valószínűségszámítás
A valószínűségszámítás két, klasszikusnak számító paradoxonából indul ki Pintér Gergő kétrészes írása. Az első részt ajánljuk azoknak is, akik most találkoznak először a Monty Hall vagy a két pénzérmés problémával. Ebben kiderül az is, mi az a közlési protokoll. (A kép forrása: Wikipedia)
A matematika és az irodalom több ponton összekapcsolható. Beszélhetünk arról, hogy milyen kép jelenik meg a matematikáról vagy a matematikus alakjáról egyes irodalmi művekben, vagy arról, hogy a matematikában milyen formában fedezhető fel az esztétikum, de arról is, hogy a művészet mit gondol, mit mond a tudományról, azon belül a matematikáról. Én ezeket a szempontokat félretéve azt szeretném bemutatni, hogy a matematikában jól ismert fogalmak egyike, a valószínűség hogyan jelenik meg egy irodalmi műben, és mindez esetleg hogyan árnyalhatja a matematikai fogalomról alkotott képünket.
Neumann János tudományos munkásságának lényeges részét alkotják a kvantummechanika alapjainak területén folytatott vizsgálódásai. Lax Péter megítélése szerint Neumann Jánosnak ezen a területen elért eredményei fizikai Nobel-díjra érdemesítenék őt. 1928-ban Hilbert, Neumann és Nordheim dolgozata volt ez első kísérlet a kvantummechanika axiomatizálására, ami azonban matematikai ellentmondásokat tartalmazott. Ezeket az ellentmondásokat Neumann eredményei kiküszöbölték a kvantummechanikából. A téma elismert kutatója Rédei Miklós.
A jövővel kapcsolatos lehetőségek elképzelése és a valószínűségük megbecslése kulcsfontosságú mindennapi életünk megszervezéséhez, illetve hosszabb távú céljaink eléréséhez. Keszthelyi Gabriella idén megjelent könyve azt mutatja be, milyen gondolkodási lépéseket végzünk ilyenkor, hogy mindennek mi a matematikai és tudománytörténeti háttere, illetve mik azok az esetek, amikor az intuíciónk nem vezet helyes eredményre. A könyvet egyaránt ajánljuk középiskolás diákoknak, tanároknak, illetve egyetemi hallgatóknak a témában való elmélyüléshez.
Lottó, lóverseny, káosz, játékelmélet, Google, sorbanállás, hídszerkezetek vagy könyvelés: mi bennük a közös? A matematika! A szórakoztató stílusban megírt 100 rövid írás mindegyike arra példa, hogy a matematika segítségével olyan dolgokat tudhatunk meg a világról, mint sehonnan máshonnan. A száz közül kiválasztottunk egyet ízelítőül. Lehet, hogy sokaknak ismerős a téma, de a további 99 között bizonyára van meglepő újdonság is az olvasónak.
Ellentétben számos excentrikus matematikus önéletrajzával, Mark Kac: Enigmas of Chances (A véletlen rejtélyei) című könyve biztos ízléssel és finom humorral ötvözi a különböző összetevőket: matematikát (beleértve a matematikai fizikát), történelmet, családot és a kollégákat. Simonovits András írása nyomán kicsit bepillanthatunk a 20. század matematikatörténetébe is.
Vetier András új négykötetes valószínűségszámítás tankönyve részletes, szemléletes és közvetlen magyarázatokkal, rengeteg megértést segítő ábrával és táblázattal és meglehetősen sok kidolgozott nagyszerű feladattal igyekszik elérni azt, hogy tanítványainak, a leendő villa­mos­mér­nö­kök­nek az órákra való készülés ne kötelesség, hanem élmény legyen – írja kollégája, Kói Tamás.
Az egyik legjobb tudományos népszerűsítő könyv, amelyet valaha olvastam. Bölcs, szellemes, időszerű. – írta az Érintőben 2020-ban az angol nyelvű könyvről Simonovits András. A könyv most megjelent magyar nyelven is, Gyárfás Vera fordításában. A véletlen rejtélyei…
David F. Anderson, Timo Seppäläinen, Benedek Valkó: Introduction to Probability című könyvéről Major Péter írt ismertetőt. A könyv célja az, hogy bemutassa a való­szí­nű­ség­szá­mí­tás alapjait, és legfontosabb, nehéz matematikai apparátust nem igénylő eredményeit. A szerzők olyanokkal is meg akarták ismertetni a valószínűségszámítást, akik nem tanultak mértékelméletet. Fontosnak tartották, hogy ne csak az eredmények bizonyítását ismertessék, hanem bőséges példaanyag segítségével érzékeltessék azok hasznosságát is.