Owe Axelsson (1934–2022)

Facebook
Nyomtatás

Ez év júniusában, 88 éves korában elhunyt Owe Axelsson, a numerikus analízis és a lineáris algebra kiemelkedő kutatója, kiváló kollégánk. E sorokkal rá emlékezünk.

A numerikus módszerek számtalan területén alkotott jelentőset. Alapvető eredményeket ért el a numerikus lineáris algebrában, ezen belül döntő szerepe volt a prekondicionálás elvének létrehozásában, amely nélkül ma már elképzelhetetlen egy lineáris egyenletrendszer hatékony iterációs megoldása. Differenciálegyenletek igen sokféle típusának numerikus megoldása és ehhez kapcsolódó iterációs módszerek területén végzett nagy hatású kutatásokat, felkerült az ISI Highly Cited Mathematicians listájára is. Munkásságának részleteiről olvashatunk az emlékére létrehozott honlapon, de érdemes megnézni azt a méltatást is, amely nyugdíjba vonulásakor, 70 éves születésnapja alkalmából készült addigi eredményeiről. Számos szerkesztőbizottsági tagsága mellett ő alapította a Numerical Linear Algebra with Applications folyóiratot, amelynek két évtizeden át főszerkesztője is volt. Két kiemelkedő jelentőségű monográfiát írt [1, 2], ezek a könyvek a végeselem-módszer, ill. a numerikus lineáris algebra területén kutatók számára alapkönyvként szolgálnak.

Tudományszervezési munkájának jól ismert és fontos részét alkotta az, hogy törekedett a kelet- és nyugat-európai kollégák közti kapcsolatok erősítésére. A rendszerváltás környékétől kezdve sokféle módon, posztdoktori ösztöndíjak, közös európai projektek, konferenciák szervezése révén szorgalmazta e lehetőségek bővítését. Szerkesztő volt az East-West Journal of Numerical Mathematics folyóiratnál is. Nijmegeni szemináriumait pezsgő nemzetközi tudományos élet jellemezte.

PICT1208

Különösképp emlékezünk szerény és kedves személyiségére. Szabadidejéből is sokat szentelt kollégáira, figyelmes házigazda volt. Konferenciái résztvevőinek szép emléke, hogy kirándulásokat szervezett a környékre saját kisbuszával. Magyar kapcsolataiból többek között Stoyan Gisbert, Arany Ilona és László Lajos is részesei voltak e vendégszeretetnek. Owe Axelsson több ízben, a 2010-es évek elején gyakran járt Budapesten, utolsó alkalommal előadást tartott a Farkas Miklós Szemináriumon. E sorok íróinak lehetősége nyílt vele közös kutatómunkát folytatni. Ennek során is tapasztalhattuk széleskörű tudását, inspiráló gondolatait és barátságos jelenlétét, melyet nem feledünk.

Faragó István, Karátson János
ELTE TTK Matematikai Intézet,
BME TTK Matematikai Intézet

Irodalomjegyzék

[1] Finite Element Solution of Boundary Value Problems: Theory and Computation, Academic Press, 1984 (V. A. Barkerrel közösen).

[2] Iterative Solution Methods, Cambridge University Press, 1994.

A rovat ajánlott cikkei
Két negyedéves ELTE-s matematikatanár-hallgató fogta magát, és elment egy félévre egy közép-finnországi nagyvárosba, Jyväskylä-be tanulni. Közben azt próbálták megfejteni, miért jártak-járnak az emberek csodájára a finn oktatásnak, és vajon mi magyarázza a közelmúlt visszaesését? Kétrészes interjúsorozatuk első darabja a Finnországban élő Fenyvesi Kristóf oktatáskutatóval készült.
Almár Iván csillagász és elismert tudományos ismeretterjesztő már az 1950-es évek elejétől figyelemmel kísérte az űrkutatás fejlődését. Közérthető magyarázataival nemzedékekhez hozta közelebb az űrhajózás világát, többek között a Holdra szállás és a Szojuz–Apollo-program szakkommentátoraként. A 94 éves tudóssal, egykori matematika-fizika szakos ELTE-s hallgatóval júniusban készítettünk interjút.
Járy Viola magyar származású, Németországban élő matematika–fizika tanár és tehetséggondozó. A vele készült interjúban betekintést nyerhetünk abba, hogyan épül fel a német matekolimpia rendszere. Kiderül, miként működik a szakköre, és milyen módszerekkel igyekszik a kíváncsiságot és a kreatív problémamegoldást ösztönözni a tanulók körében.
Két matematikatanár beszélget a statisztika középiskolai oktatásáról, változásairól az utóbbi évtizedekben, kapcsolódásairól a hétköznapi élettel, a sporttal. Eközben kicsit megismerhetjük Tamásné Kollár Magdolnát és Jánvári Zsuzsát. Képünk egy kézilabdapálya méretezését mutatja. Hogy miért? Kiderül a cikkből.
Az első magyar női matematikus akadémikus, akit külföldön is a matematikai logika, a rekurzív függvények úttörőjeként tartottak számon, egyaránt volt tudós, (tan)könyvíró, a matematika tanításának elkötelezettje, és mindig szenvedélyesen és önzetlenül kiállt igazsága mellett.
Hírlevél feliratkozás