Könyvespolc – ajánló

A könyvespolc – ajánló rovatban elsősorban olyan könyvekről szeretnénk tudósítani és olyan elektronikusan elérhető írásokat ajánlunk, amelyek a matematika bármely része vagy kapcsolatai iránt érdeklődők számára kívánatosak lehetnek. (rovatszerkesztő: Tóth János.)

Tóth János és Simon L. Péter: Dif­fe­ren­ci­ál­egyen­le­tek (Typotex, Budapest, 2020) könyvének harmadik, javított kiadása bevezetést nyújt a dif­fe­ren­ci­ál­e­gyen­le­tek elméletébe a matematikus és a differenciálegyenleteket tanuló nem matematikus hallgatók számára. A könyvet jó szívvel ajánlom mindenkinek, aki érdeklődik a dif­fe­ren­ci­ál­e­gyen­le­tek és az alkalmazások iránt – Pituk Mihály ismerteti a könyvet.
Egész évszázadra – de talán még messzebbre is – visszamenőleg pontosan lehet tudni, hogy az igazán komoly tehetséggondozás motorja a tanár, aki maga köré gyűjti és meg is tartja az érdeklődő diákokat. Ilyen tanár az Elemi matematika mesterfokon c. könyv szerzője, Schultz János is. A tematikus gyűjtemény 357 feladata a hazai és nemzetközi versenyek témaköreit veszi sorra. Kiss Géza méltatja a kötetet.
A feladatgyűjtemény matematikai tartalma sze­rint gazdag és hasznos, messze túlmegy a szokásos bevezető példatárakon, ezért minden alkalmas esetben fogom ajánlani az érdeklődőknek, diákjaimnak, és nagyon remélem, hogy készül belőle további, javított (inkább: szépített) kiadás. Nágel Árpád: Folytonos dinamikai rendszerek című feladatgyűjteményéhez (Typotex, Budapest, 2019.) Tóth János tesz alapos kritikai megjegyzéseket.
Érdi Péter könyve (német fordítása megjelenőben van, magyar, kínai, koreai és japán fordítása most készül) informatív és szórakoztató. A szerző az össze­ha­son­lí­tás­sal, minősítési besorolással és rang­so­ro­lás­sal kapcsolatos gondolatok és tör­té­ne­tek kincsestárát gyűjtötte össze a lehető legszélesebb körből: sport, mű­vé­sze­tek, tudomány, politika, média és bevásárlás… Miért olyan népszerű és megkerülhetetlen a rangsorolás? Ízelítőt kapunk Schubert András recenziójából.
zázhárom kosár meggy a raktáron, Meg a tehenek számának négyzete a négyzeten, Összesen kétmillió darab a vidéki piacon. Hány szem meggy van egy kosárban, És mennyi az eladó tehenek száma? Erről a feladványról és egyebekről ír Tóth János Korgyemszkíj: Piruett körzővel. Mesés fejtörők nemcsak iskolásoknak c. könyve kapcsán.
Ellentétben számos excentrikus matematikus önéletrajzával, Mark Kac: Enigmas of Chances (A véletlen rejtélyei) című könyve biztos ízléssel és finom humorral ötvözi a különböző összetevőket: matematikát (beleértve a matematikai fizikát), történelmet, családot és a kollégákat. Simonovits András írása nyomán kicsit bepillanthatunk a 20. század matematikatörténetébe is.
Hogyan képesek megvédeni modern tár­sa­dal­mun­kat a számok? Hogyan lehetséges az, hogy technikai civilizációnk léte vagy nem léte múlik olyan dolgokon, amelyek csak a képzeletünkben léteznek? Ilyen kérdéseken gondolkodik Moldvai Dávid, aki egy azok közül, akik szerint a matematikusok világa meglehetősen elvont és furcsa. A „kívülálló”, akit az információelmélet és a kriptográfia érdekel, elindította a youproof.hu blogot. Olvassák, érdemes!
Daniel Tammet: Számokban létezünk című könyve már szerepelt az Érintő előző számában, most egy teljesen más recenziót olvashat róla az érdeklődő, az előzőt egy gyógypedagógus írta, ezt pedig egy matematikus, Ruzsa Imre. Ezért neki egészen más dolgok jutnak az eszébe ugyanarról a műről. Véleménye szerint: „A könyv műfaja: vegyesfelvágott; szerző olvas mindenfélét, erről mindenféle eszébe jut, és ezeket leírja. Sokfélét összeolvas és élénken jár a fantaziája, úgyhogy a könyv általaban szó­ra­koz­ta­tó.”
Jim Holt legújabb könyve nemrég jelent meg Magyarországon Jakabffy Éva és Jakabffy Imre fordításában, a Typotex Kiadó gondozásában. Az ismertetett témák tág területen kalandoznak: találkozhatunk a Riemann-sejtéssel és a négy­szín­té­tel­lel, húrelmélettel és az univerzum végére vonatkozó elméletekkel, olvashatunk Ada Byron és a számítógéptudomány kapcsolatáról, vagy éppen az idő természetéről és az eugenetikáról. Lángi Zsolt recenziója itt olvasható.
A szerző, B. A. Korgyemszkij (1907–1999) az orosz nyelvű matematikai ismeretterjesztés legfontosabb alakja volt. Nem ez az első könyve magyarul sem, például 1962-ben jelent meg tőle a Matematikai fejtörők. Az ismertetendő könyv viszont az utolsó, amit írt. A feladatok kis történetek formájában jelennek meg, amelyekben az orosz népmesék és szépirodalom számos alakjával találkozunk. Rovatszerkesztőnk, Tóth János nosztalgiával és iróniával fűszerezett kedvcsinálója következik.
Harminc évvel ezelőtt, 1989. november 9-én, azaz a berlini fal leomlásának napján alakult meg a Typotex Elektronikus Kiadó Kft. Jelképes dátum ez, valójában egy hosszabb folyamat betetőzése. A néhány fős vállalkozás három évtized alatt fontos szellemi műhellyé nőtte ki magát. Erről a folyamatról, az elmúlt 30 évről szeretnék felvillantani pár momentumot. Votisky Zsuzsa, aki a leginkább illetékes abban, hogy mi történt ez alatt az idő alatt, sajnos már nincs közöttünk. Az ő elképzelései alapján alakult úgy a Typotex sorsa, ahogyan alakult – írja Németh Kinga.
Palugyai István több mint negyven év újságírói tapasztalattal a háta mögött nemrég jelentette meg 62 interjút tartalmazó válogatását a tudomány világából. Az interjúalanyok egy része Nobel-díjas, vagy jelentős külföldi tudós, fizikusok, vegyészek, orvosok között „a matek Lady Gagája”, Cédric Villani francia és Jin Akyiama japán matematikus.
Matematika a mindennapokban egy autizmusban érintett matematikus szemén keresztül. Habár az autizmus lehetne csak egy plusz szó a mondatban, ennél sokkal nagyobb szerepe van. Olyan szerepe, ami áthatja az egész könyvet, ugyanúgy, ahogy maga az állapot hatja át az érintett személy egész életét és annak minden aspektusát. Vajda Kitti gyógypedagógus írt Daniel Tammet: Számokban létezünk című könyvéről.
2019 márciusában nagyalakú munkafüzet jutott el szerkesztőségünkhöz. Borítóján olyan szavak, amelyek egy átlagos matematikaórán nemigen hangzanak el: hozam, osztalék, részvény, kötvény… Pedig a mai fiataloknak az iskolából kikerülve mindenképpen szükségük lesz alapvető pénzügyi fogalmak ismeretére és arra a tudásra is, hogyan kell számolni a befektetésekkel. Ehhez segít hozzá ez a kiadvány.
Ki ne gondolkozott volna még el azon, vajon milyen sors vár rá? És hányszor gondoltuk azt, hogy ha tudnánk a jövőnket, akkor még javíthatnánk is rajta? Vajon minden meg van írva a Sors Könyvében? És ha igen – bármi legyen is az –, akkor hátradőlve várhatjuk? Vagy tennünk kell érte? Esetleg változtathatunk rajta? Fried Katalin ajánlja Barabási Albert-László könyvét.
Különleges matematikaoktatási módszertani könyv készült el a Poliuniverzum az iskolai oktatásban (Poly-Universe in School Education − PUSE) nemzetközi Erasmus+ projekt keretében. A PUSE Módszertani könyv célja egy új, vizuális élményen alapuló matematikai, oktatási módszertan kidolgozása volt. A program a Saxon Szász János képzőművész által feltalált Poliuniverzum (angolul: Poly-Universe) geo­met­ri­ai képességfejlesztő játékon alapszik.
Laczkovich Miklós és T. Sós Vera Valós Analízis tankönyve kétkötetes, átdolgozott és bővített kiadásban 2012-13-ban jelent meg a Typotex kiadónál. A szerzők könyvüket a bevezető analízis-előadások tankönyvének szánták, elsősorban az egyetemek különböző írányú matematika tanári és matematikus képzései számára, de gondolva más szakok analízis oktatóira és hallgatóira is. Akik még nem ismerik a köteteket, most Andai Attila recenziójából képet kaphatnak róluk.
Kiss Emil pályájához és kutatói munkájához el­vá­laszt­ha­tat­la­nul hozzátartozik az oktatás, ugyanúgy, mint a tanulás, az általános műveltség és a matematikai kultúra élvezete és továbbadása egyaránt. Mindez benne van ebben a könyvben, de ennél jóval több is. A nagy monográfiák magukban hordozzák a szerzőik világképét, szakmai habitusát, viszonyulásaikat a szakma fontos történéseihez és személyiségeihez. Ez különösen jelen van ebben a műben – írja Nagy Gábor Péter Kiss Emil: Bevezetés az algebrába című monográfiájáról.
Carol Vorderman elismert matematikus és kedvelt televíziós műsorvezető Nagy-Britan­ni­á­ban, továbbá David Cameron ta­nács­a­dó­ja volt a jövő matematikaoktatását illetően. Szülőként átérezte azt a problémát, milyen nagy gondot okozhat egy családban, ha a gyermek küszködik egy matematikafeladat megoldásával, és mennyire fontos, hogy a szülő ilyenkor segítséget tudjon nyújtani neki. Könyve szülőknek és gyerekeknek (9-től 18 éves korig) egyaránt nagy hasznára válhat. A szerző célja annak igazolása, hogy mindenki megértheti a matematikát.
Jeffrey R. Weeks: A tér alakja (Felületek és háromdimenziós alakzatok ábrázolása) című könyvében két- és háromdimenziós terek geometriáját és topológiáját vizsgálja, elsősorban a terek szerkezeteinek szemléletes képeit bemutatva. Szirmai Jenő a könyvet ajánlja a matematikával és fizikával foglalkozó egyetemi hallgatóknak, mivel a precíz topológiai és differenciálgeometriai tanulmányok közben megmutatja azok lényeges és szép hátterét, a vizsgált terek „vizualizálásának” lehetőségeit. Kiemeltem javasolja az érdeklődő középiskolás tanulóknak, akik bizonyos részeket önállóan is fel tudnak dolgozni.