Matematikatörténet és közgazdasági modellek középiskolásoknak

Facebook
Nyomtatás

Honlapokat ajánlunk

Diákok, tanárok, matematikatörténészek, matematikusok, figyelem! Kedves szerzőnk, Simonovits András két igazán közérdekű, érdekes és szép összeállítására szeretnénk ráirányítani a Könyvespolc reflektorának fényét. Az első honlap:

mattöri (Matematikatörténet középiskolásoknak és tanáraiknak)

Előadások bemutatóit tartalmazza (nyomtatható vagy vetíthető formában) néhány alapvető fontosságú témáról: a görög matematikáról, és külön Arkhimédészről, számokról, a kalkulus születéséről, végül a játékelméletről. Csak remélhetjük, hogy a végül ideiglenesen értendő, és a szerző további témák vázlatát is elérhetővé fogja tenni. Adatokon és matematikai fogalmakon túl térképek és képek, ábrák és táblázatok teszik kellemessé és felfoghatóvá az írásokat. Lényeges könyvekből, de keveset sorol fel az irodalomjegyzék, bízva abban, hogy néhány olvasó valamelyik hivatkozásnak utána fog nézni. A bemutatósorozatot tanárok is használhatják; ha ennek alapján tartanak előadást, akkor jelentős mennyiségű munkát takaríthatnak meg. Kár, hogy a számokról szóló fejezet még nincs ábrákkal kiegészítve. Természetesen további részletekről vég nélkül lehet (és feltehetőleg fogunk is) vitatkozni – ez is a sorozat érdemei közé sorolható. A kevésbé ifjú recenzens reméli, hogy ez a szép anyag a 8 másodpercnyi figyelemre képes ifjak némelyikét mégis le fogja kötni.

A második (ha valaki nem ismeri a szerzőt) meglepő lehet:

közgáz-modellek (Közgazdasági modellek középiskolásoknak).

Nem túlságosan nehéz ez a témakör középiskolás szinten? A kiválasztott témák: Arrow (ürügyén a matematika közgazdaságtan számos jeles képviselője előkerül, a logikus Tarski pedig a ráadás), népesedésdinamika, nyugdíjak. Bár Simonovits Andrásnak aktuálisan (1992 óta, amint a figyelmes olvasó kiderítheti) legfontosabb kutatási területe a nyugdíjmodellezés, fel lehet kelteni ez iránt középiskolások érdeklődését? Mennyire lehet elkerülni a politikai vonatkozásokat? Ez utóbbira egyszerű a válasz: a szerző más helyen több alkalommal is összefoglalta, hogy a nyugdíjjal kapcsolatos részproblémákat hogyan akarja megoldani a kormány, és hogyan az egyes ellenzéki pártok – az eredmény nagyjából egyenletesen siralmasnak mondható: hatáselemzés, átgondoltság nem nagyon fedezhető fel egyik cselekvési tervben sem. Ehhez ugyanis a nyugdíjmodelleket legalább középiskolás fokon jó lenne ismerni…

A szerző a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Gimnáziumban tartott előadásaihoz vetítette ki  a honlapon meg­je­len­te­tett vázlatokat.

Ha olvasóink közül bárkinek hasonló rejtett kincsei vannak, nagyon szívesen segítenénk azok népszerűsítésében.

TJ

A rovat ajánlott cikkei
Bojti Anna társasjáték-tervező és gyerekkönyvíró 2019 óta a Pagony játékkiadójának vezetője. Elsősorban az általános iskolás korosztálynak írja kalandkönyveit. Na de mik is ezek a „lapozgatós” könyvek? És mi közük van a gráfokhoz?
Richard Feynman (1918–1988) a 20. század második felének egyik legismertebb fizikusa, aki több világszerte népszerű tankönyvet és népszerűsítő könyvet írt. A magyarul most kiadott könyv Feynman egy elveszett előadását rekonstruálja, amelyben bolygók Nap körüli mozgási törvényeit adta elő elemi módszerrel a Caltech egyetem kezdő diákjainak 1964-ben.
Staar Gyula legújabb könyve a Typotex kiadásában: Egy diszkrét matematikus − Beszélgetések Lovász Lászlóval. Könyvbemutató: május 7-én 11 órától az MTA Nagytermében, ahol a szerző és a könyv főhőse várják a regisztrált érdeklődőket. A kötet 10%-os kedvezménnyel előrendelhető (fizetni majd csak a megjelenés után kell) a kiadó honlapjáról. Az itt feliratkozóknak tudják biztosítani a korlátozott számban megjelenő könyvet!
Bolla Marianna és Szabados Tamás könyve, Multidimensional Stationary Time Series − Dimension Reduction and Prediction címmel 2023-ban jelent meg átdolgozott kiadásban, elektronikus és nyomtatott változatban. Mihaletzky György ajánlja a könyvet matematikus, alkalmazott matematikus mester képzési szakos hallgatók, PhD hallgatók, és idősorok alkalmazásaival foglalkozó kutatók számára.
Talán még nem hallottak arról, hogyan tette Hilbert valóban axiomatikussá az euklideszi geometriát, és hogyan akarta logikailag megalapozni az egész matematikát. És arról, hogy az általános relativitáselmélettől kezdve a kvantummechanika születéséig szinte mindenütt ott volt, – beleértve a számítástudományt is – ahol a jövő született.
Hírlevél feliratkozás