2017 januárjában az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet Didaktikai Csoportja és A Gondolkodás Öröme Alapítvány közös programot hirdetett. A program egy kísérlet, amely az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programjának részeként valósul meg.
A kísérletnek két kiemelt célja van. Az egyik, hogy olyan matematikában tehetséges diákokat találjanak országszerte, akik különböző okok miatt jelenleg rejtve maradnak, nem sikerül tehetségüket megmutatni, kibontakoztatni, kamatoztatni.
A másik fontos cél, hogy minél szélesebb körben bemutassák a felfedeztető matematikatanítás egyik hazánkban kidolgozott irányzatát, a Pósa-módszert. A Pósa Lajos által kifejlesztett módszer kiemelkedően tehetséges diákok körében már lassan 30 éve kiválóan működik. Nagyjából egy évtizede történnek próbálkozások abban az irányban, hogy ne csak egy adott korosztály nagyjából 50 legtehetségesebb diákjának legyen megfelelő a módszer. Az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programjának fontos részét képezi az, hogy megvizsgálják a módszert abból a szempontból, hogy mely elemei, milyen mértékben alkalmazhatóak széles körben a közoktatásban.
Miért van szükség egy ilyen programra?
A két különböző cél legalább egy-egy fontos okot is szolgáltat.
A rejtett tehetségek felkutatása fontos az egyén és a közösség számára is. Az egyén számára azért, mert eggyel több, boldog jövővel kecsegtető lehetőséget kínál az életében. Ha rejtve marad valakinek a matematikai tehetsége, akkor elvész az a lehetőség, hogy ezt a tehetséget kamatoztatva legyen hasznos tagja a társadalomnak. A közösség is profitál ebből, hiszen egyre több munkakörben szükség van kreatív, logikus, szisztematikus gondolkodásra, és a színvonalas matematikai neveltetés jó eséllyel kitermeli ezeket a képességeket.
A Pósa-módszer bemutatása és terjesztése, elterjedése azzal a haszonnal járhat, hogy a matematika nem egy utált tantárgy lesz a többség szemében, hanem stresszmentesen megtaníthat sokakat önállóan gondolkodni, illetve megadhatja sokaknak azt a csodálatos örömöt, amikor rájövünk egy probléma megoldására.
Felmerül a kérdés, hogy pont Magyarországon kell ez? Hiszen messze földön híres tehetséggondozásunk és matematikaoktatásunk van.
A tehetséggondozás tényleg jól működik, sok különböző formája van, népességarányosan kiválóan szerepelnek csapataink a különböző nemzetközi matematikaversenyeken. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenki, akinek ott lenne a helye, be is kerül a rendszerbe. Az IMO-csapat (Nemzetközi Matematikai Diákolimpia) tagjainak háromnegyede fővárosi iskolába jár, és az utóbbi 20 év adatait alapul véve összesen 4 olyan vidéki város van, amelynek iskolái egynél több csapattagot adtak. Ezek az adatok arra utalnak, hogy a tehetségek kiválasztásán még lehetne csiszolni.
A matematikaoktatásunk talán már relatíve sem olyan kiemelkedő. Sajnos, nagyon sok mechanikus, unalmas feladatot kell a diákoknak az iskolában megoldaniuk, és az sem világos számukra, hogy mi az értelme annak, hogy ezeken a feladatokon gondolkoznak. A gondolkodásra rendszerint kevés időt kapnak, ráadásul a tanár az esetek jelentős részében helyettük oldja meg a feladatot, vagyis előre elmondja, hogy mi a megoldás módszere, majd kapnak a diákok rengeteg gyakorló feladatot, hogy a módszert jól “begyakorolják”. 
Ez rombolja a kreativitást, az önálló gondolkodás képességét. A diák mindig azt várja, hogy valaki megmondja neki, hogy mit és hogyan kell csinálnia. A Pósa-módszer ennek szöges ellentéte. Itt a tanár semmit nem mond el előre, csak problémákat ad. Egyszerre többet, hogy senki ne unatkozzon, mindenki választhasson ízlése szerint. Párhuzamosan több téma fut, ezzel is növelve a kreativitás lehetőségét, hiszen a diák nem tudja pontosan, hogy mi lesz a megoldás kulcsa az adott feladatnál. A diákoknak elég idejük van a gondolkodásra, a cél az, hogy minél többen, minél több probléma megoldására önállóan jöjjenek rá. Lehetőség van arra is, hogy 2–3 fős csoportokban gondolkozzanak a gyerekek.
A kísérlet felhívása minden technikai részletet tartalmaz: (http://agondolkodasorome.hu/felhivasok/repulo-iskola/).
A Repülő Iskola fontos része az MTA-Rényi Felfedeztető Matematikatanítás Kutatócsoportja (http://mta.hu/tantargy-pedagogiai-kutatasi-program/mta-renyi-felfedezteto-matematikatanitas-kutatocsoport-107085) kutatási programjának. A program házigazdája az ELTE Eötvös József Collegiuma.
Juhász Péter
MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet
Megjegyzések:
Felhívásunkra 54 iskola jelentkezett, igyekszünk közülük minél többet felkeresni, az időpontok egyeztetése jelenleg is folyamatban van. Ha minden iskolát sikerül felkeresnünk, akkor várhatóan 1000 diákkal fogunk találkozni. Kapacitásaink korlátai miatt további iskolák jelentkezését nem tudjuk fogadni.
Az érdeklődő diákok egyénileg még jelentkezhetnek a programra, erről bővebben itt olvashatnak. Minden érdeklődő kilencedikes diákot, szeretettel várunk. A jelentkezés határideje 2017. március 27.
A Repülő Iskoláról szóló tv interjú Juhász Péterrel:
https://mediaklikk.hu/2017/02/17/szonda-a-tudosok-a-felfedezteto-matematika-modszerevel-szeretnek-megtalalni-a-hatranyos-helyzetu-tehetseges-gyerekeket/ első 5perc 30 mp-e.
A felfedeztető matematikatanításról Pósa Lajossal készült videót A Gondolkodás Öröme Alapítvány honlapján (a fenti címen), vagy itt lehet megnézni.
