A Matematikaszakos Tanárképzésért Alapítvány a Debreceni Egyetem Matematika- és Számítástudományok Doktori Iskolájának és a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Területi Bizottságának bevonásával 2026. április 9–11. között rendezte meg a Matematika és Informatika Didaktikai Kutatások konferenciát (MIDK 2026).
A konferencia elsődleges célja az volt, hogy lehetőséget biztosítson arra, hogy a magyarországi és a határon túli, matematika- és informatikadidaktikával foglalkozó kutatók találkozzanak, beszámolhassanak aktuális kutatásaikról, tanácsokat, ötleteket kapjanak, esetleg bekapcsolódjanak egymás munkájába, közös programot indítsanak. Lényeges szempont volt az is, hogy a PhD-hallgatók és az egyetemisták bemutathassák elképzeléseiket, eredményeiket, ezáltal útmutatást kaphassanak tapasztaltabb kollégáiktól.
A konferencián ebben az évben 4 országból 79 fő vett részt, akik 17 városból érkeztek. A résztvevők között 18 PhD-hallgató volt A MIDK 2026 résztvevőit Dr. Hajdu Lajos, a Debreceni Egyetem Matematika- és Számítástudományok Doktori Iskola vezetője köszöntötte.
A szakmai program két plenáris előadásból, egy panelbeszélgetésből és szekcióelőadásokból állt. A szekcióelőadások matematikadidaktikával kapcsolatos témákról, új tanítási módszerekről, a tanítással kapcsolatos kísérletekről és ezek eredményeiről, a matematika történetéről és informatikadidaktikai kérdésekről szóltak.
Az első plenáris előadást Zsoldos-Marchis Julianna, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézetének egyetemi tanára tartotta Játékosan tanítani a matematikát – tapasztalatok és tervezési elvek az óvó- és tanitóképzésben címmel. Az előadás az óvó- és tanitóképzős hallgatóknak szóló, matematikaórákon alkalmazott játékalapú tanulást és játékosítást emelte ki, mint az attitűd és képesség szempontjából heterogén csoportok hatékony tanításának egyik lehetséges módját. Bemutatásra kerültek játékos tanulási ötletek a logikai gondolkodás fejlesztésére, valamint két tervezett társasjáték a fejszámolás gyakorlására. Az előadó a játékosítás hatásait több kísérleti kutatás során vizsgálta, és feltárta a különböző megközelítések előnyeit és korlátait.
A konferencia keretében panelbeszélgetésre is sor került A mesterséges intelligencia a kutatásban, a tanárképzésben és az iskolai gyakorlatban címmel, amelyet Kónya Eszter moderált. A panelbeszélgetés résztvevői Kovács Zoltán (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, egyetemi docens) és Csapodi Csaba (ELTE Tanárképző Központ, főigazgató) voltak. A beszélgetés célja közös gondolkodásra hívás volt arról, miként értelmezhető és alakítható felelősen a mesterséges intelligencia jelenléte a matematikadidaktikához kapcsolódó területeken – a kutatásban, a felsőoktatásban és a közoktatásban egyaránt.
A harmadik plenáris előadást Kondé Zoltán, a Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézete Általános Lélektani Tanszékének egyetemi adjunktusa tartotta Képességhiedelmek, szorongás és erőfeszítés kölcsönhatása a matematikai teljesítményben címmel. Az előadás azt hangsúlyozta, hogy a matematikai teljesítmény nem pusztán kognitív kapacitás kérdése, hanem egy önmagát erősítő vagy gyengítő pszichológiai rendszer eredménye, amelyben a hiedelmek, az érzelmek és a motivált erőfeszítés folyamatos kölcsönhatásban formálják egymást.
A kulturális programra a konferencia második napján került sor a Református Kollégium Múzeumának meglátogatása keretében.
A konferenciát Kónya Eszter, a szervezőbizottság vezetője zárta.
A konferencia szervezőbizottsága az alábbi volt: Kónya Eszter (Debreceni Egyetem, Matematikai Intézet), Báró Emőke (Nyíregyházi Egyetem), Kardos Gergely és Bihari Gábor (Debreceni Egyetem, Matematika- és Számítástudományi Doktori Iskola).
Báró Emőke
Nyíregyházi Egyetem, Óvó- és Tanitóképző Intézet
