Kiállítás a Fasori Gimnáziumban: Neumann-miliő
A Neumann-miliő emlékkiállítást megnyitását követően két áprilisi hétvégén lehetett (előzetes regisztrációval) megtekinteni a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium dísztermében. Bár néhány festmény és a Neumann-család egy-két személyes bútora próbálta megteremteni a miliőt, de az kicsit elveszett az egyébként gyönyörű nagy teremben.
Kárpótoltak a vitrinben kiállított kordokumentumok, köztük Eisenhower elnök elismerő köszönő oklevele, Neumann Jánosnak a budapesti Pázmány Péter Egyetemen (a mai ELTE-n) szerzett eredeti doktori diplomája (matematika, fizika, kémia), vagy az első kézzel írt számítógépes programjának részlete.
A Neumann János Számítógéptudományi Társaság névadójának teljes életútját, különböző tudományágakban elért eredményeit, jelentőségét, szerepét a második világháborúban, kutatásainak kihatásait a jövőre nagyon részletesen, érdekesen bemutató poszterkiállítás ez év során több helyre is eljut az országban. A Múzeumok éjszakáján az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karára, majd Tatabányára, Balassagyarmatra, Szombathelyre, Egerbe, Veszprémbe.
A kiállítás első helyszíne, a Fasori Gimnázium nemcsak Neumann, de Wigner Jenő középiskolája is volt, ahol Rátz László tanár úr fedezte fel matematikai tehetségüket.
Későbbi közös cikküknek köszönhetően kaptak mindketten meghívást a Princetoni Egyetemre, így kerültek ki Amerikába. A marslakók legendája a második világháború idején Los Alamosban terjedt el, Leon Ledermann könyvét idézi Marx György, aki az elnevezést meghonosította. Neumann János, Wigner Jenő, Kármán Tódor és Teller Ede alkották a nevezetes „marslakókat”: azokat a zseniális magyar származású tudósokat, akik magyar emigránsoknak álcázva magukat „beszivárogtak” a világ legjobb egyetemeire és kutatóintézeteibe.
Oláh Vera
Emlékfa a 120 éve született „marslakó” tiszteletére
Idén decemberben lesz Neumann János születésének 120. évfordulója. Sok más matematikai, kvantummechanikai és közgazdaságtani kutatása és eredménye mellett, legfőképp a digitális számítógépek elvi alapjainak lerakása miatt ismerik világszerte a nevét (Neumann-elvek).
A Neumann János Számítógéptudományi Társaság (NJSZT) kezdeményezésére május 26-án Balatonfüreden, a Tagore sétányon ültette el a Neumann-emlékfát az NJSZT, a balatonfüredi Zsidó Kiválóságok Háza és Balatonfüred Város Önkormányzata.
A gyönyörű koranyári időben hozzávetőleg negyvenen gyűltünk össze, hogy megemlékezzünk a zseniális magyar tudósról, aki a „marslakók” közé tartozott Amerikában, és sokak véleménye szerint munkássága alapján méltó lett volna a Nobel-díjra. Az erre az alkalomra kiválasztott páfrányfenyőt (gingko biloba) éppen ezért ültették el a Nobel-díjasok ligetében. Nem tudom, miért éppen ezt a fajt választották, de el tudom képzelni, hogy az akár ezer évig is élő növény a Neumann János által 1945-ben, a Neumann-elvek első publikálásával útjára indított számítógéptudomány jelentőségét és jövőjét szimbolizálja.
A liget fái közül az elsőt még 1926-ban ültette el a sétány névadója, Rabindranath Tagore Nobel-díjas indiai költő. A legtöbb fát maguk a Nobel-díjasok ültették, de nem Neumann az első, aki csak halála után kapott itt fát. Gábor Dénes fáját szintén a 120. születésnapja alkalmából ültették el 2020-ban.
A faültetésen dr. Bóka István, Balatonfüred polgármestere, dr. Beck György, az NJSZT elnöke és prof. dr. Gulácsi László, az Óbudai Egyetem kutatási rektorhelyettese mondott beszédet.
Az eseményen jelen volt Hargittai István akadémikus, tudománytörténész és Dömölki Bálint matematikus, informatikus, az NJSZT tiszteletbeli elnöke, az NJSZT Informatika Történeti Fórumának alapítója is, akik később, a délutáni minikonferencián előadást is tartottak.
Kerékfy Pál
Megjegyzés. Neumann Jánosról és a 2023-as év ünnepi eseménysorozatáról 2022. decemberi számunkban is olvashatnak Benczúr András cikkében.
