matematikatörténet

Az igazi Alan Turing

Dermot Turing helyenként nagyon személyes, különösen igényes életrajzot írt nagybátyjáról, a híres matematikusról. Kutas Péter pedig részletesen mesél a könyvről, Turing életéről a második világháború előtt, alatt és után, a kódfejtésének lényegéről, a korai számítógépek vagy a biológia iránti kutatói érdeklődéséről, korát megelőző vízióiról és tragikus haláláról. Igazán érdekes könyv.

A magyar matematika 75 éves jubileuma

Kétnapos előadás-sorozattal ünnepli fennállásának 75. évfordulóját a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet. 2025. október 27-én a Rényi Intézetben, 28-án pedig a Magyar Tudományos Akadémián előadásokkal emlékeznek az Intézet 1950-es megalapítása óta eltelt háromnegyed évszázadra.

Haar Alfréd: Variációszámítás

A kolozsvári Ábel Kiadó gondozásában 2019-ben megjelent Variációszámítás jegyzet alapját Haar Alfrédnak az 1928/29-es tanévben Szegeden előadott Variációszámítás kurzusa képezi. Nyelvezete és tartalma viszonylagos régisége dacára sem nevezhető elavultnak vagy meghaladottnak, sőt, Kánnai Zoltán véleménye szerint a jegyzet egy olyan előadási mód lenyomata, amely tükröt tart a mai oktatók elé, hogyan kell egyetemen tanítani. Tovább...

No Time to be Brief: Hraskó Péter Relativitáselmélet c. tankönyvéről

Mindig nagy öröm olyan relativitáselméleti bevezető könyvet kézbe venni, amely a szerző érett oktatási tapasztalatain alapulva didaktikai nehézségeket kerül el, és ezáltal olvasása szinte bizonyosan fiatal fizikusokat fog elindítani ebbe az irányba. Azonban nemcsak Hraskó Péter Relativitáselmélet c. tankönyvéről szól Etesi Gábor recenziója: kitér az általános relativitáselmélet meglapozására több mint egy évszázaddal ezelőtt, és az azt követő fizikatörténeti fejleményeken át egészen az utóbbi évtized felgyorsult kutatásainak eredményeire.

Matematikusok az idegösszeomlás szélén

A matematikus elme mélységeinek történelmi hátteréből emel ki néhány érdekes szemelvényt sajátos megközelítéssel Eper Miklós doktorandusz hallgató. Kéziratának első változata az Élet és Tudomány és a BME – Pro Progressio Alapítvány közös kutatásismertető cikkpályázatának felhívására született. Márciusban jelenik meg az Élet és Tudomány idei felhívása, amelyre ismét várják a pályázókat. De most lássuk, hogyan formálja a kutatók lelkülete a tudomány irányát...

Elveszett Bolyai-relikviák nyomában

Szabó Péter Gábor kutatása Bolyai János hegedűjének eredt a nyomába, amelyről a szakirodalom eddig úgy tudta, hogy 120 éve elveszett. A fellelt újabb adatok alapján azonban halvány remény adódott arra, hogy egyszer talán mégis előkerülhet ez a becses Bolyai-relikvia. A szerző 2023 novemberében Szegeden az SZTE Bolyai Intézet Bolyai Emlékülésén tartott előadásának írott változatát az Érintő másodközlésben adja közre

Imrecze Zoltánné, Ani (1923 – 2010)

Pármunka, csoportmunka, kooperatív tanulás – ma így mondanánk – természetes volt számára. Minden porcikájával, tekintetével, gesztusával, kérdéskultúrájával tanított. Aktív résztvevője az 1960-as évektől kezdődő matematikatanítási, tantervi megújulásnak, tankönyvek, tanári segédanyagok, népszerűsítő cikkek és könyvek írója, előadások, műsorok készítője volt Imrecze Zoltánné Hammer Anna. Rá emlékezik, másokat is idézve, volt tanítványa és kollégája, Ács Katalin, bemutatva Ani nénit

A logika szörnyei és a turbulencia

„A logika néha szörnyeket szül. Az elmúlt fél évszázadban rengeteg olyan bizarr függvény megjelenésének lehettünk tanúi, amelyek látszólag arra törekednek, hogy a lehető legkevésbé hasonlítsanak a célt szolgáló, becsületes függvényekre. Nincs többé folytonosság, vagy van folytonosság, de nincs derivált, és így tovább." – írta a 19-20. század fordulóján Poincaré. Ezektől a szörnyektől indult el ifj. Székelyhidi László 2024. ápr. 8-án a Rényi Intézetben tartott előadása, amelyben még kukacos almák, biciklik és turbulens áramlások is előfordultak.

100 éves a matematika oktatása a Debreceni Egyetemen

„Debrecen mindig elsőrangú szerepet játszott a matematika magyarországi sorsában. Egyetemünk hivatása arról is gondoskodni, hogy folytatódjanak e régi és nemes tradíciók…” Varga Nóra és Vincze Csaba hitelesen, szeretettel és büszkén ismerteti meg az Érintő olvasóival a Debreceni Egyetem Matematikai Intézetének százéves történetét.

A matematikaoktatás múltja és jelene a győri Révai Miklós Gimnáziumban – 1. rész

A győri Révai Miklós Gimnázium közel 240 éves történetében a matematika és annak tanítása mindig központi szerepet kapott. Kétrészes cikk­so­ro­za­tunk első részében Csete Lajos és Árki Tamás az intézmény kialakulásáról, három legen­dás tanáráról, Arany Dánielről, Kárteszi Ferencről és Czapáry Endréről ír. A következő rész decemberi számunkban már a gimnázium jelenéről fog szólni. Következik az első rész.

In memoriam dr. Kántor Sándor

Dr. Kántor Sándor, a DE Matematikai Intézete Analízis Tanszékének nyugal­ma­zott adjunktusa életének 91. évében, 2025. június 19-én hirtelen eltávozott az élők sorából. Feleségét kértük fel, hogy emlékezzen meg róla.

Simonovits András: Válogatott fejezetek a matematika történetéből

Simonovits András: Válogatott fejezetek a matematika történetéből című művénak második, javított kiadását a Typotex ingyenes e-könyvként adta ki. Tudományterületeken átívelő és a tanítási szempontokat kiemelten kezelő szemlélet hatja át a szerző szubjektív, mégis átfogó mate­ma­ti­ka­tör­té­neti válogatásának a tárgyalásmódját. Freud Róbert ajánlja a könyvet.

Neumann János válogatott írásairól

Neumann János tudományos hagyatékának ápolása folyamatos közös feladatunk. Azzal, hogy írásainak jelentősen kibővített változatát megjelentette, fontos részt vállalt ebben a tevékenységben a Typotex Kiadó. Neumannak a kötetben szereplő fizikai és matematikai tárgyú írásairól Etesi Gábor számol be. Ugyanakkor Vizvári Béla jelen cikke a közgazdaságtani és matematikai dolgozatokat ismerteti. A recenziók is igazolják, hogy Neumann írásai mennyire gondolatébresztőek.

Haladás ellen nincs orvosság

Neumann János tudományos hagyatékának ápolása folyamatos közös feladatunk. Azzal, hogy írásainak jelentősen kibővített változatát megjelentette, fontos részt vállalt ebben a tevékenységben a Typotex Kiadó. Neumannak a kötetben szereplő fizikai és matematikai tárgyú írásairól most Etesi Gábor számol be. Ugyanakkor Vizvári Béla cikke a közgazdaságtani és matematikai dolgozatokat ismerteti. A recenziók is igazolják, hogy Neumann írásai mennyire gondolatébresztőek.

Riesz Frigyes: Fourier-sorok, komplex és valós függvénytan előadások

A kolozsvári Ábel Kiadó először teszi hozzáférhetővé nyomtatásban Riesz Frigyes három, korábban kiadatlan, egyetemi hallgatók számára írt előadásjegyzetét. A könyv igazi hiánypótló mű, megvásárolható a Typotex Kiadónál vagy a szerkesztőknél: Tarcsay Zsigmond mutatja be a monográfiát.

Petr Beckmann: A Pi története

Amikor egy könyvesboltban megláttam Petr Beckmann A Pi története című könyvét, azonnal belekerült a bevásárlókosáramba – írja Lente Gábor. Eredetileg még 1970-ben jelent meg, magyarul pedig – Gerner József fordításában – a Typotex Kiadó jelentette meg 2022-ben. Ez az élvezetes írás nemcsak a könyvről szól…

Emlékeztetők

Néhány – teljesen különböző témájú – emlékeztető írás került a Hírek rovatunk elejére: emlékeztetünk a KöMaL közelgő Ankétjára, de emlékezünk Vekerdi László születésének 100. évfordulójára, a nemrég elhunyt kiváló matematikatanárra, Csorba Ferenczre és a BME Matematikai Intézetének megszűnt könyvtárára. Következik négy aktuális hír.

A számok titkos élete

Kate Kitagawa és Timothy Revell: A számok titkos élete: A matematika ismeretlen úttörőinek története című könyvének hátsó borítóján levő szöveg világosan elárulja: a könyv nemcsak a matematika ismeretlen úttörőiről, hanem elsősorban olyan jelentős matematikusokról szól, akiket a fehér férfiak sokáig elnyomtak: tehát nőkről, ázsiaiakról és feketékről. Simonovits Andrásnak volt, ami tetszett a könyvben, és volt, ami nem, ezt osztotta meg recenziójában.

Mi az a típuselmélet, és mire jó?

  • Kaposi Ambrus, Molnár Zoltán Gábor
Az European Research Council (ERC) pályázatai évek óta vonzó, hosszú távú támogatást nyújtanak a legkiválóbb kutatók és kutatócsoportjaik részére. 2024-ben az ERC egyetlen magyar nyertes Consolidator Grant pályázata Kaposi Ambrusé, az ELTE kutatójáé volt. Témája a típuselmélet, amelyet első olvasásra nem könnyű megérteni. Szerzőtársával, Molnár Zoltán Gáborral együtt vezetik be az olvasót a matematika új típusú formális megalapozásába.

Veszélyes kanyar

Ugye, mindenki tudja, mi az a Halmos-négyzet, a Bourbaki-féle veszélyes kanyar, vagy mióta is létezik a + és az = jel? Ha mégsem, vagy ha szeretne hallani Halmos Pálról és a Bourbaki-csoportról is, olvasson tovább. Aki pedig ismer olyan egyéb matematikai jelöléseket, amelyeknek a története érdekes, van kedve és ideje írni róluk, akkor írjon, és küldje be az Érintőbe! Erre kéri olvasóit a cikk szerzője, Titkos Tamás.

Beszámoló a Big Five Centenáriuma rendezvényről

  • Páles Zsolt, Pálfy Péter Pál
A magyar matematika öt meghatározó, nemzetközi mércével mérve is jelentős alakja, Aczél János, Császár Ákos, Fuchs László, Gál (Gaál) István és Horváth János 1924-ben születtek. Tanáruk, a legendás Fejér Lipót már egyetemi tanulmányaik idején így nevezte őket: a „Big Five”. 2024. június 5-én a Rényi Intézetben a százéves évforduló kapcsán rendeztek ünnepi ülést. Páles Zsolt és Pálfy Péter Pál cikke részletesen közli az ünnepelt Fuchs László, és az őt köszöntők beszédeit.

Bizonyítás az emberin túl, a mesterséges intelligencián innen

A gépi tételbizonyítás sikere vitát indított el a matematikai közösségben. A fő kérdés: vajon teljes mértékben megbízhatunk-e egy olyan bizonyí­tás­ban, amelyet nem tudunk teljes egészében az emberi percepcióra és a tiszta észre hagyatkozva ellenőrizni? Molnár Zoltán Gábor cikke érdekes filozófiai problémákat is felvet, miközben bevezetést kapunk a Lean program­nyelvbe és a bizo­nyí­tás­asszisz­tens szoftverek elvébe, érintve a mesterséges intelligencia jövőbeni fejlődését. Tovább...

Nagy egyszínű klikkek nyomában – áttörések a Ramsey-elméletben

A fotón látható Frank Plumpton Ramsey, a fiatalon elhunyt zseniális polihisztor egyszerű matematikai tételéből egy teljes elmélet keletkezett. A Ramsey-elméletet a hőskortól, Erdős Páltól, Szekeres Györgytől kezdődően a 2023-as év új hullámáig, a fiatal matematikusok áttöréséig, a legújabb felső becslést diagonális Ramsey-számokra, majd az új alsó becslést Ramsey-számokra is bemutatja Pach János és Tardos Gábor tanulmánya.
Keresés