Tanóra – szakkör

Sokszor találkozunk olyan feladattal, ötlettel, amit szívesen elteszünk későbbi használatra. a tanóra – szakkör rovat szeretne hozzájárulni a matematikatanárok eszköztárának gazdagításához, fórumot kíván adni a gondok, nehézségek megtárgyalására is. (rovatszerkesztő: Győry Ákos.)

2018. július 3. és 6. között rendezte meg a Bolyai János Matematikai Társulat 58. Rátz László Vándorgyűlését Győrben, a hagyományoknak megfelelően gyönyörű meleg nyári időben. Több mint 200 résztvevő és több mint 30 előadó vett részt a négynapos rendezvényen, amelyről a beszámolót is többen írták: Kulman Katalin, Oláh Vera, Remeténé Orvos Viola és Somfai Zsuzsa. Szó esik a Vándorgyűlés szakmai értékeléséről, a Beke Manó Emlékdíjasok bemutatásáról és a KöMaL 125. évfordulójáról is. Fotónk C. Neményi Eszter előadásán készült, amelyen az alsó tagozatos matematikaórákon használható játékos eszközökről és alkalmazásuk módszertanáról beszélt.
Kecskemét egyetlen nyolcosztályos gimnáziuma első pillantásra átlagos iskolának tűnik, talán annyi különbséggel, hogy az ide járó diákok körében általános a jó matematikai képesség. Ám a Kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium igazi különlegessége az itt megvalósuló robo­ti­ka­ok­ta­tás és annak valódi úttörő jellege. A bevezető képünkön látható focizó LEGO robotokról és az izgalmas versenyekről első kézből kapjuk az információkat Szakali Benedek 12. osztályos tanulótól.
A GeoGebra dinamikus geometriai szerkesztő program, amely lehetővé teszi, hogy síkbeli és térbeli szerkesztéseket, bizonyításokat szá­mí­tó­gé­pes környezetben, interaktív módon szem­lél­tes­sünk, tanítsunk, tanuljunk. Egyre többen használják a tanórán is, hiszen a programot könnyű letölteni és az alapjait sem nehéz — akár néhány óra, egy-két nap alatt is — elsajátítani. Vásárhelyi Éva most a térgeometriára koncentrál és olyan ötletekre hívja fel a figyelmet, amelyek hasznosak, de a programmal való első ismer­ke­dés­kor nem mindenki számára nyilvánvalóak.
Az okostelefonok használatával kapcsolatban rengeteg legenda és történet kering szerte az Interneten. Néhol tiltják, máshol próbálják erőltetni a használatát. Pedig észrevétlenül a mindennapjaink részese lett az eszköz, ami már csak a nevében telefon. Mára az okostelefon inkább egy miniszámítógép, bár tudásának csak nagyon kis százalékát használjuk. Koren Balázs tapasztalatai alapján arra biztatja a tanárokat, használják ki az okostelefonok adta lehetőségeket a matematikaórán is.
A hagyományos rangos nemzetközi versenyről a szokásos beszámolón túl (Tóthné Berzsán Gabriella) részletes képet kapunk a tapasztalatokról a zsűrielnök szemével: Szalay István írt az érdekesebb megoldásokról, lehetséges általánosításaikról, a pontszámok alakulásáról, a résztvevő tanárokról és a kiváló diákokról. A Nemzetközi Magyar Matematikaverseny 1992-ben Oláh György felvidéki és Bencze Mihály erdélyi matematikatanárok kezdeményezésére jött létre azzal a céllal, hogy a Kárpát-medence magyar középiskolásai anyanyelvükön versenyezhessenek matematikából.
A tanárok többsége – ellentétben a gyerekekkel – nem szereti, ha cirkusz van az óráján. Van azonban olyan pedagógus, aki a tanítás alatt is megengedi tanítványainak a zsonglőrködést, sőt, még különórát is tart a cirkuszban. Számadó László a Fővárosi Nagycirkuszban az elő­adá­sok­hoz kapcsolódóan az elmúlt években rendszeresen tartott rendhagyó ma­te­ma­ti­ka­ó­rá­kat. Ez az igen különleges kezdeményezés összekapcsolja a cirkuszt és az iskolát, a szórakozást és a tanulást.
Az elmúlt években, évtizedben rendszeresen fordultak hozzám ismerőseim LaTeX-et illető kérdésekkel. Szerettem volna segíteni nekik, és — bár bevallom, sokszor nem is tudtam a válaszokat — minden kérdésnek igyekeztem a végére járni. Közben sokat tanultam magam is, és az, hogy továbbra is szeretnék segíteni mindazoknak, akik kíváncsiak a LaTeX-re, nem változott. — Fried Katalin LaTeX-tanfolyamának első része következik.
Gian-Carlo Rota (1932–1999) olasz születésű amerikai matematikus és filozófus. Indiszkrét gondolatai arról, hogyan kell(ene) előadást tartani, cikket írni, 20 év elteltével is őt igazolják. Aki még ma is táblára ír, szívlelje meg a tízből az egyik tanácsának lényegét: A táblahasználatnak két sarkalatos pontja van. Győződj meg arról, hogy a tábla makulátlanul tiszta. A bal felső sarokban kezdj írni a táblára. Szerkesztőségünk képviseletében Besenyei Ádám úgy gondolta, érdemes lefordítani magyarra ezt az élvezetes, az egyesült államokbeli Cambridge-ben egykoron elhangzott előadást.
Mottó: „A legtöbb amit a tanár a diákjaiért tehet az, hogy észrevétlenül rávezeti egy-egy jó ötletre.” (Pólya György) A kérdéseket először mi tesszük fel, majd fokozatosan érjük el, hogy ezeket már a tanulók maguk fogalmazzák meg. Ha ezt következetesen csináljuk, akkor eljuthatunk ahhoz az örömteli helyzethez, hogy a tanítványaink olyan érdekes kérdéseket is fel tudnak tenni, ami nekünk nem is jutott eszünkbe. (Katz Sándor)
Az elmúlt években, évtizedben rendszeresen fordultak hozzám ismerőseim LaTeX-et illető kérdésekkel. Szerettem volna segíteni nekik, és — bár bevallom, sokszor nem is tudtam a válaszokat — minden kérdésnek igyekeztem a végére járni. Közben sokat tanultam magam is, és az, hogy továbbra is szeretnék segíteni mindazoknak, akik kíváncsiak a LaTeX-re, nem változott. — Fried Katalin LaTeX-tanfolyamának első része következik.
Idén is megrendezésre került a Varga Tamás matematika szakmódszertani konferencia, 2017. november 10–11-én a Varga Tamás Tanítványainak Emlékalapítványa, a Bolyai János Matematikai Társulat és az ELTE TTK Matematikatanítási és Módszertani Központja közös rendezvényeként. Két jubileumi év következik: 2018-ban lesz a 30. Varga Tamás Napok és 2019-ben lesz Varga Tamás születésének 100-ik évfordulója, amelyre nemzetközi konferenciával készül az MTA.
Matekverseny a szabadban — na de hogy visszük ki oda a padokat és székeket? Ugyan nem lenne lehetetlen feladat, de a Medvének épp az a célja, hogy a matematikát és a versenyeket kicsit más irányból közelítse meg. „Közösségi élménnyé tesszük a matekot!” — szól a szlogen. Gyimesi Bernadett segít megismernünk A matematika összeköt egyesület rendezvényeit és azt, milyen is a MedveMatek.
Legtöbben csak a rövidítést ismerik: az MIT, Massachusetts Institute of Technology a világ egyik legjobb egyeteme, rendszeresen az első 10-ben van az egyetemi rangsorokban, nem ritkán a legelején. E cikk szerzőjének, Csikvári Péternek lehetősége volt 3 évet eltölteni az egyetem matematikai intézetében, így első kézből vannak tapasztalatai az ott folyó oktatásról.
2016-ban a KöMaL Ifjúsági Ankét keretében elhangzott előadásának elektronikus formába öntésére kérte fel szerkesztőségünk Székely Pétert. Bár a cikk az előadáshoz képest sokat veszít az értékéből, ha az előadó nem tudja megmutatni, megszólaltatni a hangszereket, illetve az érdekes hang-effektusokat, azért erre is tettünk kísérletet. Következzen tehát egy kis ízelítő a zeneelméletről, s a benne rejlő matematikáról, fizikáról.
A Rátz Tanár Úr Életműdíjról tavaly, 2016 decemberében is beszámolt az Érintő. Ezt az elismerést az iskolák 5-12. évfolyamain matematikát, fizikát, biológiát vagy kémiát tanító tanároknak ítélik oda, akik tantárgyaik népszerűsítésében és a tehetséggondozás területén maradandót alkottak. Idén november 29-én tizenhetedik alkalommal rendezték meg a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében a díjátadó ünnepséget.
A Nagy Károly Matematikai Diáktalálkozó megálmodója negyed századdal ezelőtt Oláh György tanár úr volt. Húsz éven át fáradhatatlanul szervezte a közös tanár-diák találkozót, ami személyes barátokká tette a Kárpát-medence legjobb tehetséggondozó matematikatanárait Mosolygós szemére, kedvességére még ma is sokan emlékeznek, pedig idén már ötödik alkalommal adták át az emlékére létrehozott Oláh György magyar matematikai tehetségdíjat.
Mottó: „A legtöbb amit a tanár a diákjaiért tehet az, hogy észrevétlenül rávezeti egy-egy jó ötletre.” (Pólya György) Katz Sándor tanár úr előadásának szerkesztett változatát olvashatják ebben a cikkben és a következő számunkban megjelenő második részben, amelyet a 2017. évi székesfehérvári matematikatanári vándorgyűlésen hallgattak meg az ország különböző régióiból és a határon túlról érkezett kollégái. Jópár tanulságos feladat következik, mindegyiket érdemes lesz továbbgondolni!
Július első hetében minden évben másik városban gyűlnek össze az ország különböző részeiből érkező ma­te­ma­ti­ka­ta­ná­rok és tanítók a Bolyai János Matematikai Társulat hagyományos többnapos találkozójára. Ilyenkor az ország elismerten legjobb ma­te­ma­ti­ka­ta­nárai is beülnek az iskolapadba. 2017-ben a matematikatanárok 57. Rátz László Vándorgyűlése — a vándorgyűlések történetében először — Székesfehérvárott volt.
Napjainkban az egyetemen továbbtanuló diákok jelentős része középszintű érettségit tesz matematikából. Az egyetemek nem követelik meg az emelt szintű érettségit, így a diákok többsége nem választja ezt a rögös utat...Sok éves középiskolai és egyetemi tanítási tapasztalatom alapján megkerestem a középiskolai matematika tananyagban azokat a területeket, amelyeket sokkal jobban kellene tudni a sikeres egyetemi tanulmányokhoz — Dékány Éva.
Az interaktív jegyzetfüzetben a feladatsorok olvasásán, szerkesztésén és kommentelésén túl lehetőségünk van előre vagy általunk megírt szimulációkat is futtatni. A jegyzetfüzet kiváló lehetőséget ad a kutatók eredményeinek pre­zen­tá­lá­sá­ra, tényleges kutatómunkára és ennek következményeként oktatási platform bevezetésére is. A hallgató a jegyzetfüzet használata során megismerkedik a Python nyelvvel, az alapvető html és TEX parancsokkal. Ideális esetben már a jegyzetfüzetében oldja meg a kitűzött feladatokat. Ez a fajta oktatási technika pedig az aktív tanulást segíti elő. Fekete Imre adja át tapasztalatait.