A tavaly elhunyt Lax Péter emlékére rendezett kollokviumon olyan magyar kutatók munkáit is bemutatják, akiknek tevékenysége szorosan kapcsolódik az Abel-díjas Lax Péter eredményeihez. Az előadók: Székelyhidi László (Max Planck Intézet), Forgács Péter (Wigner Intézet), Maga Balázs és Tóth Bálint (Rényi Intézet). A programot itt lehet megtekinteni.
A három előadás Lax Péter tudományos munkájához és eredményeihez kapcsolódik. Az előadások egyrészt olyan elméletekre és tételekre épülnek, amelyek mind az ő nevét viselik, másrészt megismerjük belőlük a folytatást, miközben dióhéjban az életművéről is kapunk benyomást.
Előzetesként ajánljuk Torda Júliának a Rényi Intézet oldalán nemrég megjelent, rengeteg információt tartalmazó riportját az esemény szervezőjével, Tóth Bálinttal, amelyből ebben a cikkben idézünk részleteket.
A 2005-ben neki ítélt Abel-díj indoklása is azt emeli ki, hogy Lax Péter „kivételesen egyesítette az elméleti és az alkalmazott matematikát, és olyan fogalmakat talált, amelyek egész területeket rendeztek új alapokra”. Életművének különlegessége nem pusztán abban rejlik, hogy számos fontos tételt és módszert dolgozott ki, hanem abban is, hogy hidat épített a matematika elvont elmélete és a valós világ számítási problémái között.
Lax Péter nagy teóriák alkotója és ugyanakkor a legalkalmazhatóbb módszerekben is a legjelesebb – hangsúlyozta a Kossuth Rádiónak adott interjújában Tóth Bálint kutatóprofesszor. Az összeállítás itt hallgatható meg.
Az American Mathematical Society már az 1992-es Steele-díj odaítélésekor úgy fogalmazott: Lax négy évtizede a matematika egyik meghatározó ereje, akinek hatása „óriási” volt. Az AMS értékelése szerint éppen az volt Lax egyik legnagyobb erőssége, hogy a tiszta és alkalmazott matematikát összekapcsolta, emellett több mint ötven PhD-hallgatója volt, és a számos fiatal matematikus révén a hatása tovább sokszorozódott. Az Abel-díj bizottsága szerint Lax nemcsak kutatóként, hanem tanárként, szerzőként és a fiatal matematikusok mentoraként is rendkívüli hatást gyakorolt. Egyszerre változtatta meg a matematika elméleti alapjait, a számítógépes számítás módszereit és azt is, ahogyan a matematikusok a fizikai világ problémáira tekintenek.
Lax Péter életműve nem lezárt életmű. „A Lax-féle nyitott kérdések pont olyan izgalmasak a matematika számára, mint az Erdős-féle nyitott kérdések. Nagyon mély és fontos problémák. Nagysága kortársai és utódai szerint végső soron abban állt, hogy a matematika különböző világai között teremtett kapcsolatokat. Megmutatta, hogy egy absztrakt elméletből gyakorlati számítási módszer születhet, hogy egy fizikai probléma új matematikai struktúrához vezethet, és egy jól megválasztott matematikai fogalom évtizedekkel később egészen más területeken is kulcsfontosságúvá válhat. Nem csupán számos fontos eredmény szerzőjeként, hanem a modern matematika gondolkodásmódját formáló tudósként emlékezünk rá a Rényiben 2026. szeptember 21-én.
