Könyvespolc – ajánló

A könyvespolc – ajánló rovatban elsősorban olyan könyvekről szeretnénk tudósítani és olyan elektronikusan elérhető írásokat ajánlunk, amelyek a matematika bármely része vagy kapcsolatai iránt érdeklődők számára kívánatosak lehetnek. (rovatszerkesztő: Tóth János.)

Idén 60 éve, 1962 szeptemberében indult el Magyarországon az első speciális matematika tagozatos gimnáziumi osztály. Nagyon sokan írtak már róluk, rengeteg interjú készült legendás tagjaival, a nemrég megjelent kiadvány szerzője, Gordon Győri János azonban egy, a teljes osztályra kiterjedő kutatás eredményeit foglalja össze. Legfontosabb kérdése: ötven év távlatából a kutatásban részt vevők hogyan tekintenek vissza a speciális matematika tagozaton töltött éveikre, különösen tehetségpedagógiai szempontból.
„A gyakorló matematikus filozófiája” című kötetről Kutrovácz Gábor könyvismertetése Lakatos Imre matematikára vonatkozó nézeteiről nyújt bepillantást Karl Popper kritikai filozófiája, Pólya György matematikai heurisztikája és Hegel dialektikája mentén. „A matematika története, a filozófia iránymutatását nélkülözve, vakká, a matematika filozófiája, mellőzve a matematika történetének legérdekesebb problémáit, üressé válik” – idézi a „Bizonyítások és cáfolatok”-ból.
Hatvani László: Klasszikus mechanika mate­ma­ti­ku­sok­nak című könyve végigvezet minket az analitikus mechanika fejlődésének főbb állomásain, megmutatja, milyen utat jártak be a mechanika tudományterületét mai alakjára formáló őseink, mindezt matematikus szem­lé­let­mód­dal. A Polygon jegyzettár kötetét Gyebrószky Gergely ismerteti.
Stefan Buijsman nemrég megjelent könyvének alcíme: Matematika a mindennapokban, egyszerűen, érthetően. Ez a könyv kellemes meglepetés: friss, jól olvasható és nem tartalmatlan. Az egyik oka ennek (a képletek mellőzése mellett) az a tény, hogy nagyon sok történeti, filozófiai vagy éppen kulturális antropológiai tudásra támaszkodva beszél a matematika mibenlétéről, alkalmazhatóságáról, szépségéről. Érdeklődő ifjúnak, tanárnak, sőt matematikusnak is ajánlja Tóth János.
Az egyik legjobb tudományos népszerűsítő könyv, amelyet valaha olvastam. Bölcs, szellemes, időszerű. – írta az Érintőben 2020-ban az angol nyelvű könyvről Simonovits András. A könyv most megjelent magyar nyelven is, Gyárfás Vera fordításában. A véletlen rejtélyei…
A Typotex kiadó 2021-ben jelentette meg Lakatos Imre: A gyakorló matematikus filozófiája című könyvét. A kötet a híres tudományfilozófus, Lakatos Imre (1922–1974) dolgozataiból egy összeállítás – Máté András szerkesztésében. Témája a matematika filozófiája, cikkei kiváló gondolatébresztők, egy részük főleg fi­lo­zó­fu­sok­hoz, egy részük inkább ma­te­ma­ti­ku­sok­hoz szól. Külön csemege, hogy a kötet több dolgozatát Lakatos nem a nyilvánosságnak szánta, e dolgozatok első ízben jelennek meg magyarul. Ferenczi Miklós gondolatai következnek a könyvről.
Angol nyelvű könyv jelent meg Rényi Alfréd születésének 100. évfordulójára, amelyet lánya, Rényi Zsuzsanna írt korábbi, magyar nyelvű interjúkötete (Dialógusok egy matematikusról, Polygon, 2013) nyomán. A Rényi házaspárról szóló életrajz címe Rényi kutatói és pedagógusi hitvallását idézi: Ars Mathematica. A könyvet Szász Domonkos mutatja be
Carl Djerassi: Cantor dilemmája című regényéről, illetve a matematikát kedvelők számára hasonlóan ismerősen hangzó című másik könyvéről, a Bourbaki-megnyitásról osztja meg a mai fiataloknak (és idősebbeknek) szánt gondolatait Tóth János. Ezúttal nem a matematika a főszereplő...
Ian Stewart brit matematikus a magyar olvasó számára is ismert népszerűsítője a matematikának. (Magyarul olvasható tőle: A természet számai. A matematikai képzelet irreális realitása és A matematika problémái.) 2008-ban megjelent, a matematika történetét ismertető művét, A végtelen megszelidítését most vette le a hátsó polcról Tóth János.
Azok, akik nem élték át a fél évszázaddal ezelőtti tanítási reform általános iskolás, majd a középiskolára is kiterjesztett kísérletét, talán el sem tudják képzelni, mekkora befolyással volt a későbbi évek matematikaoktatására. Meglepő, hogy a kísérlet céljai még ma is aktuálisak, hiába teltek el közben évtizedek. Pálfalvi Józsefné kordokumentumokkal alátámasztva saját, hiteles emlékei alapján ismerteti meg az olvasót a korszak oktatásának és didaktikájának fejlődésével.
A jó bornak se árt a cégér. Ahogy a Múzeumok éjszakáján megtelnek az üres épületek, vagy ahogyan az ilyen-olyan Maraton tömegeket vonz a komoly zene meghallgatására, úgy az olvasóink által nyilván nagyrabecsült matematikának is jót tesz, ha élvezetes formában tálalják. Erre kiváló példa Róka Sándor: Zénón figyelmeztetése című könyve. Tóth János recenziója következik.
Egyetlen mondatban összefoglalható az ún. számítógépes nyelvészet „szemantika” nevű feladatköre: hogyan mondjuk meg a számítógépnek, hogy mi a szavak jelentése, oly módon, hogy ugyanolyan értelmes válaszokat adjon vissza a kérdéseinkre, mint amilyeneket egy embertől is elvárnánk… Molnár Zoltán szubjektív beszámolója Kornai András: Szemantika című könyvéről.
A matematikában járatosabbak számára gyakran idegenek a matematikafilozófia kérdésfeltevései, fogalomhasználata és érvelési stílusa, míg a filozófiában otthonosabban mozgók közül sokakat elriasztanak a rendszeresen előforduló technikai jellegű, komolyabb matematikai felkészültséget igénylő részletek. A Russelltől Gödelig írásainak célközönsége főként az első csoport: a kötet kilenc esszéje a Műegyetem „A matematika filozófiai alapjai és alkalmazásai” című ol­va­só­sze­mi­ná­ri­u­mán feldolgozott, nagyrészt magyarul is elérhető szövegeket próbál közelebb hozni a matematikai érdeklődésű olvasókhoz – írja recenziójában Simonyi András.
Egy évvel korábbi számunkban recenziót közöltünk Érdi Péter angol nyelvű könyvéről, amelynek címe Ranking. The Unwritten Rules of the Social Game We All Play. Jó választás volt, ezt az is mutatja, hogy azóta megjelent a könyv német és japán fordítása és megjelenőben van a magyar kiadás is.
Az interjúkötet különböző utakat bejárt szereplőiben közös nemcsak a tehetség, de szokatlanul széleskörű az érdeklődés, hatalmas a kitartás, az ifjúság jövője iránti felelősség, a család iránti szeretet. Az ő életükben is voltak buktatók, szomorúság, de sikereik, örömeik, kitűzött céljaik elérése jellemzi mindegyiküket. Egyvalamiben sosem csalódtak: a matematikában.
Az 1987-ben elhunyt, világszerte ismert nagy műveltségű matematikusnak, aki a 20. századi iskolai matematika megújításának egyik vezetője volt, sokat emlegetett komplex matematikatanítási kísérlete a mai tanítók és tanárok számára már történelem, részleteit kevesen ismerik. Ezt a hiányt pótolja Pálfalvi Józsefné könyve Varga Tamás életéről.
Vetier András új négykötetes valószínűségszámítás tankönyve részletes, szemléletes és közvetlen magyarázatokkal, rengeteg megértést segítő ábrával és táblázattal és meglehetősen sok kidolgozott nagyszerű feladattal igyekszik elérni azt, hogy tanítványainak, a leendő villa­mos­mér­nö­kök­nek az órákra való készülés ne kötelesség, hanem élmény legyen – írja kollégája, Kói Tamás.
A Springer kiadásában nemrég jelent meg Joseph Awange, Paláncz Béla és Völgyesi Lajos úttörő munkája, melynek címe magyarul: Hibrid képalkotás és vizualizáció – Gépi tanulás alkalmazása a Mathematica – Python alkalmazással. A könyvben, melyet hiánypótló műnek szánnak, a szerzők a számítógépes látást gépi tanulási problémákként fogják fel, a gépi tanulásra pedig statisztikai technikák alkalmazásaként gondolnak. Következik Lóczi Lajos recenziója.
A 2020. évi Varga Tamás Módszertani Napok záróelőadásában Mosóczi András arra a sokszor feltett kérdésre próbált választ adni, vajon mi értelme matematikát tanulni. Az előadásból készült cikke és nemrég megjelent könyve, A gondolkodás forradalma arról szól, mi is történt itt a bolygónkon pár ezer évvel ezelőtt és azóta, ami az egész emberiség történetét megváltoztatta, és hogy mi köze ennek a matematikához. Hogyan kerül a képbe Indiana Jones? Mindenekelőtt: kik is azok a pirahák?
Történt 1895-ben, hogy a Bécsi Egyetemen Ernst Mach, a neves fizikus számára bölcsészeti jellegű katedrát hoztak létre ,,az induktív tudományok történetének és filozófiájának tanára’’ megnevezéssel… Karl Sigmund könyvéből Ernst Mach mellett az őt a tudományfilozófiai katedrán váltó Ludwig Boltzmann életébe és munkásságba is bepillantást nyerünk. De olvashatunk Albert Einsteinről, David Hilbertről vagy Bertrand Russellről. Molnár Zoltán Gábor könyvismertetése következik.