Engedjék meg, hogy egy személyes élménnyel kezdjem: elsőéves egyetemi hallgatóként a legelső óránk „a Föld és felépítése” volt, ahol megtudtuk: a Föld valójában nem gömb alakú. A forgási ellipszoid egy sokkal jobb közelítése a valóságnak, de még ez sem tökéletes: a Föld ugyanis egy geoid. Tizennyolc évünk minden görögös műveltségét összeszedve megfejtettük, hogy bizony ez azt jelenti, a Föld földalakú. A derültség frissítő szellője járt körbe a teremben, máris magabiztosabbnak éreztük magunkat: az ilyen fogalmakkal talán megbirkózunk a vizsgaidőszakig. A szívünk mélyén éreztük, s hamar ki is derült, hogy a dolog nem ennyire egyszerű…
A Föld alakjának pontos meghatározása Izsák Imre munkásságának talán legfontosabb területe. Elsőként mutatta ki, hogy a Föld egyenlítői keresztmetszete sem kör, hanem ellipszis. Legutolsó munkájában \(26\;244\) műhold pályájának elemzésével adta meg a geoidformát, azaz a Föld gravitációspotenciál-függvényét.
Csizmadia Ákos könyve a tragikusan fiatalon elhunyt magyar csillagásznak állít méltó emléket.
Izsák Imre a huszadik század legzivatarosabb időszakában élt és alkotott. Magyarként megélt háborút és forradalmat, s mint akkor oly sokan, életének jelentős részét külföldön, Svájcban és Amerikában töltötte. Munkásságának elismertségét jól tükrözi, hogy 1970-ben krátert neveztek el róla a Hold túlsó oldalán, sőt, ahogy a könyvből megtudhatjuk, „…ritkán fordul elő, hogy valakinek kráter és kisbolygó is viselje a nevét”.
A könyv komoly tudománytörténeti munkának tekinthető. Olvasásakor megdöbbentett a megírásához szükséges kutatómunka mennyisége és mélysége. A szerző többször tárgyalja a közölt adatok hitelességének kérdését, rámutatva különböző források pontatlanságaira; bőven kitér „az adott korok és intézmények történetére, ekként is elhelyezve, érthetőbbé téve Izsák Imre életét a tágabb összefüggésekben is”. Életrajzi jellege mellett laikus számára is érthető módon beszél az Izsákot foglalkoztató tudományos kérdésekről és elért eredményeiről. A könyv függelékében megtalálható Izsák húsz évet felölelő személyes jellegű levelezése.
Csizmadia Ákos munkája bizonyosan hozzájárul ahhoz, hogy Izsák Imre neve a szűk szakmai körön kívül is ismertté váljon itthon, s elfoglalja az őt megillető helyét a köztudatban.
Csizmadia Ákos: Izsák Imre, VEGA Csillagászati Egyesület, Zalaegerszeg, 2017.
ISBN 978-963-12-8088-3.
http://vcse.hu/izsak-imre-eletrajz-egy-magyar-csillagaszrol/
Ladics Tamás
Ladics Tamás az ELTE-n végzett meteorológusként, doktori fokozatát a Műszaki Egyetem Matematika és Számítástudomány Doktori Iskolájában szerezte. Jelenleg a kecskeméti Neumann János Egyetem főiskolai docense.
Megjegyzés
Izsák Imre Gyula neve immár negyed évszázada ismert a róla elnevezett komplex középiskolai természettudományi versenyről, amely indulásakor kifejezetten újdonság volt és mind a mai napig egyike a legszínvonalasabb országos tehetséggondozó versenyeknek. A zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium 1992 óta évente megrendezi a matematika, fizika, és számítástechnika tárgyköreit egyaránt felölelő, komoly díjazású versenyét, az Izsák Imre Gyula Természettudományi Versenyt. A három tantárgy rendhagyó, komplex vetélkedőjét a gimnázium jelenlegi igazgatója, Horváth Attila kezdeményezte. A verseny 1993 óta a gimnázium egykori tanulójának, a zalaegerszegi születésű matematikus-csillagásznak, Izsák Imre Gyulának — emlékét őrizve — viseli a nevét. A szerk.
http://www.zmgzeg.sulinet.hu/index.aspx?page=/izsak/eletrajz.aspx
