Izsák Imre — életrajz egy magyar csillagászról

Facebook
Nyomtatás

Engedjék meg, hogy egy személyes élménnyel kezdjem: elsőéves egyetemi hallgatóként a legelső óránk „a Föld és felépítése” volt, ahol megtudtuk: a Föld valójában nem gömb alakú. A forgási ellipszoid egy sokkal jobb közelítése a valóságnak, de még ez sem tökéletes: a Föld ugyanis egy geoid. Tizennyolc évünk minden görögös műveltségét összeszedve megfejtettük, hogy bizony ez azt jelenti, a Föld földalakú. A derültség frissítő szellője járt körbe a teremben, máris magabiztosabbnak éreztük magunkat: az ilyen fogalmakkal talán megbirkózunk a vizsgaidőszakig. A szívünk mélyén éreztük, s hamar ki is derült, hogy a dolog nem ennyire egyszerű…

A Föld alakjának pontos meghatározása Izsák Imre munkásságának talán legfontosabb területe. Elsőként mutatta ki, hogy a Föld egyenlítői keresztmetszete sem kör, hanem ellipszis. Legutolsó munkájában \(26\;244\) műhold pályájának elemzésével adta meg a geoidformát, azaz a Föld gravitációspotenciál-függvényét.

Csizmadia Ákos könyve a tragikusan fiatalon elhunyt magyar csillagásznak állít méltó emléket.

Izsák Imre a huszadik század legzivatarosabb időszakában élt és alkotott. Magyarként megélt háborút és forradalmat, s mint akkor oly sokan, életének jelentős részét külföldön, Svájcban és Amerikában töltötte. Munkásságának el­is­mert­sé­gét jól tükrözi, hogy 1970-ben krátert neveztek el róla a Hold túlsó oldalán, sőt, ahogy a könyvből megtudhatjuk, „…ritkán fordul elő, hogy valakinek kráter és kisbolygó is viselje a nevét”.

A könyv komoly tudománytörténeti munkának tekinthető. Olvasásakor megdöbbentett a megírásához szükséges kutatómunka mennyisége és mélysége. A szerző többször tárgyalja a közölt adatok hitelességének kérdését, rámutatva különböző források pontatlanságaira; bőven kitér „az adott korok és intézmények történetére, ekként is elhelyezve, érthetőbbé téve Izsák Imre életét a tágabb összefüggésekben is”. Életrajzi jellege mellett laikus számára is érthető módon beszél az Izsákot foglalkoztató tudományos kérdésekről és elért eredményeiről. A könyv függelékében megtalálható Izsák húsz évet felölelő személyes jellegű levelezése.

Csizmadia Ákos munkája bizonyosan hozzájárul ahhoz, hogy Izsák Imre neve a szűk szakmai körön kívül is ismertté váljon itthon, s elfoglalja az őt megillető helyét a köztudatban.

Csizmadia Ákos: Izsák Imre, VEGA Csillagászati Egyesület, Zalaegerszeg, 2017.

ISBN 978-963-12-8088-3.

http://vcse.hu/izsak-imre-eletrajz-egy-magyar-csillagaszrol/

Ladics Tamás

Ladics Tamás az ELTE-n végzett meteorológusként, doktori fokozatát a Műszaki Egyetem Matematika és Szá­mí­tás­tu­do­mány Doktori Iskolájában szerezte. Jelenleg a kecskeméti Neumann János Egyetem főiskolai docense.

Megjegyzés

Izsák Imre Gyula neve immár negyed évszázada ismert a róla elnevezett komplex középiskolai természettudományi versenyről, amely indulásakor kifejezetten újdonság volt és mind a mai napig egyike a legszínvonalasabb országos tehetséggondozó versenyeknek. A zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium 1992 óta évente megrendezi a matematika, fizika, és számítástechnika tárgyköreit egyaránt felölelő, komoly díjazású versenyét, az Izsák Imre Gyula Ter­mé­szet­tu­do­má­nyi Versenyt. A három tantárgy rendhagyó, komplex vetélkedőjét a gimnázium jelenlegi igazgatója, Horváth Attila kezdeményezte. A verseny 1993 óta a gimnázium egykori tanulójának, a zalaegerszegi születésű matematikus-csillagásznak, Izsák Imre Gyulának — emlékét őrizve — viseli a nevét. A szerk.

http://www.zmgzeg.sulinet.hu/index.aspx?page=/izsak/eletrajz.aspx

http://www.zmgzeg.sulinet.hu/index.aspx?page=/izsak

A rovat ajánlott cikkei
Vegyészekhez beépített kiküldött tu­dó­sí­tónk (korábbi, az ajánlott irodalomban feltüntetett írásai nyomdokain) újfent kincset talált, amit szeretne megosztani olvasóinkkal. A jó szívvel ajánlott könyvecske tulajdonképpen egy mese – gyermekeknek, vagy inkább felnőtt, jelenlegi, jövendő és volt kutatóknak a tudományról.
Nemrég jelent meg A rövidítés tudománya – Hatékony gondolkodás a mate­ma­ti­ká­ban és a mindennapi életünkben című könyv. Alapgondolata, hogy a jól megválasztott rövidítés; jelölés, diagram, eljárás vagy definíció egyszerre gyorsítja fel a gondolkodást és teszi lehetővé az összetett problémák átlátható kezelését. A szerző, Marcus du Sautoy neve Magyar­or­szá­gon is ismert: a Park Kiadónál korábban megjelent tőle A prímszámok zenéje (2014) és A kreativitás kódja (2022) – mindkettő közérthető, tudo­mány­nép­sze­rű­sí­tő stílusban.
Fényes Imre (1917–1977) a magyar fizika egyik legendás alakja, ma is hatással van tanítványaira. Ropolyi László és Szegedi Péter most megjelent válogatása bemutatja 50 évvel ezelőtti termo­di­na­mi­kai és kvantummechanikai eredményeit, köztük kapcsolatát Heisenberg vagy éppen Neumann gondolataival.
A lineáris algebra a BME-n összeforrt Wettl Ferenc nevével. Könyvének bevezető gondolata: érthetővé tenni azt, amit sokan örök misztikumként élnek meg. Jóllehet ennek a terjedelmes témának az egyetlen tankönyvbe integrálása szinte lehetetlen vállalkozás volt a szerző részéről, mégis sikeresnek bizonyult, hiszen rövid időn belül már a második kiadására is sor került.
A kecskeméti MATEGYE Alapítvány a 2020-ban megjelent Hibás feladatmegoldások az általános iskolában című könyvének folytatásaként adta ki 2025-ben Orosz Gyula: Hibás feladatmegoldások a középiskolában című munkáját. Mindkét mű rendhagyó módon közelíti meg a matematikai gyakorlást: nem csak az „egyik helyes” útvonalat, azaz a megoldást mutatják be, hanem a tanulók és tanárok számára egyaránt rendkívül értékes hibaanalízist kínálnak...
Hírlevél feliratkozás