alkalmazott matematika

Gulyás, meggyleves, lángos és dobostorta

Az amerikai ipari és alkalmazott matematikai társulat, a SIAM (Society for Industrial and Applied Mathematics) éves legjelentősebb díját Neumann János után nevezték el (John von Neumann Lecture Prize). A 2019-es év díjazottja Margaret H. Wright professzorasszony volt, aki a díjat optimalizációs problémák numerikus megoldási területén végzett úttörő kutatásaiért kapta. Vele készített interjút Fekete Imre, arra is rákérdezve, hogyan került az előadásába néhány jellegzetes magyar étel.

Ipari és Alkalmazott Matematikai Kongresszus Valenciában

Jeles esemény az alkalmazott és ipari matematikai kérdésekkel foglalkozó kutatók életében a számukra rendezett nemzetközi kongresszus. A kilencedik kongresszust július 15−19. között Valenciában tartották. Több mint négyezer résztvevő látogatott el Spanyolországba – köztük a beszámolót író Fekete Imre –, ahol az eseményt társadalmi szinten is kiemelt módon kezelték. Ezt támasztja alá az is, hogy a kongresszust személyesen VI. Fülöp spanyol király nyitotta meg.

Kockázat és bizonytalanság

2019. március 18-án hétfő délután 4 órakor tartja Risk and complexity: a new theory to control uncertainty című előadását Marco Claudio Campi, az olaszországi Brescia egyetemének rendszerelmélet professzora az MTA SZTAKI kezdeményezésében egy éve indított Rudolf E. Kálmán Distinguished Lecturer Program keretében. Várják az érdeklődőket, a további részletekről pedig itt tájékozódhatnak.

Alapkutatások támogatása Amerikában

Világszerte nehéz helyzetük van a kutatóknak, köztük a matematikusoknak, hogyan tudatosítsák a politikai döntéshozókban az alapkutatások lényegét és társadalmi hasznosságát. A Notices of the American Mathematical Society folyóiratának 2019. januári számában jelent meg erről egy cikk Math Societies to Lawmakers: This is Why You Should Fund Basic Research címmel. Amerikában a matematikai társulatok például origamival magyarázták el a jogalkotóknak, miért érdemes támogatniuk az alapkutatásokat.

Matematikával a Zika ellen

Az elmúlt évek egyik legnagyobb riadalmat keltő járványa a 2015–2017-es dél-amerikai Zika-járvány volt. Bár a fertőzöttek túlnyomó többségénél a betegség tünetek nélkül, vagy igen enyhe tünetekkel zajlik le, a Zika mégis komoly veszélyt hordoz magában: kiderült ugyanis, hogy Zikával fertőzött nők magzatainál a betegség súlyos fejlődési rendellenességet, ún. kisfejűséget (mikrokefália) okozhat... Hogyan lehet matematikával védekezni a Zika ellen? Erről írt Dénes Attila. Képünkön a vírusról a Wikipédián található elektron­mikrosz­kópos felvétel látható.

Két nemzetközi konferenciáról

Két jelentős konferenciáról adunk hírt röviden. Az egyik The International Joint Conference on Neural Networks, a legjeletősebb neuronhálózati konferencia 2019 nyarán Budapesten lesz. A másik, a MaCKiE, A matematika a biokémiai kinetikában és a vegyészmérnöki tudományban most 2018 novemberben zajlott Gentben.

Mi is az a … perzisztens homológia?

Vessünk egy pillantást a francia pointillista festő, Seurat egy képére. (George Seurat: A Szajna Grande Jatte szigeténél, 1888). Szemünk vagy agyunk egyik csodálatos képessége, hogy a különálló pontokból álló adathalmazból egy összefüggő képet – a diszkrétből folytonosat – alkot. Adatok elemzése során rendszeresen felmerülnek hasonló problémák. A vizsgált minta eloszlása esetleg nem egyenletes, illetve folyton-folyvást meg kell küzdeni a jelenlévő zajjal is: egy adathalmaz sokféleképp torzulhat. Az analízisben például teljesen általános, hogy egy függvény tulajdonságait az őt közelítő függvények alapján próbáljuk megismerni. A topológia keretein belül átfogó módszer keletkezett a fentiekhez hasonló problémák kezelésére. A perzisztens homológiával Shmuel Weinberger, az University of Chicago professzora ismertet meg bennünket. A cikk eredetileg az American Mathematical Society Notices folyóiratának 2011 januári számában jelent meg a What is ...? rovatban. A fordítást Stipsicz András készítette.

2018: A matematikai biológia éve

„Kiküldött tudósítónk”, Tóth János beszámolója a 11. Európai Matematikai és Elméleti Biológiai Konferenciáról, Lisszabonból. (2018. július 22­–27.) A matematikai biológia éve alkalmából megrendezett konferencia beszámolóját más magyar résztvevők megjegyzései is színesítik, így több szemszögből kaphatunk képet a biomatematika néhány időszerű és népszerű ágáról. A csoportkép a http://ecmtb2018.org/group oldalán jelent meg.

Milyen tulajdonságok miatt alkalmas a matematikus az iparban való elhelyezkedésre?

Bill Satzer cikke tavaly jelent meg a SIAM News-ban (az amerikai Ipari és Alkalmazott Matematikai Társaság folyóiratában), a szerző nemrég ment nyugdíjba a 3M cégtől. Az ipari alkalmazáshoz kívánatos tulajdonságok három általános kategóriáját részletezi írásában: szakmai képességek, kommunikációs képességek és rugalmasság. Megállapításai a magyar egyetemeken matematikából Msc vagy doktori fokozatot szerzettekre is ugyanúgy vonatkoznak, mint az amerikai frissen PhD-t szerzett matematikus munkavállalókra. A fordító, Horváth Gábor maga is nemrég váltotta át egyetemi karrierjét a versenyszférára.

Európai ipari matematika Budapesten

  • Bodó Ágnes, Fekete Imre, Izsák Ferenc
2018. június 18. és 22. között a Bolyai János Matematikai Társulat, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, az MTA SZTAKI és az ECMI (European Consortium for Mathematics in Industry) közös szervezésében Budapesten rendezték meg a 20. Európai Matematikai Ipari Konferenciát, ahol az izgalmas és érdekes előadások mellett az akadémia − ipar, ipar − ipar közötti kapcsolatok elmélyítésére is sor került.

Pontpozicionálás távolságméréssel

Mára mindennapossá vált, hogy GPS segítségével tájékozódunk, ha útnak indulunk. A GPS pontosan meghatározza a helyünket, mégpedig a mű­hol­dak­tól vett távolságainkkal. Gehér György a síkon és a térben is megmutatja, hány állomásra van szükség ahhoz, hogy egy adott tárgy helyzetét távolságméréssel meg tudjuk állapítani. A matematika különféle ágaiban (elméleti és al­kal­ma­zott területeken egyaránt) felmerülnek olyan problémák, amikor szükség van arra, hogy a távolságot nem a fenti euklideszi értelemben mérjük, hanem egy jóval általánosabb, úgy­ne­ve­zett norma segítségével. A szerző díjnyertes publikációjáról itt adunk hírt.

Védekezzünk matematikával a járványok ellen!

A fertőző betegségek világméretű terjedését számos történelmi eset példázza. Michel Serres festménye például az 1720-as marseille-i pes­tis­jár­ványt mutatja. De az elmúlt húsz év jelentősebb járványai közt volt a 2002–2003-as SARS járvány, a 2009-es A(H1N1) influenza, majd a 2012-es közel-keleti MERS-vírus. Az Ebola-járvány 2013 és 2016 között pusztított Nyugat-Afrikában. A téma tehát mit sem veszít aktualitásából, Knipl Diána kutatási területe, a matematikai járványtan ezért az alkalmazott matematika egyik vezető jelentőségű területévé vált.

Egy kis formális reakciókinetika

A kémia és a vegyészmérnöki tudomány központi fogalmát alkotják a kémiai reakciók. Ezek időbeli lefolyását tanulmányozza a kémiai reak­ció­ki­ne­ti­ka. Különösen olyan kémiai területeken van szükség matematikai segítségre, ahol nagyon nagy az anyagfajták száma, tehát például a légköri jelenségeknél, az anyagcsere-folyamatok esetén és az égési folyamatoknál. A BME Analízis Tanszékén 2018. február 9-én második alkalommal rendezték meg az egynapos Formális reakciókinetikai mi­ni­szim­pó­zi­u­mot, amelyről Tóth János tudósít.

Mesterséges intelligencia: híd elmélet és gyakorlat között

Ami tegnap még sci-fi volt, ma már a megnövekedett kapacitású számítógépeknek és számos fontos technológiai áttörésnek köszönhetően valóság: tanulásra képes robotok, kép- és hangfelismerő rendszerek, önvezető autók és számos olyan felfedezés, amelyekre korábban talán nem is gondoltunk. Az utóbbi években hihetetlenül felgyorsult a mesterséges intelligencia kutatása világszerte, és nap mint nap születnek kiemelkedő és megdöbbentő gyakorlati eredmények. A további fejlődés kulcsa azonban, hogy sikerüljön mélyebben megértenünk, hogy ezek a rendszerek MIÉRT működnek. Mik az alkalmazások matematikai alapjai? Ennek megválaszolására jött létre egy új kutatócsoport az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetében Szegedy Balázs vezetésével, akit a mesterséges intelligencia hátterében álló matematika érdekel.

Munkalehetőségek az alkalmazott matematikában — honlapajánló

Cikkeinkhez kapcsolódó honlapokat ajánlunk ebben a rövid írásban. Elsőként az amerikai Ipari és Alkalmazott Matematikai Társaság, a SIAM által kiadott SIAM NEWS-ból idézünk: mi is a matematika szerepe a bennünket körülvevő világban és milyen állások várják ma a matematikusokat, informatikusokat, mérnököket, természettudósokat.

Újra tanulni, újat tanulni! — Interjú dr. Kelemen Bélával

Az interjút Kelemen Bélával, a MOL Csoport Üzleti Kiválóság Igazgatójával, a Műegyetem címzetes egyetemi tanárával Illés Tibor készítette. Kelemen Béla rendszeres meghívott előadója a Műegyetemnek és a Veszprémi Pannon Egyetemnek. Az interjúban karrierjéről és sikerének titkáról mesél. A cikket lejegyezte és szerkesztette Romsics Erzsébet, lektorálták Illés Tibor és Kelemen Béla.

Nézd és mondd!

Nézd és mondd! — avagy mi köze számok felolvasásának 71-ed fokú egyenletekhez és a periódusos rendszerhez? Ferenci Tamás az Óbudai Egyetem Élettani Szabályozások Ku­ta­tó­köz­pont­já­ból Conway számsorozatától kiindulva megold egy egyszerű 71-edfokú egyenletet — a képen látható, hogy a komplex számsíkon ábrázolt megoldások majdnem kört alkotnak — és eljut az „atomok bomlásáig”.

Interaktív jegyzetfüzetek térnyerése

Az interaktív jegyzetfüzetben a feladatsorok olvasásán, szerkesztésén és kommentelésén túl lehetőségünk van előre vagy általunk megírt szimulációkat is futtatni. A jegyzetfüzet kiváló lehetőséget ad a kutatók eredményeinek pre­zen­tá­lá­sá­ra, tényleges kutatómunkára és ennek következményeként oktatási platform bevezetésére is. A hallgató a jegyzetfüzet használata során megismerkedik a Python nyelvvel, az alapvető html és TEX parancsokkal. Ideális esetben már a jegyzetfüzetében oldja meg a kitűzött feladatokat. Ez a fajta oktatási technika pedig az aktív tanulást segíti elő. Fekete Imre adja át tapasztalatait.

Matematikai Modellalkotás Szeminárium

  • Mádi-Nagy Gergely, Molnár-Sáska Gábor
Az ezredforduló környékén és azóta is ugrás­sze­rű­en kiszélesedtek a matematika alkalmazási lehetőségei. Ilyenek pl. az automatizálás, a gépi tanulás, az adatbiztonság, a neurális hálózatok elméletével szorosan kapcsolódó mesterséges intelligencia kutatása és ugyancsak az optimalizálás kérdései az élet számos területén, többek között a pénzügyi matematikában. A BME-n 2001-ben indult el a Matematikai Modellalkotás Szeminárium, amelyről az akkori és a mostani titkár, Molnár-Sáska Gábor és Mádi-Nagy Gergely számol be.

Európai dinamikus napok Szegeden

A Louvre-ban kiállított ókori tálon egy kiméra látható. Mi az a kiméra és hogyan kapcsolódik a dinamikához? Erről is ír Röst Gergely, aki részt vett a Szegeden rendezett európai dinamikus napokon, egy olyan matematikai konferencián, ahol a matematikusok vannak kisebbségben.
Keresés