A gyorshajtástól az időjárásig

Facebook
Nyomtatás

Környező világunk számtalan lehetőséget biztosít az időben változó folyamatok vizsgálatára. A szerzők ezek közül szemezgetve vezetik végig az olvasót az egyszerű differenciálegyenletek felírásától a bonyolult fizikai modellek megoldásakor felmerülő problémákig. Az írás Feynman tanmeséjével indul a gyorsan hajtó autósról. Valóban egy órája úton kellene lennie, ha óránként 90 kilométeres sebességgel hajtott? A sebességmérőhöz való hasonlósága okán a szerzők matematikai traffipax néven vezetik be a differenciahányados fogalmát, majd határértéket sejtetve jutnak el a deriváltig, ami a változás pillanatnyi ütemét adja meg.

Első példaként a Sosemvolt Bankban elhelyezett pénzösszeg időbeli változására írnak fel egyszerű elgondolásokból adódó differenciális összefüggéseket. Ezután egy kedves mesébe ágyazva egy királylány és négy, különböző viselkedésű kérője közt ébredő érzelmek időbeli változását vizsgálják. A harmadik példa Lorenz modellje, amellyel a szerzők a megoldás kezdeti értékekre való érzékenységét igyekeztek illusztrálni. Az írást mindhárom példa esetében a megfelelő fázisképek egészítik ki.

A kezdeti értékekre való érzékenység átvezet arra a nagyon is aktuális kérdésre, hogy előrejelezhető-e az időjárás. Ezzel a szerzők egy külön fejezetben foglalkoznak. Röviden és közérthetően (tehát matematikai formulák nélkül) mutatják be, hogyan lehet egy bonyolult, több parciális differenciálegyenletből álló rendszert közelítő módszerek és számítógépek segítségével megoldani, valamint egy példán szemléltetik is az eljárások hatalmas számítási és tárolási igényét.

bes12

Az írás a differenciálegyenleteket felhasználó többi tudományterületre való kitekintéssel zárul. Az érdeklődő olvasók pedig további olvasnivalót találhatnak az irodalomjegyzékben felsorolt hivatkozások között.

Az ismeretterjesztő írás kiválóan tükrözi a szerzők szándékát: megragadja a változás ütemének az időben változó folyamatok modellezése során játszott fontosságát, továbbá egyszerű és szórakoztató, mégis tudományosan érdekes példákon keresztül mutatja be a modellezés főbb lépéseit, és felhívja a figyelmet a nemlineáris folyamatok vizs­gá­la­tá­nak nehézségeire.

A cikket minden érdeklődő középiskolásnak, de akár a differenciálegyenletekkel most foglalkozni kezdő egye­te­mis­ták­nak is jó szívvel ajánljuk.

Besenyei Ádám és Csomós Petra
A gyorshajtástól az időjárásig — Kalandok az alkalmazott matematikában

Természet Világa, 2017. augusztus (148. évfolyam, 8. szám), 346—351. oldal

Az írás elérhető a Természet Világa honlapján is:

http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2017/tv1708/besenyei.html

A rovat ajánlott cikkei
Vegyészekhez beépített kiküldött tu­dó­sí­tónk (korábbi, az ajánlott irodalomban feltüntetett írásai nyomdokain) újfent kincset talált, amit szeretne megosztani olvasóinkkal. A jó szívvel ajánlott könyvecske tulajdonképpen egy mese – gyermekeknek, vagy inkább felnőtt, jelenlegi, jövendő és volt kutatóknak a tudományról.
Nemrég jelent meg A rövidítés tudománya – Hatékony gondolkodás a mate­ma­ti­ká­ban és a mindennapi életünkben című könyv. Alapgondolata, hogy a jól megválasztott rövidítés; jelölés, diagram, eljárás vagy definíció egyszerre gyorsítja fel a gondolkodást és teszi lehetővé az összetett problémák átlátható kezelését. A szerző, Marcus du Sautoy neve Magyar­or­szá­gon is ismert: a Park Kiadónál korábban megjelent tőle A prímszámok zenéje (2014) és A kreativitás kódja (2022) – mindkettő közérthető, tudo­mány­nép­sze­rű­sí­tő stílusban.
Fényes Imre (1917–1977) a magyar fizika egyik legendás alakja, ma is hatással van tanítványaira. Ropolyi László és Szegedi Péter most megjelent válogatása bemutatja 50 évvel ezelőtti termo­di­na­mi­kai és kvantummechanikai eredményeit, köztük kapcsolatát Heisenberg vagy éppen Neumann gondolataival.
A lineáris algebra a BME-n összeforrt Wettl Ferenc nevével. Könyvének bevezető gondolata: érthetővé tenni azt, amit sokan örök misztikumként élnek meg. Jóllehet ennek a terjedelmes témának az egyetlen tankönyvbe integrálása szinte lehetetlen vállalkozás volt a szerző részéről, mégis sikeresnek bizonyult, hiszen rövid időn belül már a második kiadására is sor került.
A kecskeméti MATEGYE Alapítvány a 2020-ban megjelent Hibás feladatmegoldások az általános iskolában című könyvének folytatásaként adta ki 2025-ben Orosz Gyula: Hibás feladatmegoldások a középiskolában című munkáját. Mindkét mű rendhagyó módon közelíti meg a matematikai gyakorlást: nem csak az „egyik helyes” útvonalat, azaz a megoldást mutatják be, hanem a tanulók és tanárok számára egyaránt rendkívül értékes hibaanalízist kínálnak...
Hírlevél feliratkozás