Alapkutatással a vakság ellen: Roska Botond neurobiológus

Facebook
Nyomtatás

Az alapkutatások, az alkalmazott kutatások és az innováció összetartozására emlékeztető örvendetes hír, hogy 2019. augusztus 20-án Roska Botond neurobiológus kapta a legmagasabb állami kitüntetést, a Magyar Szent István-rendet.

roska MTI

Az államfő, Áder János köztársasági elnök, köszöntő beszédében a professzort méltatva úgy fogalmazott, hogy a Szent István-rend idei kitüntetettje nem a műtőben, hanem a laboratóriumban foglalkozik életünk egyik legértékesebb, mégis törékeny kincsével: a látással. Roska Botond olyan orvos, aki nem maga gyógyít, de lehetővé teszi, hogy mások az ő kutatási eredményeit felhasználva gyógyítani tudjanak. (fotó: MTI)

Roska Botond neurobiológus kutatóorvos, a Bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet igazgatója, a Bázeli Egyetem Orvostudományi Karának professzora, a Friedrich Miescher Orvosi Kutatóintézet neurobiológiai kutatócsoportjának vezetője. Édesapja a neurális hálózatok kutatását Magyarországon megalapozó Roska Tamás (1940-2014) Széchenyi- és Bolyai-díjas villamosmérnök, akadémikus.

Roska Botond csaknem húsz szabadalom, hetven tudományos cikk szerzője. 2019-ben első, amelyet a vizuális információ alapvető feldolgozási folyamatainak felfedezéséért és a látás-visszaállító génterápia kidolgozásáért ítéltek neki oda.

Kutatócsoportjával feltérképezte, hogy a látórendszer különféle sejtjei hogyan nyerik ki a környezetből a vizuális információt. A molekuláris mechanizmus alapján kidolgozott génterápiájuk visszaállíthatja azok látását, akik genetikai rendellenesség miatt lettek látáskárosultak. Olyan látásérzékelőt fejlesztettek ki, amely a sérült szemideghártya, a retina megfelelő sejtjeinek működésébe való beavatkozással képes eljuttatni a vizuális információt a betegek központi idegrendszerébe.

A mesterséges retina építésének matematikai vonzatai is vannak: nemlineáris differenciálegyenletek érzékenységi vizsgálatai alapján építenek emberi bőr biopsziából sok ezer retinát egy Petri-csészében. További szakmai részleteket illetően érdemes elolvasni az alábbi cikket:

https://qubit.hu/2019/01/29/roska-botond-olyan-vaksag-amin-nem-lehet-segiteni-nem-letezik

Nyilvános sajtóhírek alapján összeállította Gerencsér László és Oláh Vera

A rovat ajánlott cikkei
Bolyai Farkas és fia, János a matematikában kiemelkedő eredményeket értek el. Vajon Bolyai János utódai közül voltak-e, akik örökölték tehetségüket? Egyáltalán, kik voltak és mit tudunk az utódokról, él-e még ma is Bolyai-leszármazott? Mindez, néhány érdekes részlettel kiderül Kása Zoltán kutatásából. Képünkön Bolyai János hitelesnek tekintett képmása a marosvásárhelyi Kultúrpalota homlokzatáról.
Sikeres volt idén is a hagyományos Matematikus Hangverseny és a szünetében lezajlott Gács András-díjkiosztó ünnepség. 2026-ban a két díjat Backhausz Ágnes és Tarcsay Zsigmond vehette át.
Művészet és matematika kapcsolatáról szól ez a cikk: Széchenyi Kinga szobrász, tanár és író, Prékopa András matematikus özvegye a Bolyai Társulatnak ajándékozta Bolyai Jánosról készült domborművét.
Zsák Zoltán gépészmérnök egy új geo­met­ri­ai alakzatot, sőt alakzatcsaládot mutat be, amelyeket excentoidoknak nevezett el Bár az ötlet az ipari robotokat alkalmazó automata rendszerektől indult el, de ezek a szép térformák helyet kap­hat­nak a szobrászatban, az épí­té­szet­ben vagy ékszerek tervezésénél is.
Naponta százával bombáz bennünket hir­de­té­sek­kel és hírekkel a média, különösen sok érkezik az internetes közösségi platformokon. Jelentős részük valódinak tűnik, de nem az. Hogyan tudjuk kiszűrni, mi álhír és mi nem?
Hírlevél feliratkozás