Tóth–Simon: Differenciálegyenletek – harmadik kiadás

Facebook
Nyomtatás

Tóth János és Simon L. Péter: Differenciálegyenletek (Typotex, Budapest, 2020) könyvének harmadik, javított kiadása bevezetést nyújt a differenciálegyenletek elméletébe a matematikus és a differenciálegyenleteket tanuló nem matematikus hallgatók számára.

totsi140

A könyv kellő részletességgel és alapossággal tárgyalja a közönséges differenciálegyenletek elméletének klasszikus fejezeteit: az egzisztencia- és unicitási tételeket, a paraméterektől való folytonos függést és a differenciálhatóságot, a lineáris differenciálegyenlet-rendszerek és a magasabbrendű lineáris egyenletek elméletét, a Laplace-transzformációt és alkalmazásait differenciálegyenletek megoldására, a stabilitáselméletet, az autonóm egyenletek és dinamikai rendszerek fontosabb tulajdonságait. A parciális differenciálegyenletekről szóló fejezet tömören tárgyalja az elsőrendű kvázilineáris parciális differenciálegyenleteket, a másodrendű, főrészükben lineáris parciális differenciálegyenletek osztályozását és részletesen is tárgyalja az alkalmazások szempontjából legfontosabb egyenleteket. Egy további fejezet a variációszámítás elemeiről szól. Alkalmazásokon keresztül mutatja be a variációszámítás alapfeladatát, tárgyalja az Euler-Lagrange-differenciálegyenletet és a funkcionálok szélsőértékének létezésére vonatkozó elégséges feltételeket.

A Szerzők nagy fontosságot tulajdonítanak az alkalmazásoknak. A szokásosnál sokkal több alkalmazási példát és feladatot tárgyalnak. A feladatok megoldásait az utolsó fejezet tartalmazza. A legtöbb feladathoz részletes megoldást is adtak, sok esetben szemléletes ábrákkal kiegészítve. A könyv értékes különlegessége, hogy minden fejezet végén van egy szakasz, amely bemutatja, hogyan lehet használni a Mathematica programcsomagot a számolások könnyítésére és illusztrálásra.

A könyvet rendkívül igényes fogalmazás jellemzi. Az anyag megértését sok szép ábra és illusztráció segíti. Az elméleti eredményeket nagyszerűen kiegészítik a sokféle alkalmazásokból származó példák és a Mathematica (újabb nevén: Wolfram-nyelv) programcsomag lehetséges alkalmazásait bemutató részek.

Mindezek alapján Tóth János és Simon L. Péter: Differenciálegyenletek című könyvét jó szívvel ajánlom mindenkinek, aki érdeklődik a differenciálegyenletek és az alkalmazások iránt.

Pituk Mihály
Pannon Egyetem, Matematika Tanszék

A rovat ajánlott cikkei
Talán még nem hallottak arról, hogyan tette Hilbert valóban axiomatikussá az euklideszi geometriát, és hogyan akarta logikailag megalapozni az egész matematikát. És arról, hogy az általános relativitáselmélettől kezdve a kvantummechanika születéséig szinte mindenütt ott volt, – beleértve a számítástudományt is – ahol a jövő született.
A jövővel kapcsolatos lehetőségek elképzelése és a valószínűségük megbecslése kulcsfontosságú mindennapi életünk megszervezéséhez, illetve hosszabb távú céljaink eléréséhez. Keszthelyi Gabriella idén megjelent könyve azt mutatja be, milyen gondolkodási lépéseket végzünk ilyenkor, hogy mindennek mi a matematikai és tudománytörténeti háttere, illetve mik azok az esetek, amikor az intuíciónk nem vezet helyes eredményre. A könyvet egyaránt ajánljuk középiskolás diákoknak, tanároknak, illetve egyetemi hallgatóknak a témában való elmélyüléshez.
Vegyészekhez beépített kiküldött tu­dó­sí­tónk (korábbi, az ajánlott irodalomban feltüntetett írásai nyomdokain) újfent kincset talált, amit szeretne megosztani olvasóinkkal. A jó szívvel ajánlott könyvecske tulajdonképpen egy mese – gyermekeknek, vagy inkább felnőtt, jelenlegi, jövendő és volt kutatóknak a tudományról.
Nemrég jelent meg A rövidítés tudománya – Hatékony gondolkodás a mate­ma­ti­ká­ban és a mindennapi életünkben című könyv. Alapgondolata, hogy a jól megválasztott rövidítés; jelölés, diagram, eljárás vagy definíció egyszerre gyorsítja fel a gondolkodást és teszi lehetővé az összetett problémák átlátható kezelését. A szerző, Marcus du Sautoy neve Magyar­or­szá­gon is ismert: a Park Kiadónál korábban megjelent tőle A prímszámok zenéje (2014) és A kreativitás kódja (2022) – mindkettő közérthető, tudo­mány­nép­sze­rű­sí­tő stílusban.
Fényes Imre (1917–1977) a magyar fizika egyik legendás alakja, ma is hatással van tanítványaira. Ropolyi László és Szegedi Péter most megjelent válogatása bemutatja 50 évvel ezelőtti termo­di­na­mi­kai és kvantummechanikai eredményeit, köztük kapcsolatát Heisenberg vagy éppen Neumann gondolataival.
Hírlevél feliratkozás