Hatvani László professzor 80. születésnapja alkalmából
A Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézete „Szegedi Dinamikus Nap” címmel 2023. február 17-én konferenciát szervezett Hatvani László professzor, akadémikus 80. születésnapja alkalmából.
Hatvani László 1961 óta tagja a Bolyai Intézetnek, amikor megkezdte tanulmányait a József Attila Tudományegyetem matematika szakán. Tanulmányai alatt Pintér Lajos javaslatára kezdett differenciálegyenletekkel foglalkozni, hogy később a tudományterület világszerte elismert iskoláját alapítsa meg Szegeden. 1966-ban szerzett programtervező matematikusi diplomát, majd három évvel később védte meg egyetemi doktori disszertációját. 1971-től a Moszkvai Állami Egyetem elméleti mechanika szakán volt levelező aspiráns, ahol 1975-ben védte meg a matematikai tudomány kandidátusi, majd 1988-ban Budapesten akadémiai doktori értekezését. 1998-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2004-ben pedig rendes tagja. A Leuveni Katolikus Egyetemen és a Dél-illinois-i Egyetemen vendégprofesszorként dolgozott. Számos neves matematikai folyóirat szerkesztőjeként végzett munkája mellett, 1998-ban indította el Theodore A. Burton professzorral közösen az Electronic Journal of Qualitative Theory of Differential Equations című online folyóiratot (https://www.math.u-szeged.hu/ejqtde/), amely (a legtöbb tudományos folyóirattal ellentétben) mind a szerzők, mind az olvasók számára ingyenes. 2002-ben végleges választ adott a funkcionál-differenciálegyenletek stabilitáselméletének egy központi problémájára.
Klasszikus mechanika matematikusoknak című könyvéről tavaly az Érintő is beszámolt.
A konferencián több mint negyven barátja, kollégája, tanítványa köszöntötte Hatvani Lászlót, és 11 előadás hangzott el. A konferenciát Krisztin Tibor akadémikus, a Bolyai Intézet professzora nyitotta meg, aki Hatvani professzor munkásságáról beszélt. A délelőtti szekcióban Stépán Gábor akadémikus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professzora a szerszámgépek mechanikájában használt késleltetett Mathieu-egyenletről és a marási folyamatok stabilitásáról beszélt, őt az ELTE két professzora követte: Simon L. Péter egy neuronhálózati modell globális bifurkációit ismertette, Faragó István pedig arról számolt be, hogy hogyan lehet a nem szabványos véges differenciák módszerét a malária terjedésének modelljeiben alkalmazni. A délután Csendes Tibor, az SZTE professzorának előadásával indult, aki robusztus mesterséges neuronhálókról és dinamikus rendszerekről beszélt, majd a szegedi Stachó László professzor az automorfizmus-folyamok holomorf Hille–Yosida típusú elméletének alapjait ismertette. Pituk Mihály, a Pannon Egyetem professzora közönséges differenciálegyenletek feltételes Lipschitz-féle árnyékolásáról, Röst Gergely, a Bolyai Intézet Alkalmazott és Numerikus Matematika Tanszékének vezetője pedig Hatvani professzor egyik kedvenc témájáról, a nemautonóm késleltetett lineáris differenciálegyenletek aszimptotikus stabilitásáról mutatott be új eredményeket. A konferencia záró szekciója Hartung Ferenc, a Pannon Egyetem professzorának előadásával indult, aki egy impulzív önfenntartó késleltetett differenciálegyenlet numerikus közelítésével kapcsolatos eredményeiről számolt be, majd a szegedi Garab Ábel Banach-térbeli differenciaegyenletek exponenciális stabilitásáról adott elő. A konferencia Hatvani László két egykori doktoranduszának előadásaival zárult: Dénes Attila néhány nemautonóm populációdinamikai modellről beszélt, Karsai János pedig olyan dolgokról, amelyek a tudományos előadásokból a legtöbbször kimaradnak: modellezésről, programozásról, tanításról, játékról.
Az elhangzott előadások közül nyolc az SZTE Bolyai Intézet youtube csatornáján is megtekinthető (https: //youtube.com/@Bolyaiinstitute/videos).
Dénes Attila, SZTE Bolyai Intézet
