középiskola

Szintfelmérés a Miskolci Egyetemen

  • Homolya Szilvia, Rozgonyi Erika
A szilárd alapok hiánya megnehezíti az egyetemi szintű matematika tananyag elsajátítását, a sikeres előrehaladást. Ezért kiemelten fontos, hogy szükség esetén időben, hatékony támogatást nyújtsunk a hallgatóknak. Ezt a célt szolgálja a bejövő hallgatók matematikai kompetenciamérése. A Miskolci Egyetemen 2023-ban új koncepció szerint bevezetett szintfelmérésről és a kapcsolódó felzárkóztatásról az egyetem két mate­ma­ti­ka­ok­ta­tó­ja, Homolya Szilvia és Rozgonyi Erika írt.

Speciális másodfokú egyenletpárok

Középiskolai tanárként (és persze diákként is) szeretjük az olyan egész együtthatós másodfokú egyenleteket, amelyeknek egész gyökei vannak. A középiskolai tanulmányok során számtalan ilyen egyenlettel találkozunk, és megesik, hogy ezek között valamilyen kapcsolatot is felfedezünk. Tritz Árpád ilyen speciális másodfokú egyenletpárok érdekes kapcsolatát járja körül.

Egy Schweitzer-feladat megoldása középiskolás eszközökkel

Néha előfordul, hogy a híresen nehéz Schweitzer Miklós Matematikai Emlékversenyen kitűznek egy-egy feladatot, ami akár középiskolások számára is érthető, nemcsak a leírása, hanem a megoldása is, ami persze nem egyszerű, változatos ötleteket, sok kreativitást igényel. Mégis hasznos lehet ilyen példákat is mutatni a diákoknak, azt szemléltetve, hogy bár egyáltalán nem könnyű, de még a világ egyik legnehezebb matematikaversenyének is lehetséges megoldani a feladatait. Szőke Tamás 2018-ban első helyen végzett a Schweitzer-versenyen, saját tapasztalata alapján mutatja be az egyik ilyen feladatot.

A matematikaoktatás múltja és jelene a győri Révai Miklós Gimnáziumban – 1. rész

A győri Révai Miklós Gimnázium közel 240 éves történetében a matematika és annak tanítása mindig központi szerepet kapott. Kétrészes cikk­so­ro­za­tunk első részében Csete Lajos és Árki Tamás az intézmény kialakulásáról, három legen­dás tanáráról, Arany Dánielről, Kárteszi Ferencről és Czapáry Endréről ír. A következő rész decemberi számunkban már a gimnázium jelenéről fog szólni. Következik az első rész.

Érdekes valószínűségszámítási feladatok a világ minden részéről – 1. rész

  • Fonyó Lajos, Fonyóné Németh Ildikó
Ez az írás a 2024-ben a békéscsabai Rátz László Vándorgyűlésen elhangzott szemináriumi foglalkozás alapján készült. A közölt feladatok azt próbálják meg bemutatni, hogy miként lehet a szakköri munkában érdekes, egymásra épülő, egyre nehezedő feladatokat feladni a tanulóknak az egész világon egyre dinamikusabban fejlődő való­szí­nű­ség­szá­mí­tás témaköréből. Fonyó Lajos és Fonyóné Németh Ildikó cikkének első részében bolyongásokkal foglalkozik a síkbeli koordináta-rendszerben, majd a kocka és az oktaéder élein. A megoldásokhoz változatos módszereket, jó ötleteket kínálnak a szerzők.

Katz Sándor: Hatványok, gyökök

Ez a különleges szakmai könyv, feladatgyűjtemény, összefoglalás egészen másként közelíti meg a hatványok és gyökök témakörét, mint elődei. Igyekszik minden részletre kiterjedően áttekintést adni a módszerekről és az alkalmazásokról egészen a középszintű érettségitől az olimpiai feladatok szintjéig. Kiss Géza számol be a kétkötetes műről.

LEMMA 2025 – Leendő Magyar Matematikusok Tábora

Lehet, hogy nem minden olvasónk ismeri a lemma szó jelentését? De azok a tizenegyedikes diákok, akik részt vettek a szegedi táborban, már biztosan tudják. Lehet, hogy ők a leendő magyar matematikusok vagy csak az a cél, hogy legyen esélye matekozni mindenkinek akárhol, a szegedi Bolyai Intézetben kiválóan megszervezett ötnapos prog­ram­dús tábor rengeteg élményt adott a fiataloknak.

További speciális másodfokú egyenletpárok

Tritz Árpád 2024 júniusában már írt olyan speciális egész együtthatós másodfokú egyenletpárokról, ahol a konstans tag előjelét megváltoztatva mindkét egyenlet gyökei egész számok. Ebben a cikkben a konstans tag és az elsőfokú tag együtthatójának felcserélésével kapott speciális másodfokú egyenletpárokat tekinti, megvizsgálva, milyen esetekben lehet minden gyök egész. A megoldás módszere itt más, mint előzőleg, felhasználható szakkörön, vagy az emelt szintű érettségire felkészítés során.

A matematikaoktatás múltja és jelene a győri Révai Miklós Gimnáziumban  – 2. rész

A cikk első része a Révai Miklós Gimnázium múltjáról, előző számunkban jelent meg. A folytatásban az iskolában napjainkban zajló matematikaoktatást, a tehetséggondozás formáit és lehetőségeit tárgyalják a szerzők. Árki Tamás és Csete Lajos közöl egy 7. osztályos és egy 11-12. osztályos szakköri feladatsort, és felsorolja az elmúlt 15 év legkiválóbb diákjainak versenyeredményeit matematikából. A Révai jelene következik.

Érdekes valószínűségszámítási feladatok a világ minden részéről – 2. rész

  • Fonyó Lajos, Fonyóné Németh Ildikó
Fonyó Lajos és Fonyóné Németh Ildikó szakköri feldolgozásra szánt cikkének első része (három fejezetben) bolyongásokról szólt különböző felületeken. A cikk foly­tatásában három újabb fela­dat­cso­kor­ral foglalkoznak: a negyedik fejezetben nem szabályos dobókockára vizsgálnak fela­da­to­kat, a következő a geometriai való­szí­nű­ség­gel kapcsolatban tartalmaz fela­da­to­kat, végezetül játékok nyerő stra­té­giá­jának esélyét határozzák meg. A 2024-ben a békéscsabai Rátz László Vándorgyűlésen elhangzott szemináriumi foglalkozás alap­ján készült ez az írás.

A 2024-es matematikaérettségi dolgozatok eredményének elemzése

2024 májusában volt az első érettségi vizsga, amelyben matematikából az új NAT szerinti követelményeket alkalmazták. Érdemesnek tűnik a vizsga után visszatekinteni az eredményekre, különös tekintettel azokra a feladatokra, amelyek valamilyen szempontból újak, újszerűek voltak a feladatsorokban. Csapodi Csaba és Koncz Levente elemzését elsősorban a tanárok figyelmébe ajánljuk. Végső következtetésük, hogy a 2024-es közép- és emelt szintű feladatsor egyaránt megfelelt az új követelményeknek. Következzenek a részletek.

„Matematika, művészet és kreativitás”

A Bolyai János Matematikai Társulat hagyományteremtő rendezvény­so­ro­za­tá­hoz, a Matematika Világnapja (3.14) alkalmából meg­ren­de­zett „Matek az utcán”-hoz 2025-ben minden eddiginél többen csatlakoztak. Országosan 20 helyszínen igyekeztek a matematika világát közelebb hozni az érdeklődőkhöz. (Fotónkon a Tatán készített piskóták.) Barbarics Márta néhány helyi szervező igencsak tanulságos π-napi beszámolóját szinte változatlan formában közölte…

Oldjuk meg „kockás papíron”!

Fejér Szabolcs néhány, a koordinátarácson megoldható feladattal ismerteti meg az olvasót. Egy részük megfogalmazásában is tartalmazza a rácsot, másik részüknek pedig a megoldásában segít. Ezeket átfogalmazva, a koordinátarácson jeleníti meg, ezáltal összekapcsolva a matematika több területét. Tanárnak, diáknak egyaránt jó gondolat­éb­resz­tők lehetnek a bemutatott példák.

Nevezetes egyenlőtlenségek

Az emelt szintű érettségin, valamint a hazai és nemzetközi matematikaversenyeken gyakran szerepelnek olyan bizonyítandó egyenlőtlenségek, szélsőérték-problémák, amelyek megoldásában fontos szerepet játszanak a nevezetes egyenlőtlenségek. Ábrahám Gábor célja, hogy segítséget nyújtson azoknak, akik tehetséggondozó szakkörökön szeretnének foglalkozni evvel a témakörrel, bemutatva néhány fontosabb egyenlőtlenséget és megoldási módszert.

Egy Schweitzer-feladat megoldása középiskolás eszközökkel – 2. rész

2024 júniusában jelent meg Szőke Tamás cikkének első része. Ennek bevezetőjét, amelyben részletesen beszámolt a verseny múltjáról és jellegzetességeiről is, érdemes elolvasni, mielőtt rátérnénk a mostani cikk nem kevésbé érdekes feladatának megoldására. A júniusi számban megjelent cikk folytatásaként ismét egy középiskolások számára is érthető Schweitzer-feladat megoldását taglalja a szerző.

Inasiskolából versenyistálló

A váci Boronkay György Műszaki Technikum és Gimnázium egykori diákja, majd tanára és jelenlegi igazgatója, Fábián Gábor jogos büszkeséggel írt le néhány gondolatot iskolája múltjáról, fejlődéséről és tehetséggondozó tevékenységéről. Mára a technikumok között elért matematikai eredményeik kimagaslóak, amint az a történet végén az OKTV-dobogósaik és duplázó döntőseik felsorolásából is látható…

BME TTK Science Camp 2025

  • Lángné dr. Lázi Márta, Andorfi István PhD hallgató
5 országból, 79 településről, 100-nál több oktatási intézményből közel 150 diák jelentkezett az idén kilencedik alkalommal megrendezett Science Camp-be, a BME TTK középiskolás táborába, ahol végül 70 diákot tudtak fogadni. A táborozók kiválasztásában nagy szerepet játszott az esélyegyenlőség biztosítása. Itt olvasható a szervezők beszámolója a sikeres rendezvényről.

David Sumpter: A gondolkodás négy módja c. könyvéről

David Sumpter angol tudománynépszerűsítő matematikus könyve a nagyközönségnek íródott, nem tételez fel előzetes matematikai ismereteket. Erénye, hogy a megfigyelt (matematikai) összefüggéseket időről időre praktikus élethelyzetekre fordítja le, konkrét helyzetekhez konkrét stratégiákat javasolva. A magyar fordítást nemrég jelentette meg a Typotex kiadó. A könnyed, olvasmányos mű elolvasásához Lóczi Lajos kínál ízelítőt.

Kétszer annyi matek az utcán

Az Érintő márciusi száma idén is a Matematika Világnapján (3.14-én) jelenik meg, több helyszínen azonban már március 8-án, a nőnappal együtt egy héttel korábban megünnepelték. Azok, akik e számunk megjelenésének reggelén már elolvassák ezt a cikket, még országszerte számtalan érdekes programmal találkozhatnak. Mindenkit szeretettel várnak a szervezők a π-napon!

Ki akar ma tanítani? – III. rész

Szakácsné Györey Bernadett, Betti férjével, Lacival egy matektáborban ismerkedett össze, majd 2004-ben együtt végeztek az ELTE-n matematikusként, utána augusztusban házasodtak össze, ma pedig Csepelen élnek négy fiukkal. Betti 2014 óta a helyi Jedlik Ányos Gimnázium matematikatanára, sikeres versenyfelkészítő, továbbá 2022 óta az ELTE Matematika Doktori Iskola Didaktika programjának doktorandusza. Paulovics Zoltánnal beszélgettek.

A Berzsenyi Dániel Gimnázium rövid története

  • Gál Györgyné, Nemecskó István
A budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium múltjáról, különleges képzéseiről, a speciális matematika tagozatáról, és az iskola tanári munkaközösségének szerteágazó, országos szintű matematikai tehetséggondozó tevékenységéről szól ez a cikk.

XXXI. Nemzetközi Magyar Matematikaverseny, Békéscsaba

Nem először számol be lapunk az NMMV-ről hiszen már 31. alkalommal rendezték meg – 2025-ben Békéscsabán –, ahová áprilisban öt napra érkeztek a szomszédos országokból a magyar anyanyelvű mate­ma­ti­ka­ta­ná­rok és legjobb diákjaik: ez a nyitja a verseny szokatlan elne­ve­zé­sé­nek: magyar is és egyben nemzetközi. Ez a magyar nyelvű matematikaoktatás és tehetséggondozás egyik legnagyobb rendezvénye.

Tehetséggondozás a szegedi Radnótiban

  • Ábrahám Gábor, Szaszkó-Bogárné Eckert Bernadett, Schultz János
A Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnáziumban évtizedek óta folyó tehetséggondozó munkáról írtak az iskola tanárai, Ábrahám Gábor, Szaszkó-Bogárné Eckert Bernadett és Schultz János. Az elveken és a megvalósításon túl a különböző korosztályoknak szóló matematika szakköri feladatsorokból is mutatnak példákat.

Ki akar ma tanítani? – II. rész

Ujházy Márton matematikusként végzett 2011-ben, de már a képzés alatt tudta, hogy középiskolában szeretne tanítani. Rögtön felvették az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumba, ahol azóta vezetőtanárként tanárszakos hallgatók fejlődését is segíti. Tanári, osztályfőnöki és vezetőtanári feladatai mellett felfedeztető tan­a­nyag­bank-fejlesztésben vesz részt. Szabadidejében tánc­ház­ban zenél, és persze, mint az interjút készítő Paulovics Zoltán is, biciklizik. A tanári hivatás nehézségeiről és szépségeiről szól a beszélgetés.
Keresés