulás egy mai gyerek számára is ugyanilyen lenyűgöző tud lenni. Korn András Carol Vorderman: Prog­ra­mo­zás gyerekeknek c, könyvét saját nyolcéves fián "tesztelte".
Könyvajánlóinkat és honlapajánlóinkat ebben a számunkban is megtalálják Olvasóink, ezzel színesítve az olykor nehezebb tudományos munkák és hosszú matematikatörténeti kifejtések sorát. Amit itt találnak, az könnyed és rövid 😄
Mennyivel korábban célszerű kimenni indulás előtt a repülőtérre? Valójában mit árul el a köz­vé­le­mény-kutatás? Milyen lottózási módszer vezet a legbiztosabban a meg­gaz­da­go­dás­hoz? Jordan Ellenberg könyve, a Hogy ne tévedjünk megdöbbentő felfedezésekre világít rá egyes-egyedül a matematikus módszerével, de nem a matematikusok által használt szaknyelven. A könyv egy fejezetét a Park Könyvkiadó szíves en­ge­dé­lyé­vel közöljük.
A csúcsragadozó a tápláléklánc tetején helyezkedik el, ő semmilyen más élőlénynek nem tápláléka/áldozata (Wikipédia). A recenzió természete, hogy mások munkájáról szól. Most épp egy olyan blogra hívjuk fel a figyelmet, amely matematikus blogokat ismertet: a Notices of the AMS című lapban sok érdekesség olvasható.