matematikatörténet

Segner János András, a matematikatanár

Segner János András (1704—1777) a pozsonyi evangélikus líceumban, majd egy évig a debreceni református kollégiumban tanult. A jénai egyetemen szerzett orvosdoktori diplomát. Rövid ideig Pozsonyban, majd egy évig Debrecenben folytatott orvosi gyakorlatot. 1732-től három évig a jénai egyetemen tanított matematikát, fizikát és kémiát. Ezt követően húsz éven keresztül a göttingeni Georgia Augusta egyetem professzora volt, 1755-től haláláig Halléban a Friedrich egyetemen elsősorban matematikát és fizikát adott elő. Most matematikatanári tevékenységéből emelünk ki egy kis részt Kovács László könyvéből.

Egy jeles hungarus a 18. századból

2018. március 27-én az MTA könyvtárában mutatta be a szerző — Kovács László — a munkatársaival — Abonyi Iván, Gurka Dezső, Rab Irén, Gazda István — részben közösen írt új munkáját. A könyv címe: Segner János András, két alcímmel. Az első: Egy jeles hungarus a 18. századból. A második: Orvos, matematikus, fizikus, csillagász, vegyész, tanár, filozófus és műszaki alkotó. Az interneten a híres tudósról, J. A. Segnerről csak gyenge minőségű arcképek találhatók. A friss kötet borítóján viszont megjelent F. Reibenstein festő szép színes Segner-portréja.

Matematikai blog egy „kívülálló” tollából

Hogyan képesek megvédeni modern tár­sa­dal­mun­kat a számok? Hogyan lehetséges az, hogy technikai civilizációnk léte vagy nem léte múlik olyan dolgokon, amelyek csak a képzeletünkben léteznek? Ilyen kérdéseken gondolkodik Moldvai Dávid, aki egy azok közül, akik szerint a matematikusok világa meglehetősen elvont és furcsa. A „kívülálló”, akit az információelmélet és a kriptográfia érdekel, elindította a youproof.hu blogot. Olvassák, érdemes!

Amikor Einstein Gödellel sétált

Jim Holt legújabb könyve nemrég jelent meg Magyarországon Jakabffy Éva és Jakabffy Imre fordításában, a Typotex Kiadó gondozásában. Az ismertetett témák tág területen kalandoznak: találkozhatunk a Riemann-sejtéssel és a négy­szín­té­tel­lel, húrelmélettel és az univerzum végére vonatkozó elméletekkel, olvashatunk Ada Byron és a számítógéptudomány kapcsolatáról, vagy éppen az idő természetéről és az eugenetikáról. Lángi Zsolt recenziója itt olvasható.

Gondolatok Mark Kac önéletrajzáról

Ellentétben számos excentrikus matematikus önéletrajzával, Mark Kac: Enigmas of Chances (A véletlen rejtélyei) című könyve biztos ízléssel és finom humorral ötvözi a különböző összetevőket: matematikát (beleértve a matematikai fizikát), történelmet, családot és a kollégákat. Simonovits András írása nyomán kicsit bepillanthatunk a 20. század matematikatörténetébe is.

Világos gondolatok elmehunyt időkben

Történt 1895-ben, hogy a Bécsi Egyetemen Ernst Mach, a neves fizikus számára bölcsészeti jellegű katedrát hoztak létre ,,az induktív tudományok történetének és filozófiájának tanára’’ megnevezéssel… Karl Sigmund könyvéből Ernst Mach mellett az őt a tudományfilozófiai katedrán váltó Ludwig Boltzmann életébe és munkásságba is bepillantást nyerünk. De olvashatunk Albert Einsteinről, David Hilbertről vagy Bertrand Russellről. Molnár Zoltán Gábor könyvismertetése következik.

A matematikára semmi szükség – egészen addig, amíg…

A 2020. évi Varga Tamás Módszertani Napok záróelőadásában Mosóczi András arra a sokszor feltett kérdésre próbált választ adni, vajon mi értelme matematikát tanulni. Az előadásból készült cikke és nemrég megjelent könyve, A gondolkodás forradalma arról szól, mi is történt itt a bolygónkon pár ezer évvel ezelőtt és azóta, ami az egész emberiség történetét megváltoztatta, és hogy mi köze ennek a matematikához. Hogyan kerül a képbe Indiana Jones? Mindenekelőtt: kik is azok a pirahák?

Staar Gyula: A matematika emberi arca

Az interjúkötet különböző utakat bejárt szereplőiben közös nemcsak a tehetség, de szokatlanul széleskörű az érdeklődés, hatalmas a kitartás, az ifjúság jövője iránti felelősség, a család iránti szeretet. Az ő életükben is voltak buktatók, szomorúság, de sikereik, örömeik, kitűzött céljaik elérése jellemzi mindegyiküket. Egyvalamiben sosem csalódtak: a matematikában.

Pálfalvi Józsefné: Varga Tamás élete

Az 1987-ben elhunyt, világszerte ismert nagy műveltségű matematikusnak, aki a 20. századi iskolai matematika megújításának egyik vezetője volt, sokat emlegetett komplex matematikatanítási kísérlete a mai tanítók és tanárok számára már történelem, részleteit kevesen ismerik. Ezt a hiányt pótolja Pálfalvi Józsefné könyve Varga Tamás életéről.

Russelltől Gödelig

A matematikában járatosabbak számára gyakran idegenek a matematikafilozófia kérdésfeltevései, fogalomhasználata és érvelési stílusa, míg a filozófiában otthonosabban mozgók közül sokakat elriasztanak a rendszeresen előforduló technikai jellegű, komolyabb matematikai felkészültséget igénylő részletek. A Russelltől Gödelig írásainak célközönsége főként az első csoport: a kötet kilenc esszéje a Műegyetem „A matematika filozófiai alapjai és alkalmazásai” című ol­va­só­sze­mi­ná­ri­u­mán feldolgozott, nagyrészt magyarul is elérhető szövegeket próbál közelebb hozni a matematikai érdeklődésű olvasókhoz – írja recenziójában Simonyi András.

Tények és emlékek egy középiskolai matematikatanítási kísérletről

Azok, akik nem élték át a fél évszázaddal ezelőtti tanítási reform általános iskolás, majd a középiskolára is kiterjesztett kísérletét, talán el sem tudják képzelni, mekkora befolyással volt a későbbi évek matematikaoktatására. Meglepő, hogy a kísérlet céljai még ma is aktuálisak, hiába teltek el közben évtizedek. Pálfalvi Józsefné kordokumentumokkal alátámasztva saját, hiteles emlékei alapján ismerteti meg az olvasót a korszak oktatásának és didaktikájának fejlődésével.

Rényi Zsuzsanna: Ars Mathematica

Angol nyelvű könyv jelent meg Rényi Alfréd születésének 100. évfordulójára, amelyet lánya, Rényi Zsuzsanna írt korábbi, magyar nyelvű interjúkötete (Dialógusok egy matematikusról, Polygon, 2013) nyomán. A Rényi házaspárról szóló életrajz címe Rényi kutatói és pedagógusi hitvallását idézi: Ars Mathematica. A könyvet Szász Domonkos mutatja be

A hátsó polcról – Ian Stewart: A végtelen megszelidítése

Ian Stewart brit matematikus a magyar olvasó számára is ismert népszerűsítője a matematikának. (Magyarul olvasható tőle: A természet számai. A matematikai képzelet irreális realitása és A matematika problémái.) 2008-ban megjelent, a matematika történetét ismertető művét, A végtelen megszelidítését most vette le a hátsó polcról Tóth János.

Tehetségek együtt – Specmat 1962–2022

Idén 60 éve, 1962 szeptemberében indult el Magyarországon az első speciális matematika tagozatos gimnáziumi osztály. Nagyon sokan írtak már róluk, rengeteg interjú készült legendás tagjaival, a nemrég megjelent kiadvány szerzője, Gordon Győri János azonban egy, a teljes osztályra kiterjedő kutatás eredményeit foglalja össze. Legfontosabb kérdése: ötven év távlatából a kutatásban részt vevők hogyan tekintenek vissza a speciális matematika tagozaton töltött éveikre, különösen tehetségpedagógiai szempontból.

A gyakorló matematikus filozófiája

A Typotex kiadó 2021-ben jelentette meg Lakatos Imre: A gyakorló matematikus filozófiája című könyvét. A kötet a híres tudományfilozófus, Lakatos Imre (1922–1974) dolgozataiból egy összeállítás – Máté András szerkesztésében. Témája a matematika filozófiája, cikkei kiváló gondolatébresztők, egy részük főleg fi­lo­zó­fu­sok­hoz, egy részük inkább ma­te­ma­ti­ku­sok­hoz szól. Külön csemege, hogy a kötet több dolgozatát Lakatos nem a nyilvánosságnak szánta, e dolgozatok első ízben jelennek meg magyarul. Ferenczi Miklós gondolatai következnek a könyvről.

Ada algoritmusa

Avagy hogyan indította el Lord Byron lánya a digitális kort a számok költészete által. James Essinger könyve új perspektívából mutatja be Lady Ada Lovelace életét, valóban jogosan tekintjük-e őt a világ első programozójának? Milyen akadályok álltak annak az útjában, hogy a digitális korszak majdnem egy évszázaddal korábban meg­kez­dőd­jön? Binzberger Viktor ajánlója nagy kedvet csinál a könyv elolvasásához.

Matematikai meglepetések

Mordechai Ben-Ari, az izraeli Weizmann Institute of Science professzora egy igazi matematikai gyöngyszemmel ajándékozta meg az olvasókat. Matematikai meglepetések című könyve a matematika számos területéről mutat be olyan, jellemzően kevésbé ismert összefüggéseket, kapcsolódási pontokat, amelyek mind a középiskolai, mind az egyetemi oktatást megszínesíthetik. Bárki szabadon letöltheti a könyvet, olvasása Bozóki Sándor szerint óriási élmény.

Az igazi Alan Turing

Dermot Turing helyenként nagyon személyes, különösen igényes életrajzot írt nagybátyjáról, a híres matematikusról. Kutas Péter pedig részletesen mesél a könyvről, Turing életéről a második világháború előtt, alatt és után, a kódfejtésének lényegéről, a korai számítógépek vagy a biológia iránti kutatói érdeklődéséről, korát megelőző vízióiról és tragikus haláláról. Igazán érdekes könyv.

A magyar matematika 75 éves jubileuma

Kétnapos előadás-sorozattal ünnepli fennállásának 75. évfordulóját a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet. 2025. október 27-én a Rényi Intézetben, 28-án pedig a Magyar Tudományos Akadémián előadásokkal emlékeznek az Intézet 1950-es megalapítása óta eltelt háromnegyed évszázadra.

Haar Alfréd: Variációszámítás

A kolozsvári Ábel Kiadó gondozásában 2019-ben megjelent Variációszámítás jegyzet alapját Haar Alfrédnak az 1928/29-es tanévben Szegeden előadott Variációszámítás kurzusa képezi. Nyelvezete és tartalma viszonylagos régisége dacára sem nevezhető elavultnak vagy meghaladottnak, sőt, Kánnai Zoltán véleménye szerint a jegyzet egy olyan előadási mód lenyomata, amely tükröt tart a mai oktatók elé, hogyan kell egyetemen tanítani.
Keresés