Tanóra – szakkör

Sokszor találkozunk olyan feladattal, ötlettel, amit szívesen elteszünk későbbi használatra. a tanóra – szakkör rovat szeretne hozzájárulni a matematikatanárok eszköztárának gazdagításához, fórumot kíván adni a gondok, nehézségek megtárgyalására is. (rovatszerkesztő: Győry Ákos.)

Egy geometria feladathoz készített GeoGebra-munkalap nem csak pontosabb, mint a körzővel, vonalzóval, ceruzával papíron vagy a táblán létrehozott rajz, de nem elhanyagolható előnye, hogy sok esetben új feladatok kitalálására, összefüggések felismerésére is ösztönözhet diákot és tanárt egyaránt. Bíró Bálint tehetséggondozásra szánt szakköri példái bemutatják, milyen pedagógiai lehetőségeket rejt a szerkesztőprogram használata a geometria iránti érdeklődés felkeltéséhez és a kreativitás fejlesztéséhez.
1970, Iskolarádió, Varga Tamás-féle komplex matematikatanítási kísérlet. Csaknem fél évszázada volt, olvasóink többsége talán még meg sem született. Az idősebbek végigélték, emlékeznek rá. Az alábbi történet egy nagyobb, egészen más jellegű hosszabb írás beszúrt epizódja. Mivel így is teljes egészet alkot, megkértük szerzőjét, Herczeg Jánost, hadd jelentessük meg ebben a formában.
A Nemzetközi Matematikai Diákolimpiára (az IMO-ra) minden évben hat magyar diák mehet. Ennél persze sokkal többen szeretnének kijutni, így valahogy ki kell közülük választani a „legjobbakat”. A rangsor több szempontból is nehezen definiálható. Milyen értékeket, kvalitásokat részesítünk előnyben a másikkal szemben? Egyáltalán hogyan lehet összehasonlítani a diákokat? Milyen eredmények alapján? Ismerjük meg az itthoni olimpiai válogatórendszert Lenger Dániel leírásából!
A 2018-as Rátz László Vándorgyűlésen hangzott el Kiss Géza előadása a komplex számok geometriai alkalmazásáról a speciális matematika tagozaton. Ez a cikk ennek az előadásnak az anyagából született. A geometriai feladatok megoldása a komplex számsíkon sajátosan ötvözi mindazokat az előnyöket, amelyeket a vektoros, a trigonometriai és algebrai módszerek, illetve ezek egyidejű alkalmazásai szolgáltatnak. Az egész témának van egy belső eleganciája, harmóniája. A leírtak hasznos útmutatóul szolgálhatnak szakköri foglalkozásokra is.
Patkós Balázs angol és nem angol klubok példájából kiindulva mutatja meg, mit takar a tudományosan és bonyolultan hangzó extremális halmazrendszerek szóösszetétel. Mire alkalmazták eddig és milyen lehetőségek várhatók a jövőben? Végül szól az 1938-ban született Erdős-Ko-Rado tételről, amelyet akkor a szerzők úgy értékeltek, hogy azok nem elég érdekesek a tudományos közösség számára, így nem publikálták őket. A végül 23 évvel később megjelent cikknek ma már 1172 idézője van...
2019. február 20. és 25. között rendezték meg a 11. Romanian Master of Mathematics versenyt, amelyről Lenger Dániel csapatvezető és Kiss Melinda Flóra csapatvezető-helyettes számol be. Az RMM verseny és a feladatok nehézsége is olyan, mint a Nemzetközi Matematikai Diákolimpián. A versenyzőknek 2 egymást követő nap 3-3 feladatot kellett megoldaniuk, erre mindkét nap 4 és fél óra állt rendelkezésükre. A csapat egy ezüst- és két bronzérmet, valamint egy dicséretet szerzett.
2018. november 9-10-én immáron 30. alka­lom­mal gyűltek össze a matematikát és a matematikatanárokat tanítók, hogy emlé­kez­ze­nek, ünnepeljenek, megvitassák elképzeléseiket, bátorítsák és segítsék egymást. A programbizottság (amelynek tagja a beszámolót író Vásárhelyi Éva) igyekezett a hagyományos programelemek megtartása mellett az előzetes kérdőívet kitöltők javaslataihoz, kéréseihez igazítani a rendezvényt, ezért lett kevesebb plenáris előadás és több műhelymunka.
Voltak már Önök „szabaduló szobában”? De legalább hallottak róla, ugye? Fantasztikus érzés, amikor közösen megfejtjük a titkokat és nagy erőfeszítések (és sok nevetés) árán ki tudunk jutni! A gyerekek imádják. Ez adta szerzőnknek az ötletet, hogyan lehetne motiválni a tanulókat a matematikaórán. Paróczay Eszter Gödöllőn tanít a Premontrei Iskolaközpontban. Ő is részt vett a Bolyai János Matematikai Társulat idei Rátz László Vándorgyűlésén, lelkes hallgatója volt az előadásoknak. Ezt az írását eredetileg a konferencia honlapján közölték, ahova az előadások prezentációi is felkerültek.
Ez az írás csak „érinti” a matematikát. Inkább a gyerekekről szól. Főképpen a kisebb, 6–12 éves gyerekekről. Arról, ahogyan ők meg tudják alkotni az egyáltalán nem statikus fogalmaikat, a fogalmaik bővülő, formálódó rendszerét. Hogy mégis köze legyen mondanivalómnak a mate­ma­ti­ká­hoz, matematikai fogalmak alakulása mentén gondolkodom. (C. Neményi Eszter) A fotó a szerzőről a 2018. júliusi Rátz László Ván­dor­gyű­lé­sen készült.
2018. június utolsó hetében összesen 45 középiskolás diák gyűlt össze a Dombóvár-Gunaras Hotel Európában és Apartmanparkban. A társaság egyik fele matematikával, a másik fizikával foglalkozott, a szabadidőt pedig közösen töltötték. A beszámoló a táborvezető Nagyné Szokol Ágnes, a matematikusok szakmai vezetője, Dobos Sándor és egy fizikus diák résztvevő, Benedek Kristóf élményei alapján készült. A tábort a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapokat kiadó MATFUND Alapítvány szervezte.
Okostelefonok a ma­te­ma­ti­ka­órán cikksorozatunk 1. részében Koren Balázs ezeket írta: Azzal, hogy beengedjük az okostelefonokat a tanterembe, olyan szellemet szabadítunk el, amit aztán már nehéz, szinte lehetetlen visszatuszkolni a palackba. Az okos­te­le­fo­nok­kal kapcsolatban általános szemlélet, hogy azt a mai Z, illetve alfa generáció képviselői már digitális benn­szü­lött­ként tökéletesen tudják hasz­nál­ni. A közhiedelemmel szemben azonban meg kell jegyeznünk, hogy ez csak részben felel meg a valóságnak. Ebben a részben olyan alkalmazásokat ismerhetünk meg, amelyek segítik mind a tanárok, mind pedig a diákok munkáját a gráfelmélet tanulása, illetve tanítása során.
Kezdő tanárként az egyetemről kilépve, a középiskolai matematika tananyag oktatásához megfelelő matematikai ismeretek birtokában, lelkesen, érdeklődő és csillogó szemű diákokra felkészülve kezdtem el tanári pályámat. Alig vártam, hogy tovább adhassam tanítványaimnak a matematika iránti lelkesedésemet. Majd az első órákon álmos, unatkozó, érdektelen, motiválatlan szemek néztek rám. Érthetetlen volt számukra, hogyan létezhet ember, aki ilyen lelkesedést érez a matematika iránt. Az arcokon azt az eltökélt szándékot lehetett leolvasni, hogy nekik aztán nem fogom ezt megtanítani. Mit kezdjek ezzel a hozzáállással? – Bakosné Novák Andrea egymás mellé állította a tanár és a diák problémáját...
A 12. kerületben két iskola közös udvarán japán zászló leng. Az egyikbe magyar, a másikba japán gyerekek járnak. Japánt erős gazdasági kapcsolatok fűzik Európához, így ma már Magyarországon is sok japán cégnek van képviselete, ezzel együtt nő azoknak a családoknak a száma is, akik gyerekeikkel együtt több évet töltenek hazánkban. 2005-ben nyílt meg a Magyarországi Japán Nagykövetséghez tartozó Budapesti Japán Iskola, ahol szívesen fogadtak minket egy óralátogatásra és azt követő beszélgetésre. Mivel közismert, hogy a távol-keleti országok diákjai milyen alapos matematikatudással érkeznek a felsőoktatásba, az Érintő szerkesztői szerettek volna bepillantást nyerni a japán matematikatanítás módszereibe, vajon ők hogyan csinálják? Beszámolónkban linkekkel hivatkozunk az órán felvett video néhány részletére.
Világéletemben szerettem feladatokat, rejtvényeket megoldani. Tanárként sokat foglalkozom a felső tagozatos tanulók versenyeztetésével matematika tantárgyból. A versenyfelkészítés teljesen más munkát követel meg tőlünk, mint egy szokványos tanóra megtartása. De sokkal érdekesebb is! A gyerekeknek olykor igencsak meglepő ötleteik vannak, olyan megoldásokat adnak egy-egy feladatra, amire az ember felnőtt fejjel nem is gondolna. Többek között ezért is nagyon jó általános iskolában tanítani, mert sokat tanulhatok a kreatív diákoktól. – Dr. Kovácsné Pető Andrea konkrét feladatok megoldásán keresztül elemzi különböző életkorú általános iskolás tanulók matematikai gondolkodásmódját.
2018. július 3. és 6. között rendezte meg a Bolyai János Matematikai Társulat 58. Rátz László Vándorgyűlését Győrben, a hagyományoknak megfelelően gyönyörű meleg nyári időben. Több mint 200 résztvevő és több mint 30 előadó vett részt a négynapos rendezvényen, amelyről a beszámolót is többen írták: Kulman Katalin, Oláh Vera, Remeténé Orvos Viola és Somfai Zsuzsa. Szó esik a Vándorgyűlés szakmai értékeléséről, a Beke Manó Emlékdíjasok bemutatásáról és a KöMaL 125. évfordulójáról is. Fotónk C. Neményi Eszter előadásán készült, amelyen az alsó tagozatos matematikaórákon használható játékos eszközökről és alkalmazásuk módszertanáról beszélt.
Kecskemét egyetlen nyolcosztályos gimnáziuma első pillantásra átlagos iskolának tűnik, talán annyi különbséggel, hogy az ide járó diákok körében általános a jó matematikai képesség. Ám a Kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium igazi különlegessége az itt megvalósuló robo­ti­ka­ok­ta­tás és annak valódi úttörő jellege. A bevezető képünkön látható focizó LEGO robotokról és az izgalmas versenyekről első kézből kapjuk az információkat Szakali Benedek 12. osztályos tanulótól.
A GeoGebra dinamikus geometriai szerkesztő program, amely lehetővé teszi, hogy síkbeli és térbeli szerkesztéseket, bizonyításokat szá­mí­tó­gé­pes környezetben, interaktív módon szem­lél­tes­sünk, tanítsunk, tanuljunk. Egyre többen használják a tanórán is, hiszen a programot könnyű letölteni és az alapjait sem nehéz — akár néhány óra, egy-két nap alatt is — elsajátítani. Vásárhelyi Éva most a térgeometriára koncentrál és olyan ötletekre hívja fel a figyelmet, amelyek hasznosak, de a programmal való első ismer­ke­dés­kor nem mindenki számára nyilvánvalóak.
Az okostelefonok használatával kapcsolatban rengeteg legenda és történet kering szerte az Interneten. Néhol tiltják, máshol próbálják erőltetni a használatát. Pedig észrevétlenül a mindennapjaink részese lett az eszköz, ami már csak a nevében telefon. Mára az okostelefon inkább egy miniszámítógép, bár tudásának csak nagyon kis százalékát használjuk. Koren Balázs tapasztalatai alapján arra biztatja a tanárokat, használják ki az okostelefonok adta lehetőségeket a matematikaórán is.
A hagyományos rangos nemzetközi versenyről a szokásos beszámolón túl (Tóthné Berzsán Gabriella) részletes képet kapunk a tapasztalatokról a zsűrielnök szemével: Szalay István írt az érdekesebb megoldásokról, lehetséges általánosításaikról, a pontszámok alakulásáról, a résztvevő tanárokról és a kiváló diákokról. A Nemzetközi Magyar Matematikaverseny 1992-ben Oláh György felvidéki és Bencze Mihály erdélyi matematikatanárok kezdeményezésére jött létre azzal a céllal, hogy a Kárpát-medence magyar középiskolásai anyanyelvükön versenyezhessenek matematikából.
A tanárok többsége – ellentétben a gyerekekkel – nem szereti, ha cirkusz van az óráján. Van azonban olyan pedagógus, aki a tanítás alatt is megengedi tanítványainak a zsonglőrködést, sőt, még különórát is tart a cirkuszban. Számadó László a Fővárosi Nagycirkuszban az elő­adá­sok­hoz kapcsolódóan az elmúlt években rendszeresen tartott rendhagyó ma­te­ma­ti­ka­ó­rá­kat. Ez az igen különleges kezdeményezés összekapcsolja a cirkuszt és az iskolát, a szórakozást és a tanulást.