A Berzsenyi Dániel Gimnázium elődje 1858-ban nyílt meg Pesti Császári-Királyi Állami Gimnázium néven. A négyosztályos gimnáziumban az oktatás nyelve a német volt, de tanítottak magyar, latin és az utolsó két évfolyamon görög nyelvet is. Az 1872-ben létrejött Önképző Egyletből fejlődtek ki az Önképzőkörök, melyek az egyes tantárgyak iránt kiemelkedő érdeklődést, tehetséget mutató diákokat tömörítették. 1901-ben alapították meg a Mathematikai és Természettudományi Kört, amely felolvasásokat, előadásokat tartott, pályázatokat írt ki, hazai és külföldi szaklapokat járatott, sőt saját könyvtárral is rendelkezett.
Az 1920-1921-es tanévtől Berzsenyi Dániel Főgimnázium lett az iskola neve.
1924-1925-től iskolánk gimnáziummá, majd az 1927-1928-as tanévben olasz nyelvet tanító reálgimnáziummá alakult át.
Az 1941-1942-es tanévben a Markó utcában lévő két gimnáziumot, a Berzsenyit és a Bolyait összeolvasztották. Az egyesítés után Berzsenyi Dániel Gimnázium néven a Bolyai épületében működött az iskola, majd egy év után újra a saját épületében.
A Berzsenyi Dániel Gimnáziumban kezdetektől fogva nagy hangsúlyt fektettek a tehetséges diákok képzésére, fejlesztésére. Ennek legelső jelei az 1800-as évek végén kialakult Önképzőkörök. Az 1960-as évekre lehetővé vált, hogy a gimnáziumokat jellemző általános műveltség megalapozására és egyúttal a speciális irányultság elmélyítésére tagozatos osztályok alakuljanak.
Az első tagozatos osztály az 1953-ban induló különleges orosz tagozat volt (heti 8-10 oroszórával). Az igazgató által létrehozott Testületi Tanács figyelemmel kísérte, hogy a felsőoktatási felvételi vizsgát döntően mely tantárgyakból kell tenni. Úgy találták, hogy a felsőoktatási férőhelyek több mint kétharmadában matematika, fizika vagy mindkettő felvételi vizsgatárgy, az idegen nyelvek közül akkor az orosz nyelv a felvételi vizsgák kb. tizedrészében szerepelt. Tehát azok a diákok jutottak előnyhöz, akik a fenti tantárgyakból az átlagosnál jobban felkészültek.
A gimnáziumokban az 1963-1964-es tanévtől kezdve megszűnt a humán és a reál tagozat. Speciális képzést (nyelvi, matematikai stb.) nyújtó osztályokat hoztak létre, ahol a tanulók magasabb óraszámban, emelt szinten tanulhatták az érdeklődésüknek megfelelő tantárgyakat.
A Berzsenyi Dániel Gimnáziumban 1963-ban indult a speciális matematika tagozatos osztály, óraterve heti 10-11 matematika órát tartalmazott. Így a gimnáziumi évek során a matematika számos területével ismerkedhettek meg a diákok. A tanterv a többi tárgyban lényegében azonos a többi osztályéval. Ilyen típusú osztály a 60-as évek közepén három működött Budapesten, jelenleg az egész országban kilenc intézményben folyik ilyen képzés. Az emelt szintű matematikatudás nagyon hasznos a továbbtanulás során, így különösen népszerű ez az oktatási forma. Sok diák neves külföldi egyetemeken folytatja tanulmányait, ahol a magyar matematikaoktatás színvonalas alapjait jól tudják használni.
A különleges orosz nyelvi tagozat mellett 1968-tól indult gimnáziumunkban a fél-fél osztálynyi német és olasz tagozat. A nyelvi tagozatok célja a nyelvi készség fejlesztése mellett az adott kultúra megismerése is. 1969-ben indult a fizika tagozat, a műszaki felsőoktatás térnyerésére reagálva. 1971-től az orosz tagozatból orosz-angol tagozat lett. Lényegében ez a képzési struktúra maradt fenn 1979-ig, amikor a tagozatos rendszert országszerte kötelező jelleggel felváltotta a fakultációs rendszer.
Az iskola népszerűsége fokozatosan növekedett. A tanítás színvonala, a különleges, speciális tantárgyak tanítása mellett az iskolát légköre, szellemisége, diákközpontúsága, sikeressége is vonzóvá tette.
Mindezek ellenére továbbra is hányattatott sorsú volt a gimnázium elhelyezkedése. A Gömb utcából a Huba utcába költözött, de a több iskolával közös épület nem jelentett jó megoldást. 1974-ben a gimnázium megszüntetése is napirendre került, de az akkori és régebbi diákok, szülők összefogása, felháborodása megmentette az iskolát. Az iskolába jelentkező diákok száma még az 1974-1975-ös válságos tanévben is több volt a felvehető diákok számánál.
1979–1983 között új tantervet vezettek be a gimnáziumokban. Ennek legfőbb újdonsága az volt, hogy megszüntette a szakosított tantervű osztályokat, és meghonosította a fakultációt. A gimnázium felsőbb, esetenként összes osztályában a tanulók néhány tantárgy magasabb óraszámban történő tanulását maguk választhatták meg. Kezdetben minden diák köteles volt fakultációs tárgyakat választani. Ennek hatására 1979-ben gimnáziumunkban is megszűnt a tagozatos osztályok egy része. Érdekesség, hogy az egyetemek erős érdekérvényesítése miatt a speciális matematika tagozatok országosan megmaradhattak, illetve továbbra is kivételként tekintettek az orosz tagozatokra, amelyek szintén folytathatták munkájukat. A Berzsenyi Dániel Gimnáziumban így két osztályban fakultációs képzés, egy osztályban speciális matematika tagozatos képzés, egy osztályban pedig orosz-olasz tagozat működött. Az olasz tagozat megtartása érdekében az iskolavezetés minden érvet bevetett. A jó kapcsolati rendszernek köszönhetően, az olasz nyelvoktatás 1927-ig visszanyúló hagyományaira hivatkozva, engedélyezték a tagozat megtartását. Ez a képzési rendszer 1990-ig maradt fenn.
1986-ban, hosszú évtizedek várakozása után, iskolánk új épületbe költözött, megfelelő feltételeket nyújtva a színvonalas oktatómunkához.
A Berzsenyi Dániel Gimnáziumban 1990-ben új képzési rendszer indult:
- az A jelű klasszikus humán tantervű osztály kötelező latin nyelvvel. A humán tagozat terve évek óta létezett. Az osztályban a magyar, a történelem és a művészeti tárgyakat együtt tanítva, a diákok átfogó képet kapnak az egyes korszakokról, klasszikus humán műveltségre tesznek szert.
- a B osztály egyik fele fizika, a másik fele kémia-biológia tagozatos. A régi hagyományokra épülő fizika tagozat továbbra is a műszaki elhivatottságú diákok érdeklődését kívánja kielégíteni. A korábbi fizika tagozatról a diákok egy része nem műszaki, hanem orvosi pályára készült, így az ő igényeiknek jobban megfelel a kémia-biológia tagozat. Mindkét tagozaton a tagozatos tárgyak mellett az alapóraszámnál magasabb óraszámban tanulják a diákok a matematikát.
- a C osztály maradt a több évtizede sikeresen működő speciális matematika tagozatos osztály.
- A D osztály az új igényeknek megfelelő nyelvi tagozat. Orosz helyett olasz-angol, illetve olasz-német tagozat indul évente váltakozva.
A törvényi változások lehetővé tették a hat- és a nyolcosztályos gimnáziumok indítását, így komoly verseny alakult ki a jó képességű diákokért. Az iskolák megpróbálták megteremteni annak a lehetőségét, hogy minél előbb beiskolázzák a tehetséges diákokat. Budapesten különösen nagy verseny alakult ki a diákokért. A Berzsenyi Dániel Gimnázium, az Óbudai Árpád Gimnázium, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium és a Szent István Gimnázium az 1993-1994-es tanévben egy-egy hatosztályos speciális matematika tantervű osztályt indított. Az évtizedek óta működő speciális matematika tagozatokat alakították át az iskolák együttműködve, közös tanterveket írva, hatosztályos gimnáziumi osztályokká. A diákokért folytatott verseny mellett az is indokolta a matematika tagozat átalakítását, hogy a matematikai, logikai képesség már 12 éves korban is felismerhető.
2011-ben bevezettük a sávos nyelvoktatást, és a nyelvi tagozatot is megújítottuk. A váltott olasz-angol, angol-német tagozat helyett minden osztályban az angol az egyik nyelv, míg a másik tagozatos nyelvet az olasz, német, francia közül lehet választani, így az osztály itt három csoportra bomlik. A mai napig ezzel a szerkezettel működik gimnáziumunk.
A speciális matematika tagozat
Ebbe az osztályba a kifejezetten matematika iránt érdeklődő és e tárgyból tehetséges gyerekeket várjuk. Célunk a matematikai képességek fejlesztése, illetve az átlagosnál magasabb szintű képzés biztosítása, nyitott, széles látókörű, logikusan gondolkodó diákok nevelése.
A magasabb óraszám matematikából azt jelenti, hogy elsősorban az összefüggések felismertetésére, az önállóság növelésére, a képességek kibontására, a tananyag bővítésére, elmélyítésére fordítunk több időt. Maga az átadott ismeretanyag is lényegesen túlmutat az emelt szintű érettségi követelményein. Az érettségin szereplő témákkal részletesebben, mélyebben foglalkozunk, több bizonyítással, több feladattal. Ezen kívül sok olyan téma előkerül, ami nem középiskolás tananyag. Néhány példa: lineáris programozás, komplex számok, számelméleti függvények, polinomok, hatványsorok, tetraéder-geometria, mátrixok, determinánsok stb. Tantervünkben vannak kötelező és választható témák. Az, hogy melyik csoport melyik kötelezőn túli témát milyen részletességgel tanulja, csoport- és tanárfüggő: mit bír a csoport, miért lelkesedik a tanár. Azt gondoljuk, nem az a lényeges, hogy mindenki mindent megtanuljon, hanem hogy lássa, tapasztalja, mit jelent valamiben elmélyedni, valamivel komolyan foglalkozni, valamit igazán érteni, benne alkotóvá válni. Szerencsére itt van erre idő. Meg lehet beszélni a második és harmadik, sőt, a hibás megoldást is. Tud együtt gondolkodni egy felmerült problémán tanár és diák, ami óriási élmény. Ez a fajta óravezetés sok improvizációt, rugalmasságot, folyamatos alkotómunkát, tanulást igényel a tagozaton tanító tanároktól, ami fáradságos, de nagyon élvezetes.
Matematika tagozatos képzésünk jelenleg alapvetően hatévfolyamos. Szeretnénk azonban lehetőséget adni azoknak is, akik később kapcsolódnának be a tagozatos munkába. Ezért az induló osztályok létszáma néhány fővel kevesebb, mint a többi osztályunkban, és a nyolcadikosok felvételizhetnek erre a néhány helyre. A becsatlakozás némileg kihívás mind matematikából, mind a többi tárgyból, de év végére általában elolvad az ebből adódó különbség a tanulók között.
Tagozatosaink átlagosan heti 7 tanórában tanulják a matematikát. Két tanáruk van, témánként megosztva tanítják a tananyagot. Az osztályt két csoportra bontjuk a hatékonyabb munka érdekében. Az utóbbi években eleinte a matematikatudás szempontjából véletlenszerű az osztás. Később, amikor jónak látjuk (9-10. osztály környékén), szint szerinti csoportokat hozunk létre. Addigra nagyjából mindenki érzi a tudasszintjét, tudja mennyire érdekli a matematika, így ez az újraosztás nem jelent különösebb problémát. Szükség esetén a későbbiekben is lehetőség van csoportváltásra.
11. osztálytól van lehetőség fakultáció választására, így másik tárgyból is mód nyílik az emelt szintű érettségire való felkészülésre. Sokan választják a matematika mellé kiegészítésnek az informatikát, néhányan a fizikát a műszaki pályákhoz, vagy a történelmet a közgazdasági irányhoz. De a fakultációk megadják a lehetőséget arra is, hogy valaki a matematika tagozat után más jellegű egyetemre menjen. A specmaton érettségizett későbbi jogászok, orvosok, történészek az esetek többségében nem bánják a matematikával eltöltött sok-sok órát. Örülnek, hogy képesek logikusan gondolkodni, időnként konkrét matematika tudásuk is hasznos tanulmányaik, munkájuk során.
Diákjaink között szorgalmazzuk a bekapcsolódást a nagy hagyományokkal rendelkező KöMaL és Abacus folyóiratok pontversenyébe, ami az önálló munkának, fejlődésnek kiváló színtere. Tanulóink rendszeresen részt vesznek és szép sikereket érnek el az országos versenyeken, többek között a Varga Tamás, a Kalmár László Matematikaversenyen, az Arany Dániel Matematikai Tanulóversenyen, a Nemzetközi Kenguru Matematikaversenyen, illetve a matematika OKTV-n. A többi budapesti specmatos iskolával karöltve minden évben megrendezzük leendő specmatosaink számára a Pálmay Lóránt Matematikai Tehetségkutató Versenyt. Honlapunkon megtalálhatóak az utóbbi évek feladatai, megoldásai.
Tagozatos diákjaink tanulmányaik alatt az érettségi vizsgán kívül még kétszer vizsgáznak. Az első egy írásbeli vizsga 8. osztály végén a két tanév anyagából. A vizsga egyik célja az összefoglalás, a másik, hogy ki-ki lássa, mennyire sikerült elsajátítania az anyagot, kell-e változtatnia eddigi tanulási stratégiáján. A második egy szóbeli vizsga 10. osztály vége felé. A vizsga felépítése, anyaga, követelménye lényegében olyan, mint az emelt szintű szóbeli vizsgáé. Azzal a különbséggel, hogy ebben nincs feladatmegoldás, és természetesen a már tanult témákat kérdezzük, függetlenül attól, hogy szerepel-e az emelt érettségi követelményrendszerében. Természetesen segítünk a diákoknak a felkészülésben: megbeszéljük a tételek kidolgozását, tartunk próbafeleléseket, azokat kielemezzük. Ennek a vizsgának az egyik célja a felhalmozott ismeretek átismétlése, rendszerezése, mint egy afféle szigorlatnak. A másik cél az emelt szóbeli vizsgára való előkészítés, így megtanulnak tételeket kidolgozni, szóban felelni. Minden évben sok munka, nagy izgalom kíséri a felkészülést, de utána a legtöbb diák is úgy gondolja, megérte a fáradságot.
Iskolánk egyik legnagyobb munkaközössége a mind szakmailag, mind emberileg nagyon összetartó matematika-munkaközösség. Nagy hangsúlyt fektetünk az újonnan érkezők, valamint a pályakezdők segítésére. Sok közös szervezésünk van: például a tehetséggondozó Matektábor, a kerületi verseny az általános iskolások számára, valamint a már említett Pálmay-verseny. A munkából valamennyi kolléga kiveszi a részét, mindenki a számára leginkább testhezálló feladatot választhatja. A Matektáborban lehetőség van egymás foglalkozásain részt venni, bepillantani más szakmai munkájába is.
Szívesen vagyunk együtt szabadidőnkben is. Évtizedek óta hagyomány, hogy évente kétszer összegyűlünk egy-egy napra vagy délutánra beszélgetni, bográcsozni, együtt ünnepelni a születésnaposokkal, együtt örülni a kitüntetésben részesültekkel. Nap mint nap erőt ad a munkához ez a munkaközösségi háttér.
Szűk körünkből kilépve, sokszor dolgozunk együtt más iskolákban tanító kollégákkal is. Többen tagjai különböző versenybizottságoknak (KöMaL, Kalmár László Matematikaverseny, Arany Dániel Matematikai Tanulóverseny, OKTV, Matematika Határok Nélkül, Nemzetközi Magyar Matematikaverseny), érettségi szakértői bizottságnak. Lelkesen veszünk részt a specmatos iskolák találkozóján, illetve szervezzük, ha ránk kerül a sor. Nagyon jó alkalom ez mind baráti beszélgetésekre, mind pedig szakmai tapasztalatcserére. Fontos, hogy látjuk egymás óráit, találkozunk a közös- és egyedi örömökkel, problémákkal. A másik kedvelt továbbképzési lehetőség, amit gyakran kihasználunk, a Bolyai Társulat által szervezett Rátz László Vándorgyűlés. Sok-sok hasznos és érdekes anyaggal találkoztunk itt az évek során. Gyakran előfordult, hogy munkaközösségünk valamelyik tagja tartott szemináriumot/előadást a vándorgyűlésen.
Meg kell említenünk néhány emblematikus nevet, akik a hat évtized alatt nagy odaadással vitték, formálták tagozatunkat, s teszik ezt többen a mai napig:
Herczeg János, Oláh Gyuláné, Ratkó István, Bánhegyi László, Hubert Györgyné, Bényei Károly, Kovácsné Gajdács Ibolya, Urbán János, Ökördi Péterné, Szászné Simon Judit, Pataki János, Vancsó Ödön, Somogyi László, Gál Györgyné, Nemecskó István, Erben Péter, Kévés Rita, Sztranyák Attila, Mahler Attila, Károlyi Gergely. Többen közülük specmatos diákként szívták magukba a tudást, majd visszatértek tanítani.
Különböző rendezvényekre − iskolanapok, Matektábor −, találkozókra gyakran hívjuk meg volt diákjainkat, akik országosan elismert kutatók, tudósok lettek. Diákjainkat motiválják az ilyen beszélgetések, előadások, tanáraink pedig büszkén néznek fel egykori diákjaikra. Az elmúlt években előadást, foglalkozást tartottak: Mérő László, Tardos Gábor, Miklós Dezső, Elekes Márton, Pécsi Bertalan, Kós Géza, Csajbók Bence, Juhász Péter, Frankl Nóra, Gyürke Csaba. 2014-ben, a berzsenyis specmat 50. évfordulóján szerveztünk egy találkozót hajdani tagozatosainknak. Jó volt újra együtt lenni, megkeresni az évtizedeken átívelő közös élményeket.
Azt, hogy mennyire szoros kötődések alakultak ki tagozatos tanár és diákjai között, hogy mekkora a tisztelet, szépen példázza, mi mindennel emlékeznek ma is tanítványai Urbán tanár úrra. Halála után összegyűjtötték Tanár Úr óráról órára feladott feladatait, begépelték, rendszerezték. Ma bárki használni tudja. A Nemzetközi Magyar Matematikaversenyre iskolánk megalapította az Urbán János-díjat, amit évente adunk át a verseny két sikeres versenyzőjének. A díj költségeit az egykori diákok befizetéseiből fedezzük.
Matematikai tehetséggondozás tanórán kívül
Hosszú évtizedek óta feladatának tekinti iskolánk a matematikából tehetséges diákok felkarolását, további fejlődésük lehetőségének biztosítását a tanórákon kívül is. Minden évfolyam számára versenyfelkészítő szakkört tartunk, amit igény szerint más iskolák tanulói is látogathatnak. Külön tehetséggondozó szakkört tartunk hatodikos és nyolcadikos diákoknak abban a reményben, hogy megismernek, megkedvelnek minket, és gimnáziumunkat választják további tanulásuk helyszínéül. Hasonló céllal vállaltuk magunkra a XIII-XIV. kerületi 7-8. osztályosok matematikaversenyének szervezését, amire lelkesen jönnek a versenyzők. A rendezvény egyik fontos eleme természetesen maga a verseny. Az utóbbi évek feladatai honlapunkon megtekinthetők.
A másik fontos elem, hogy amíg tanáraink kijavítják a dolgozatokat, addig a kémia és fizika munkaközösség diákok bevonásával kísérletekkel szórakoztatja a versenyzőket, felhívva a figyelmet természettudományos tagozatainkra is.
Iskolánk indulásától kezdődően részt vesz a Nemzetközi Magyar Matematikaversenyeken. Ezen a versenyen a Kárpát-medencében magyarul tanuló diákok mérik össze matematikatudásukat. A versenyt felváltva rendezi valamelyik határon túli régió (Erdély, Felvidék, Délvidék vagy Kárpátalja) illetve valamelyik magyarországi város. A verseny első magyarországi régióvezetője több mint 10 évig dr. Urbán János volt. A verseny kapcsán mind a diákok, mind a tanárok értékes kapcsolatokat tudnak kiépíteni más régiókból, más iskolákból érkező társaikkal. A 25. versenyre Budapesten került sor a Berzsenyi Dániel Gimnázium és a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tantestületeinek az együttműködésével. A verseny honlapját iskolánk kezeli.
A Matematika Határok Nélkül verseny magyarországi koordinálását, szervezését és a honlap szerkesztését szintén a berzsenyis matematika-munkaközösség néhány tagja végzi.
Éveken át honlapunkon volt olvasható a matematikatanárok Rátz László Vándorgyűlésének anyaga is.
A fent említett tartalmak megtalálhatók a matematika munkaközösség honlapján: https://matek.berzsenyi.hu/
Matektábor
A tanórán kívüli tehetséggondozásunknak talán legfontosabb eleme a mindenki által kedvelt Matektábor. 2004 óta minden évben – valamikor ősz közepén – szervezzük meg ezt a négynapos matematika-tehetséggondozó tábort a kiemelkedően motivált és eredményes diákjaink számára. A résztvevők három korcsoportban dolgoznak a délelőtti feladatmegoldó foglalkozásokon, amelyeket tanáraink, volt tanáraink, illetve egykori táboros diákjaink, esetenként vendégeink tartanak. A matematika mellett gyakran megjelenik egy-egy fizikai, informatikai, pénzügyi téma, továbbá a problémák gyakorlati alkalmazása is. A résztvevőknek bőven nyílik lehetősége önálló gondolkodásra. Délutánonként mutatják be diákcsoportjaink a néhány hetes projektjük eredményét, egy komolyabb matematikai téma önálló feldolgozása során létrehozott előadást. Az előadás alapja általában egy angol nyelvű cikk. Az előadásokat prezentációk kísérik. Ezen kívül többször készültek szoftverek, animációk, makettek és kísérletek is az előadások szemléletessé tételéhez. A fiatalabbak rövid, egyéni előadásokat tartanak egy nekik kedves témáról, feladatról. Szintén délután kerül sor vetélkedőkre és ekkor jut idő egy kis sportolásra is. Esténként a közös teázások, a társasjátékok, időnként zenélés mellett egykori és jelenlegi tanáraink előadásait hallgatjuk. Hol matematikáról, hol pedig fizikáról, kémiáról, s hagyományosan fizikatörténetről. A táborozók minden évben valami magunk készítette, névre szóló ajándékkal térnek haza.
Kiváló alkalom ez a kapcsolatépítésre, átívelve osztályokon, korosztályokon, sőt generációkon. Nagyon szereti mindenki. Akit egyszer meghívtunk, nagyon igyekszik annyira dolgozni, hogy következő évben is meghívjuk. Valószínűleg nem véletlen, hogy ilyen sokan visszajönnek érettségi után, hogy segítsék a tábor munkáját.
A tábor nem titkolt célja a tanárok fejlődése, megújulása is. A foglalkozásokra való felkészülés, illetve a kollégák óráinak látogatása alatt ez is megvalósul.
Iskolánkban a Matektábor példává vált. Először egy hasonló jellegű Fizikatábor jött létre, majd a biológia-kémia tagozatosok „Béka”-tábora.
A tábor színvonalát jól mutatja, hogy 2015-ben a Rátz László Vándorgyűlésen az akkor tizenkettedikes csoportunk bemutathatta a QR-kódokról szóló előadását a résztvevő matematikatanároknak. A siker itt sem maradt el.
Angol nyelvű matematika szakkönyvtár
Könyvtárunk matematikai különgyűjteményét 2002. decemberében Berzsenyi György amerikai matematikus, Berzsenyi Dániel leszármazottja adományozta a saját könyvtárából. Az 1000 darabos gyűjtemény matematikai tárgyú szakkönyveket és különféle matematikai szaklapokat tartalmaz, körülbelül fele-fele arányban. Az adományozó kérésére a gyűjtemény ingyenesen elérhető az érdeklődő kollégák és diákok számára. A külföldi folyóiratok cikkanyaga jól használható önálló kutatómunkák és projektek forrásaként. Évek óta ezekre a cikkekre épülnek diákjaink Matektáborban bemutatott projektjei.
A következő években a magas színvonal és a jó hangulat megőrzése mellett fontos feladatunk megtalálni, felkészíteni azokat a fiatal kollégákat, akik továbbviszik a Berzsenyi sok évtizedes matematikatanítási hagyományait.
Gál Györgyné,
Nemecskó István
