Ki ne gondolkozott volna még el azon, vajon milyen sors vár rá? És hányszor gondoltuk azt, hogy ha tudnánk a jövőnket, akkor még javíthatnánk is rajta? Vajon minden meg van írva a Sors Könyvében? És ha igen – bármi legyen is az –, akkor hátradőlve várhatjuk?
Vagy tennünk kell érte? Esetleg változtathatunk rajta?
A jóslat, a jövendőmondás emberemlékezet óta foglalkoztatja az emberiséget. De vajon kik a ma látnokai? Nap mint nap találkozunk jóslatokkal. Az orvostudomány megmondja, hogy milyen előjelei lehetnek egy, a későbbiekben esetleg bekövetkező betegségnek; melyek egy betegség hajlamosító tényezői. A meteorológusok megmondják, hogy holnap, a jövő héten milyen idő várható, sőt, még azt is hozzáteszik, hogy mekkora valószínűséggel válik be a „jóslatuk”.
Ők mind számításokat végeznek, adatbázisból dolgoznak, és ezekből vonnak le következtetéseket.
Nem Barabási Albert-László volt tehát az első, aki hatalmas adatokat és hálózatot használva a jövendőt kutatta. Bár – amint a könyve előszavában írta – először a katasztrófa vizsgálatának nyomába eredtek. Nem meglepő, hogy egy ennyire lehangoló témának nem volt nagy sikere: senki sem akarta publikálni az eredményeiket. Így aztán könnyen rábeszélte kutatócsoportját (Boston, Komplex Hálózati Kutatóközpont), hogy inkább a siker titkát keressék.
Miután tisztázták magukban, hogy mit neveznek sikernek, mérni tudták azt, és a sikert irányító törvényeket is megtalálták. Azt találták, hogy a siker nem a teljesítménytől, a teljesítményt nyújtó embertől függ, hanem elsősorban egy sor környezeti tényezőtől, a „siker törvényeitől”.
Ahogy bevezetőjében írja: „Ezek azok a törvények, amelyek megkülönböztetik a bestsellereket az akciós kupacokba dobált könyvektől, a milliárdosokat azoktól, akik csődbe mentek. Rávilágítanak, hogy a versenyszabályok mennyi hibalehetőséget rejtenek magukban – időnként annyit, hogy a győztes nevét akár egy kalapból is kihúzhatnánk. Rámutatnak, hogy a „szakértők” – legyen szó akár borokról, komolyzenéről, műkorcsolyáról vagy más tevékenységek bíráiról – gyakran semmivel sem tudják jobban megítélni a minőséget, mint bárki közülünk. … De még arra is képesek magyarázattal szolgálni, hogy egy elképesztően borzalmas dalból – ide beírhatja mindenki a maga „kedvencét” – miként válhat világsláger.
A siker törvényei évszázadok óra hatással vannak mindannyiunk szakmai előmenetelére és életére, méghozzá nagyjából úgy, ahogyan a gravitáció, mégis egészen a közelmúltig még csak a létezésükről sem tudtunk.
Ma már – kellő mennyiségű adat birtokában – nagy valószínűséggel következtethetünk arra, hogy valaki vagy valami sikeressé válik vagy sem. Mint a könyvből megtudjuk, nem Barabási Albert-László volt az első, aki nagy adatok birtokában vizsgálta valaki vagy valami sikerét. De Barabási kezében van minden titok, és most nekünk is elárulja a KÉPLETet.
Barabási Albert-László: A képlet (Libri)
Fried Katalin
