Tanóra – szakkör

Sokszor találkozunk olyan feladattal, ötlettel, amit szívesen elteszünk későbbi használatra. a tanóra – szakkör rovat szeretne hozzájárulni a matematikatanárok eszköztárának gazdagításához, fórumot kíván adni a gondok, nehézségek megtárgyalására is. (rovatszerkesztő: Győry Ákos.)

2025 júliusának elején Miskolcon tartotta meg éves matematikatanári találkozóját, a Rátz László Vándorgyűlést a Bolyai János Matematikai Társulat.
Még a legjobb diáknak is nagy stressz, hogy jól teljesítsen egy-egy tanulmányi versenyen. Vajon hasonló helyzetben a saját tanára meg tudná-e oldani a feladatokat? Ezt is gyakorolhatják évről évre a matematikát tanítók országos vándorgyűlésén részt vevő pedagógusok.
A Lányok Európai Matematikai Diákolimpiáját, az EGMO-t 2025. április 11. és 17. között tartották Koszovóban. A magyar csapat szép eredménnyel, egy arany-, két ezüst- és egy bronzéremmel tért haza, az összes ország között a 8., a 35 európai ország között pedig a 4. helyet szerezték meg. Kiss Melinda és Kocsis Anett csapatvezetők kiegészítették beszámolójukat az EGMO 2025 fela­da­tai­val és a magyar versenyzők néhány megoldásával...
Az 1990-es évek közepén többünkben, akik régóta vezettünk matematikai tehetséggondozó szakköröket, felvetődött az a gondolat, hogy eredményesebb lenne a munkánk, ha tanév közben pár hétvégére elvinnénk valahova a szak­kö­rö­sö­ket és ott intenzíven foglal­koz­nánk matematikával... Pintér Ferenc írt a 25 éves múltról és a jelenről: erre a tanévre szeptember 15-éig lehet regisztrálni: https://erdosprogram.hu
Hraskó András, a Budapesti Fazekas Gimnázium széles körben ismert tanára az utóbbi években Angliában tanít. Korábbi – köztük mára eredményes matematikus – és mostani tanítványairól szóló emlékeit, tapasztalatait osztotta meg, kiemelve a tehetséges diákok korai kutatómunkájának fontosságát és a Polygon pályázatait. Bepillantást nyerhet az Olvasó abba, hogyan tudja motiválni diákjait egy motivált matematikatanár...
A budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium múltjáról, különleges képzéseiről, a speciális matematika tagozatáról, és az iskola tanári munkaközösségének szerteágazó, országos szintű matematikai tehetséggondozó tevékenységéről szól ez a cikk.
Nem először számol be lapunk az NMMV-ről hiszen már 31. alkalommal rendezték meg – 2025-ben Békéscsabán –, ahová áprilisban öt napra érkeztek a szomszédos országokból a magyar anyanyelvű mate­ma­ti­ka­ta­ná­rok és legjobb diákjaik: ez a nyitja a verseny szokatlan elne­ve­zé­sé­nek: magyar is és egyben nemzetközi. Ez a magyar nyelvű matematikaoktatás és tehetséggondozás egyik legnagyobb rendezvénye.
2025. április 26-án egy országos mate­ma­ti­ka­ta­ní­tá­si rendezvény zajlott le a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutató­in­té­zet­ben „Merre tart(son) a matematika tanítása Magyarországon?” címmel. A meghívottak között voltak mate­ma­ti­ka­ta­ná­rok gimnáziumokból és szakképzési intézményekből, egyetemi oktatók és matematikusok az ország különböző pontjairól. A plenáris előadás újító javaslatairól és a munka­cso­por­tok­ban megvitatott kérdések eredményeiről Csapodi Csaba számol be.
A váci Boronkay György Műszaki Technikum és Gimnázium egykori diákja, majd tanára és jelenlegi igazgatója, Fábián Gábor jogos büszkeséggel írt le néhány gondolatot iskolája múltjáról, fejlődéséről és tehetséggondozó tevékenységéről. Mára a technikumok között elért matematikai eredményeik kimagaslóak, amint az a történet végén az OKTV-dobogósaik és duplázó döntőseik felsorolásából is látható…
A 2025. április 4–6. között Debrecenben megrendezett Matematika és Informatika Didaktikai Kutatások konferencia, a MIDK 2025 elsődleges célja az volt, hogy lehetőséget biztosítson arra, hogy a magyarországi és a határon túli, matematika- és informatikadidaktikával foglalkozó már elismert és fiatalabb kutatók is találkozzanak, beszámolhassanak aktuális kutatásaikról, tanácsokat, ötleteket kapjanak, bekap­cso­lód­janak egymás munkájába, közös programot indítsanak. Képünk András Szilárd kolzsvári egyetemi docens előadásán készült. A konferenciáról a szervezőbizottságból Báró Emőke számolt be.
2024 júniusában jelent meg Szőke Tamás cikkének első része. Ennek bevezetőjét, amelyben részletesen beszámolt a verseny múltjáról és jellegzetességeiről is, érdemes elolvasni, mielőtt rátérnénk a mostani cikk nem kevésbé érdekes feladatának megoldására. A júniusi számban megjelent cikk folytatásaként ismét egy középiskolások számára is érthető Schweitzer-feladat megoldását taglalja a szerző.
Az emelt szintű érettségin, valamint a hazai és nemzetközi matematikaversenyeken gyakran szerepelnek olyan bizonyítandó egyenlőtlenségek, szélsőérték-problémák, amelyek megoldásában fontos szerepet játszanak a nevezetes egyenlőtlenségek. Ábrahám Gábor célja, hogy segítséget nyújtson azoknak, akik tehetséggondozó szakkörökön szeretnének foglalkozni evvel a témakörrel, bemutatva néhány fontosabb egyenlőtlenséget és megoldási módszert.
Fejér Szabolcs néhány, a koordinátarácson megoldható feladattal ismerteti meg az olvasót. Egy részük megfogalmazásában is tartalmazza a rácsot, másik részüknek pedig a megoldásában segít. Ezeket átfogalmazva, a koordinátarácson jeleníti meg, ezáltal összekapcsolva a matematika több területét. Tanárnak, diáknak egyaránt jó gondolat­éb­resz­tők lehetnek a bemutatott példák.
Ez a többnapos rendezvény a matematikát tanító kollégák számára továbbképzést is biztosító konferencia és egyben találkozó, ahol összegyűlnek az ország minden pontjáról és a határon túlról, hogy szakmailag fejlődjenek, lezárják közösen a tanévet, és előre tekintsenek a következőre. Hogy miért érdemes jönni? Mert az ember tanév végi fáradtsággal érkezik, de a közös tanulás és élmények után feltöltődve távozik. – írja Kosztra Gábor.
Fonyó Lajos és Fonyóné Németh Ildikó szakköri feldolgozásra szánt cikkének első része (három fejezetben) bolyongásokról szólt különböző felületeken. A cikk foly­tatásában három újabb fela­dat­cso­kor­ral foglalkoznak: a negyedik fejezetben nem szabályos dobókockára vizsgálnak fela­da­to­kat, a következő a geometriai való­szí­nű­ség­gel kapcsolatban tartalmaz fela­da­to­kat, végezetül játékok nyerő stra­té­giá­jának esélyét határozzák meg. A 2024-ben a békéscsabai Rátz László Vándorgyűlésen elhangzott szemináriumi foglalkozás alap­ján készült ez az írás.
Tritz Árpád 2024 júniusában már írt olyan speciális egész együtthatós másodfokú egyenletpárokról, ahol a konstans tag előjelét megváltoztatva mindkét egyenlet gyökei egész számok. Ebben a cikkben a konstans tag és az elsőfokú tag együtthatójának felcserélésével kapott speciális másodfokú egyenletpárokat tekinti, megvizsgálva, milyen esetekben lehet minden gyök egész. A megoldás módszere itt más, mint előzőleg, felhasználható szakkörön, vagy az emelt szintű érettségire felkészítés során.
A 2024-es Közép-Európai Matematikai Diákolimpián az egyéni versenyen négy, a csapatversenyen nyolc feladat került kitűzésre. E feladatok közül adunk közre egy válogatást részletes megoldásokkal. A megoldásokat a magyar csapat tagjai írták le: Prohászka Bulcsú, Keresztély Zsófia, Molnár István Ádám, Kovács Benedek Noel, Vigh Zalán és Holló Martin. Köszönjük szépen a közreműködésüket, és ezúton is gratulálunk az elért eredményükhöz – írták a csapatvezetők, Hegedűs DánielKovács Benedek.
Vegyük észre, hogy a matematika tanításában milyen lehetőségek vannak előttünk. Látjuk, hogy visszaesett az érdeklődés a hagyományos versenyeinken. Népszerű lehet egy olyan új verseny, ami használja az online teret, a digitális lehetőségeket. Matematika párbajra hívja fel kollégáit Róka Sándor. A játék hátterének megteremtéséhez pedig segítőtársakat keres. A játékból kiindulva egy teljes rendszer építhető fel, amit tanárok, diákok egyaránt sikeresen használhatnak.
2024 májusában volt az első érettségi vizsga, amelyben matematikából az új NAT szerinti követelményeket alkalmazták. Érdemesnek tűnik a vizsga után visszatekinteni az eredményekre, különös tekintettel azokra a feladatokra, amelyek valamilyen szempontból újak, újszerűek voltak a feladatsorokban. Csapodi Csaba és Koncz Levente elemzését elsősorban a tanárok figyelmébe ajánljuk. Végső következtetésük, hogy a 2024-es közép- és emelt szintű feladatsor egyaránt megfelelt az új követelményeknek. Következzenek a részletek.
A cikk első része a Révai Miklós Gimnázium múltjáról, előző számunkban jelent meg. A folytatásban az iskolában napjainkban zajló matematikaoktatást, a tehetséggondozás formáit és lehetőségeit tárgyalják a szerzők. Árki Tamás és Csete Lajos közöl egy 7. osztályos és egy 11-12. osztályos szakköri feladatsort, és felsorolja az elmúlt 15 év legkiválóbb diákjainak versenyeredményeit matematikából. A Révai jelene következik.