biológia

Kiszámított emlékezet

A Szegedi Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem kutatói közötti együttműködés keretében megszületett egy olyan új epidemiológiai modell, amely egy, a szokásos kezelésekre rezisztens baktériumfertőzés eredetét vizsgálja; az ezzel kapcsolatos orvosi-matematikai tanulmány idén jelent meg a Nature Communications folyó­irat­ban. Juhász Nóra írása az említett cikkből emel ki és követ végig egy matematikailag érdekes vezérfonalat: bemutatja, hogyan alkalmazható ez az új modell a múlt “megjóslására”, vagyis az ismert jelen alapján a rezisztens fertőzés is­me­ret­len eredetének visszafejtésére.

Epidemiológia és Modellezés Workshop, Kecskemét, 2021. július 14–16.

2021. július 14. és 16. között Kecskeméten rendezték meg az Epidemiológia és Modellezés Workshopot, amelyen a Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai Projekt munkatársai mellett számos további, a témában aktív kutató is részt vett. A javuló járványhelyzetnek kö­szön­he­tően a kutatók személyesen is ta­lál­koz­hat­tak és beszámolhattak az elmúlt több mint egy év eredményeiről. Az érdekes előadások lényegét Dénes Attila foglalta össze.

Irányítási célú járványmodellezés és -analízis

A már több mint egy éve tartó COVID-19 járvány és különösen az ezzel kapcsolatban naponta frissülő adatsorok a hétköznapi emberek figyelmét is ráirányították a járványmodellezés jelentőségére. Az újonnan kidolgozott vagy eddig döntően más területeken alkalmazott számítási módszerek Szederkényi Gábor szerint további lendületet adnak a témakör fejlődésének így hozzájárulva egy esetleges jövőbeli veszélyhelyzet hatékonyabb kezeléséhez. Az ábra a járványdinamika rendszerének input-output modelljét mutatja.

Nemlineáris dinamikai modellek a biológiában: a kontaktusmátrixos SIR-modell

A Nemlineáris Dinamikai Modellek a Biológiában minden tavaszi félévben szabadon választható tantárgy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információtechnológia Kar bionikus mérnökképzésének BSc hallgatói részére. Közülük Molnár Zsófia dolgozatát javasolta közlésre a tantárgy előadója, Garay Barna. A téma, egy járvány kontaktusmátrixának korlátozása, meglehetősen aktuális.

Állati mintázatok

2019 decemberében a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetének vendége volt Philip Maini, az Oxfordi Egyetem professzora, a matematika biológiai alkalmazásainak világszerte egyik legnevesebb kutatója. Érdekes előadásáról, amelyet A biológiai és kémiai önszerveződés matematikája címmel tartott a Bolyai Intézet hagyományos karácsonyi szemináriumán, Dénes Attila számol be.

BIOMAT 2019 – Nemzetközi biomatematika konferencia Szegeden

Az International Symposium on Mathematical and Computational Biology (BIOMAT) konferenciasorozat 2001-ben Brazíliában indult, 2011 óta minden évben más ország ad otthont a rendezvénynek. 2019-ben a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézete szervezte a konferenciát, amelyen október 21. és 25. között 14 országból csaknem 50 matematikus ismertette legújabb eredményeit. Az előadások témái, amelyekről Dénes Attila számol be, a matematikai biológia legkülönbözőbb területeiről kerültek ki.

Alapkutatással a vakság ellen: Roska Botond neurobiológus

  • Gerencsér László, Oláh Vera
Az alapkutatások, az alkalmazott kutatások és az innováció összetartozására emlékeztető örvendetes hír, hogy 2019. augusztus 20-án Roska Botond neurobiológus kapta a legmagasabb állami kitüntetést, a Magyar Szent István-rendet. A kutatóorvos 1985-89 között a Zeneakadémián csellózni tanult, 1991-ben pedig az ELTE matematikus szakára is beiratkozott. Szabadidejét ma is a matematikának és a zenélésnek szenteli.

Akik a nagy teljesítmények mögött állnak

„A hasznosítható tudás még soha nem volt olyan fontos, mint manapság, és az ehhez szükséges ismeretek megszerzése és használata is kulcsfontosságú..." – mondta Kroó Norbert professzor, akadémikus, az Alapítvány a Magyar Természettudományos Oktatásért kuratóriumának elnöke a Rátz Tanár Úr Életműdíj 2018. november 28-án megtartott átadó ünnepségén. A fényképen az idei díjazottak balról jobbra: Dr. Csorba Ferenc, Kurtán Mónika, Táborné Vincze Márta, Szászné Heszlényi Judit, Dr. Szántay Csabáné, Nagy Mária, Simon Péter, Zámborszky Ferenc.

Két nemzetközi konferenciáról

Két jelentős konferenciáról adunk hírt röviden. Az egyik The International Joint Conference on Neural Networks, a legjeletősebb neuronhálózati konferencia 2019 nyarán Budapesten lesz. A másik, a MaCKiE, A matematika a biokémiai kinetikában és a vegyészmérnöki tudományban most 2018 novemberben zajlott Gentben.

2018: A matematikai biológia éve

„Kiküldött tudósítónk”, Tóth János beszámolója a 11. Európai Matematikai és Elméleti Biológiai Konferenciáról, Lisszabonból. (2018. július 22­–27.) A matematikai biológia éve alkalmából megrendezett konferencia beszámolóját más magyar résztvevők megjegyzései is színesítik, így több szemszögből kaphatunk képet a biomatematika néhány időszerű és népszerű ágáról. A csoportkép a http://ecmtb2018.org/group oldalán jelent meg.

Milyen tulajdonságok miatt alkalmas a matematikus az iparban való elhelyezkedésre?

Bill Satzer cikke tavaly jelent meg a SIAM News-ban (az amerikai Ipari és Alkalmazott Matematikai Társaság folyóiratában), a szerző nemrég ment nyugdíjba a 3M cégtől. Az ipari alkalmazáshoz kívánatos tulajdonságok három általános kategóriáját részletezi írásában: szakmai képességek, kommunikációs képességek és rugalmasság. Megállapításai a magyar egyetemeken matematikából Msc vagy doktori fokozatot szerzettekre is ugyanúgy vonatkoznak, mint az amerikai frissen PhD-t szerzett matematikus munkavállalókra. A fordító, Horváth Gábor maga is nemrég váltotta át egyetemi karrierjét a versenyszférára.

Biomolekuláris adatok elemzése perzisztens homológia segítségével

A racionális gyógyszertervezés rendkívül fontos probléma, érteni kell hozzá a biológiai rendszerek működését. A hatásos gyógyszerek fej­lesz­té­sé­ben kulcsfontosságú szerepet játszik a többkomponensű perzisztens homológia. A perzisztens homológia (más néven perzisztencia) – az algebrai topológia egy új ága – többléptékű geometriai információt kódol a topologikus invariánsokba, létrehozva a geometria és a topológia szimbiózisát. Képes arra, hogy széles térbeli skálán ragadjon meg topológiai tulajdonságokat. Segítségével a biológusok közelebb juthatnak a biomolekuláris szerkezet és funkció között alapvetően fontos kapcsolatok megértéséhez. A SIAM News nemrég megjelent cikkét Huszár Kristóf és Stipsicz András fordította le.

Európai dinamikus napok Szegeden

A Louvre-ban kiállított ókori tálon egy kiméra látható. Mi az a kiméra és hogyan kapcsolódik a dinamikához? Erről is ír Röst Gergely, aki részt vett a Szegeden rendezett európai dinamikus napokon, egy olyan matematikai konferencián, ahol a matematikusok vannak kisebbségben.

Matematika a (bio)Kémiai Kinetikában és a Vegyészmérnöki Tudományban

2017. május 25. és 27. között Budapesten rendezték a Mathematics in (bio)Chemical Kinetics and Engineering elnevezésű kon­fe­ren­cia­sorozat hetedik konferenciáját. A kon­fe­ren­cia­so­ro­zat célja kezdettől fogva az volt, hogy a komoly matematikai esz­kö­zö­ket alkalmazó vegyészeket (vegyész­mér­nö­kö­ket, biológusokat) és a valódi alkalmazásokkal foglalkozó ma­te­ma­ti­ku­so­kat (fizikusokat, infor­ma­ti­ku­so­kat) egymással összehozza. Ezt a célt általában igen széles spektrumot átfogó előadások és poszterek útján szokta teljesíteni.

Védőoltásokról a tények alapján

A védőoltásoknak köszönhetjük, hogy ma már biztonságban vagyunk a korábban brutálisan pusztító fertőzésektől. Ferenci Tamás szerint ahhoz, hogy ez a kedvező helyzet fennmaradjon, tudományos ala­po­kon és bizonyítékokon nyugvó is­me­ret­ter­jesz­tés­re, és korrekt, a kockázatokat és az előnyöket is bemutató tájékoztatásra van szükség. A védőoltásokról a tények alapján c. könyv a szerző által írt vedooltas.blog.hu oldal anyagaiból nőtt ki. A védőoltások me­cha­niz­mu­sá­ról talán mindenki hallott valamennyit, arról azonban valószínűleg kevesen, hogy milyen szerepet játszhat itt a matematika.
Keresés