A gyorshajtástól az időjárásig

Facebook
Nyomtatás

Környező világunk számtalan lehetőséget biztosít az időben változó folyamatok vizsgálatára. A szerzők ezek közül szemezgetve vezetik végig az olvasót az egyszerű differenciálegyenletek felírásától a bonyolult fizikai modellek megoldásakor felmerülő problémákig. Az írás Feynman tanmeséjével indul a gyorsan hajtó autósról. Valóban egy órája úton kellene lennie, ha óránként 90 kilométeres sebességgel hajtott? A sebességmérőhöz való hasonlósága okán a szerzők matematikai traffipax néven vezetik be a differenciahányados fogalmát, majd határértéket sejtetve jutnak el a deriváltig, ami a változás pillanatnyi ütemét adja meg.

Első példaként a Sosemvolt Bankban elhelyezett pénzösszeg időbeli változására írnak fel egyszerű elgondolásokból adódó differenciális összefüggéseket. Ezután egy kedves mesébe ágyazva egy királylány és négy, különböző viselkedésű kérője közt ébredő érzelmek időbeli változását vizsgálják. A harmadik példa Lorenz modellje, amellyel a szerzők a megoldás kezdeti értékekre való érzékenységét igyekeztek illusztrálni. Az írást mindhárom példa esetében a megfelelő fázisképek egészítik ki.

A kezdeti értékekre való érzékenység átvezet arra a nagyon is aktuális kérdésre, hogy előrejelezhető-e az időjárás. Ezzel a szerzők egy külön fejezetben foglalkoznak. Röviden és közérthetően (tehát matematikai formulák nélkül) mutatják be, hogyan lehet egy bonyolult, több parciális differenciálegyenletből álló rendszert közelítő módszerek és számítógépek segítségével megoldani, valamint egy példán szemléltetik is az eljárások hatalmas számítási és tárolási igényét.

bes12

Az írás a differenciálegyenleteket felhasználó többi tudományterületre való kitekintéssel zárul. Az érdeklődő olvasók pedig további olvasnivalót találhatnak az irodalomjegyzékben felsorolt hivatkozások között.

Az ismeretterjesztő írás kiválóan tükrözi a szerzők szándékát: megragadja a változás ütemének az időben változó folyamatok modellezése során játszott fontosságát, továbbá egyszerű és szórakoztató, mégis tudományosan érdekes példákon keresztül mutatja be a modellezés főbb lépéseit, és felhívja a figyelmet a nemlineáris folyamatok vizs­gá­la­tá­nak nehézségeire.

A cikket minden érdeklődő középiskolásnak, de akár a differenciálegyenletekkel most foglalkozni kezdő egye­te­mis­ták­nak is jó szívvel ajánljuk.

Besenyei Ádám és Csomós Petra
A gyorshajtástól az időjárásig — Kalandok az alkalmazott matematikában

Természet Világa, 2017. augusztus (148. évfolyam, 8. szám), 346—351. oldal

Az írás elérhető a Természet Világa honlapján is:

http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2017/tv1708/besenyei.html

A rovat ajánlott cikkei
Bojti Anna társasjáték-tervező és gyerekkönyvíró 2019 óta a Pagony játékkiadójának vezetője. Elsősorban az általános iskolás korosztálynak írja kalandkönyveit. Na de mik is ezek a „lapozgatós” könyvek? És mi közük van a gráfokhoz?
Richard Feynman (1918–1988) a 20. század második felének egyik legismertebb fizikusa, aki több világszerte népszerű tankönyvet és népszerűsítő könyvet írt. A magyarul most kiadott könyv Feynman egy elveszett előadását rekonstruálja, amelyben bolygók Nap körüli mozgási törvényeit adta elő elemi módszerrel a Caltech egyetem kezdő diákjainak 1964-ben.
Staar Gyula legújabb könyve a Typotex kiadásában: Egy diszkrét matematikus − Beszélgetések Lovász Lászlóval. Könyvbemutató: május 7-én 11 órától az MTA Nagytermében, ahol a szerző és a könyv főhőse várják a regisztrált érdeklődőket. A kötet 10%-os kedvezménnyel előrendelhető (fizetni majd csak a megjelenés után kell) a kiadó honlapjáról. Az itt feliratkozóknak tudják biztosítani a korlátozott számban megjelenő könyvet!
Bolla Marianna és Szabados Tamás könyve, Multidimensional Stationary Time Series − Dimension Reduction and Prediction címmel 2023-ban jelent meg átdolgozott kiadásban, elektronikus és nyomtatott változatban. Mihaletzky György ajánlja a könyvet matematikus, alkalmazott matematikus mester képzési szakos hallgatók, PhD hallgatók, és idősorok alkalmazásaival foglalkozó kutatók számára.
Talán még nem hallottak arról, hogyan tette Hilbert valóban axiomatikussá az euklideszi geometriát, és hogyan akarta logikailag megalapozni az egész matematikát. És arról, hogy az általános relativitáselmélettől kezdve a kvantummechanika születéséig szinte mindenütt ott volt, – beleértve a számítástudományt is – ahol a jövő született.
Hírlevél feliratkozás