Új világok teremtése − könyvbemutató a Könyvhéten

Facebook
Nyomtatás

Idén nem a Vörösmarty téren tartják meg a 91.Ünnepi Könyvhetet. A Facebookon lehet követni a kortárs magyar irodalom új kiadványait, illetve a kiadók tervezett könyvbemutatói és programjai közül néhánnyal szeptember 17−20. között szintén a világhálón találkozhat az érdeklődő közönség. Lesznek élő szabadtéri programok, amelyeket az interneten is közvetítenek.

Ezek egyikét, Pintér Gergő „Új világok teremtése − Geometriai képzetek és képződmények” című könyvének bemutatóját a Typotex kiadó szeptember 20-án 17:00 órakor a Ferencvárosi Művelődési Központ udvarán (Budapest, 1096 Haller utca 27.) tartja meg.

Kepernyofoto 2020 08 11 2013 k

A szerző előzeteséből idézünk néhány részletet:
„A könyvről már meséltem az Érintő hasábjain, ebben a cikkben tartalmi összefoglaló is található. Akkor ezt írtam: − Ha minden jól megy, őszre elkészül, és a Typotex kiadónál jelenik meg.

Azóta viszont eltelt egy év, és most fog megjelenni a könyv. Csak most, azaz inkább most már végre!

2019 nyarán még két fejezet hiányzott. Az Ozora Fesztiválon jártunk Dömötör Lucával Matek&Mozgás műhelyt tartani, ahol egy barátom a kezembe nyomott egy ismeretterjesztő matek könyvet (Vincent Van Der Noort: Számtalan szám − Egy kocka vallomásai). Átgondoltam, mi az, amit nagyon másképpen szeretnék az én könyvemben. Ekkor ütött ismét szöget a fejembe egy régebbi elvetett ötletem: bizonyos részek átírása párbeszéddé. Hiszen ezek az eszmefuttatások valóban párbeszédek szoktak lenni a MateMorfózis eseményeken, természetellenes, ha a könyvben egymagam vitatom meg. Így kerültek bele a könyvbe az általában filozofálgató dialógusok.

Szeptember elejére elkészült a hátralévő két fejezet és a bevezető is.

Mivel alapvetően geometriai témáról szól a könyv, sok − és egymástól nagyon különböző jellegű − illusztrációra van szükség a megértéséhez. Cseh András (a Netfüggők című felnőtt színezőkönyv készítője, az Újzenekar frontembere) minden fejezethez készített egy-egy oldalas összefoglaló rajzot, ezeket fejezetek közötti elválasztó oldalnak szántuk. Aztán több egyéb lehetőség felmerülése után (művészi rajzok, számítógépes grafika) szeptemberben megismerkedtem Szabari Mátyással, aki matematikus és nagyon jól rajzol, végül is ő rajzolta az illusztrációkat kézzel.

Az elkészült tördelést végigolvasva, a könyv erősségének azt érzem, hogy több nagyon különböző jellegű választ ad a „mire jó ez” kérdésre. Minden fejezetben valamilyen nagyon elvontnak képzelt térkonstrukciót fejtek ki, amely több szinten találkozik az emberi világunkkal. Rendszerint valamilyen filozófiai fejtegetésből bontakozik ki az elképzelt tér létrehozásának igénye, majd a nehézségeken átlendülve nagyon is földi jelenségben ölt testet, például egy kártyapakliban vagy a testek forgásában. Ez a gondolati ív megfelel a matematika működéséről alkotott elképzeléseimnek.

Sok eseményt tervezek a könyvvel kapcsolatban, olvasóklub jellegű MateMorfózis szeánszokat szeretnék, amikor lehetőség van rá, zenével − hiszen a dalszövegeim egy része szervesen kapcsolódik a könyv témájához, néhányat be is idéztem fejezetek elejére-végére. Ezeket az eseményeket a  https://www.facebook.com/matemorfozis vagy a megújult matemorfozis.hu oldalon lehet majd követni.”

Pintér Gergő

A rovat ajánlott cikkei
A magyar űrprogram egyik kísérlete különösen szép példája annak, hogy az űrkutatásban nemcsak mérnöki és fizikai, hanem matematikai kérdések is közvetlen szerepet kapnak. A HUNOR programhoz kapcsolódó IMU-DRS kísérletet Kornyik Miklós dolgozta ki, és Kapu Tibor végezte el a Nemzetközi Űrállomáson.
A klasszikus példát: a szultán 100 rabját és 100 börtönőrét, akik a zárakat a parancs szerint ki-be fordítgatják, több matematikai feladatgyűjteményben is megtalálhatjuk. Az ELTE-s hallgatók mesét, zenét, verset írtak a feladatból és a megoldásból 😊!
Bolyai Farkas és fia, János a matematikában kiemelkedő eredményeket értek el. Vajon Bolyai János utódai közül voltak-e, akik örökölték tehetségüket? Egyáltalán, kik voltak és mit tudunk az utódokról, él-e még ma is Bolyai-leszármazott? Mindez, néhány érdekes részlettel kiderül Kása Zoltán kutatásából. Képünkön Bolyai János hitelesnek tekintett képmása a marosvásárhelyi Kultúrpalota homlokzatáról.
Sikeres volt idén is a hagyományos Matematikus Hangverseny és a szünetében lezajlott Gács András-díjkiosztó ünnepség. 2026-ban a két díjat Backhausz Ágnes és Tarcsay Zsigmond vehette át.
Művészet és matematika kapcsolatáról szól ez a cikk: Széchenyi Kinga szobrász, tanár és író, Prékopa András matematikus özvegye a Bolyai Társulatnak ajándékozta Bolyai Jánosról készült domborművét.
Hírlevél feliratkozás